|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (5.rész)
|
Bossányi Katalin (MSZP) szerint a jelenlegi tervezet ahelyett, hogy a civil társadalom önszerveződésének lehető legkedvezőbb feltételeit biztosítaná, inkább a kormányzati hatalom ,,meghosszabbítását szolgálja,,. A képviselőnő erre példaként említette, hogy a főispánt a tervezet szerint a miniszterelnök nevezné ki, ami egyenes kormányzati fűggőséget biztosít.
Ezzel a megközelítéssel szemben Böröcz István (FKgP) úgy vélekedett, hogy a főispán - illetve kormánymegbízott - tevékenysége nem jelenti az autonóm önigazgatás kormányzati presszióját, hiszen felhatalmazása, csak az önkormányzatok működésének ellenőrzésére és nem felügyeletére szól. Böröcz képviselő vitába szállt azokkal az ellenzéki törvényhozókkal is, akik szerint a tervezetben szereplő olyan történelmi elnevezések mint például vármegye, főispán, egy levitézlett politikai rendszer anakronisztikus közigazgatási struktúrájának felélesztését idézik fel. A történelmi kisgazdapárthoz tartozó képviselő ellenvetette, hogy számos nemzetközi példa lelhető fel az ehhez hasonló tradicionális megnevezésekre - mint például a lengyel vajda, a francia prefektus. A lényeg amúgy is a jogintézmény tartalmában van.
A tervezet vitáját kétségkívül színesítő nyelvtörténeti szópárbajon túl súlyosabb véleménykülönbséget tükrözött Bilecz Endre szabaddemokrata és Békesi László szocialista párti képviselő felszólalása.
Bilecz Endre arra figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak, hogy a törvénytervezet a magyar közigazgatási hagyományoknak éppen a retrográd, centralizáló elemeit erősíti meg, a szabaddemokraták által szorgalmazott ,,szabad társulások rendszerével,, szemben. Békesi elismerte ugyan, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény megalkotása a magyar demokrácia nagyjelentőségű vállalkozása, ám szkeptikusan nyilatkozott a Ház asztalára került, kiérleletlen tervezet várható működőképességéről. Álláspontja szerint az önkormányzatok életképessége nem garantálható a felállításukról intézkedő törvényhez kapcsolódó egyéb jogszabályok megalkotása nélkül. Ide sorolta a helyi adókról, az államháztartásról, a társadalombiztosításról, illetve a privatizációról szóló törvények kidolgozását. E jogszabályok ismerete nélkül a helyi önkormányzatok olyan helyzetbe kerülnek, mint a hegymászó, akinek ,,félcipőben, egy szál sétapálcával kell megmásznia a Himaláját,,. Konklúzióként Békesi azt ajánlotta, a törvényhozás a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt azon jogszabályok kimunkálására koncentrálja figyelmét, amelyek a helyhatósági választások lebonyolítását szolgálják, s az önkormányzatokról intézkedő törvényre, illetve a kapcsolódó jogszabályokra később térjenek vissza. (folyt.köv.)
1990. július 9., hétfő 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|