|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
|
Hatpárti egyeztetés után: esély a valódi önkormányzatokra -
Tölgyessy Péter nyilatkozata (1. rész)
|
1990. július 27., péntek - A parlamenti pártok megállapodása
nyomán az Országgyűlés olyan önkormányzati törvényeket alkothat,
amelyek az eredeti törvényjavaslat szerinti, felülről vezérelt és
jelentősen centralizált önkormányzati rendszer helyett valódi
önkormányzatok megalakulására és működésére adnak lehetőséget,
esélyt. Ez a megállapodás tehát a szabadelvű erők nagy sikereként
könyvelhető el, anélkül, hogy a kormánypártok vesztesek lennének -
mondotta Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti
frakciójának vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában.
A tárgyalásokon elfogadott koncepció szerint minden településen működik majd önkormányzati képviselőtestület annak érdekében, hogy a helyi ügyek valóban helyben intéződjenek el. A legkisebb képviselőtestületek három tagúak lesznek, a legnagyobbat - 89 taggal - a fővárosban választják meg. A helyi önkormányzatoknak a törvényben előírt kötelezően ellátandó feladataik lesznek, amelyek megoldására társulásokat is létrehozhatnak. A megyei képviselőtestületek szerepe erőteljesen korlátozott lesz, s ami a legfontosabb: nem hozhatnak a helyi képviselőtestületekre kötelező érvényű döntést, nem adhatnak utasításokat számukra. A jelenlegi megyehatárok ugyan megmaradnak - de a törvényjavaslat értelmében - az egyes településeknek lehetőségük, joguk lesz arra, hogy esetleg kiváljanak egy-egy megyéből és másikhoz csatlakozzanak. Erről azonban csak helyi népszavazás dönthet, s szükséges hozzá a befogadó megye képviselőtestületének egyetértése is.
A sokat vitatott főispáni intézményt a köztársasági biztos intézménye váltja fel a javaslat szerint. Az elképzelés szerint a 8 köztársasági biztost a köztársasági elnök nevezi ki, természetesen parlamenti meghallgatás után, a miniszterelnök javaslatára. Jogkörük összehasonlíthatatlanul szűkebb lesz, mint a főispánoké lehetett volna. Nem telepedhetnek rá területükre, nem gyakorolhatnak központi felügyeletet, alárendeltként kezelve a megyéket, a településeket. Törvényességi ellenőrzést végezhetnek, és törvénytelenség esetén csupán felszólítják az érintett települést döntése felülvizsgálatára. Dönteni azonban csak a településnek van joga. Ha a köztársasági biztos továbbra is törvényellenesnek ítéli a döntést, akkor fordulhat bírósághoz. Ezen túlmenően a köztársasági biztoshoz bizonyos esetekben fellebbezni lehet, esetenként hivatali ügyekkel foglalkozik majd - hangsúlyozta az ellenzéki politikus. (folyt.köv.)
1990. július 27., péntek 17:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|