|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú a KDNP vezetőivel - 8. folyt.
|
- Az igaz, hogy nem igazán sikerült megnyerni a katolikuson kívüli felekezeteket, de azért vesznek részt a mi pártunk munkájában a protestánsok is, és van közöttünk más vallású is - tehát nem hiszem, hogy a Kereszténydemokrata Néppártba való belépés az egy vallási elkötelezettséget jelent.
Azt hiszem, a köztudatban - nagyon helytelenül és nem teljesen politikamentesen - elhintették azt is, úgy tudatosították az emberekben ezt, ez a tudat alakult ki - hogy ez egy katolikus párt. Én hatvanegynéhány választási gyűlésen vettem részt, ahol szónokolnom kellett, és mindenhol kihangsúlyoztam, hogy eszébe ne jusson valakinek arra gondolni, hogy ez katolikus párt. És utána, amikor a gyűlések befejeződtek, akkor jöttek oda sokan hozzám, és mondták, hogy kár, hogy ezt nem előtte mondtuk, vagy valamilyen formában nem publikáltuk, mert akkor eljöttek volna a községben vagy a városban élő protestánsok is és más felekezetbe tartozik is.
- Talán ez a tévhit abból is adódhatott, hogy a katolikus püspöki kar - ez ugyan vitatott, de - tulajdonképpen támogatta a Kereszténydemokrata Néppártot - legalábbis elvi, eszmei síkon. Dr. Giczy György mit gondol erről
- Hadd tegyem hozzá, hogy ez a támogatás elég későn jött. Szóval akkor tulajdonképpen, illetve azt követően, amikor már az a része az ország lakosságának, amelyik részt akart venni a politikai változásokban, a közéletben aktív módon szerepet akart vállalni - az már valamilyen pártban, nálunknál korábban induló pártokban - már részt vett.
A másik: az ami nagyon lényeges - most már a magyar történelemre, vagy az elmúlt negyven évre szűkítve a kérdést - és amiről a mostani ellenzéki pártok is, egyáltalán maga a magyar közvélemény nagyon is elfeledkezik - ne felejtsük el, hogy akkor amikor még itt ellenzéki pártok nem is szerepeltek. Az ötvenes éveket tekintve egyetlen - az erőszakos marxista, ateista ideológiával egyetlen erő szállt szembe: az egyházak. (folyt.)
1990. július 9., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|