 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
 |
- Interjú a KDNP vezetőivel - 6. folyt.
|
- Én úgy ítélem meg, hogy amennyit a "keresztény" szó használata
a választásokon hozott, ugyanannyit vitt is: tehát amennyi embert
vonzott, annyit veszített is.
Itt mi az elnevezésnél abból indultunk ki, hogy a Barankovics
István által alapított párt - illetőleg az Ő működése alatt
legnagyobb sikereket, politikai sikereket elért párt a
nyugat-európai kereszténydemokrata eszmékre alapult, azt tette
eszmeiségévé és programja középpontjává, illetve azt állította
középpontjába - ezért elkerülhetetlen volt, hogy a nevünkbe
felvegyük azt, hogy keresztény.
Most, miután mi - eszmeiségünket tekintve - a legközelebb a
keresztényi eszmékhez állunk, úgy ítéltük meg, hogy ezt egyszerűen
meg kell vallani - nyíltan. Számítottunk arra, hogy ez hoz is
valamit a konyhára - de visz is.
Ez, nem biztos hogy azt jelenti - ez a keresztény szó - hogy mi
kifejezetten a vallásos keresztény emberekre számítottunk és azoknak
a voksait akartuk megnyerni -, mi egyszerűen a nevünkben kifejezésre
akartuk juttatni a keresztényi erkölcsökhöz, a keresztényi etikához,
a keresztényi értékekhez való kötődést.
- Sokan azt is megkérdőjelezik, hogy összefér-e egyáltalán ez a
két fogalom, hogy politika és kereszténység. Giczy Györgynek mi
erről a véleménye?
- Nyilvánvalóan azok fogalmazzák meg ezt a kétséget, akik a
politikát alapjában véve egy szennyes dolognak tartják, keresztény
emberhez nem illőnek.
Ugyanakkor látjuk azt, tapasztaljuk, hogy vannak
Nyugat-Európában is kereszténydemokrata pártok, sőt a világon
mindenütt egyfelől -, másfelől pedig lényegileg a szociális
enciklikák, a pápák szociális tanítása éppen azt szorgalmazzák
tulajdonképpen a múlt század végétől fogva - különösképpen pedig a
II. Vatikáni Zsinat dokumentumaiban találhatunk erre vonatkozó
részleteket -, hogy a keresztényi embernek, a vallásos világnézetű
embernek tudatosan kell résztvennie a társadalom és a közélet
alakításában. A keresztényi ember pótolhatatlan szerepet tölthet be
- úgy mint keresztény - az adott társadalomban. (folyt.)
1990. július 9., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|