|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
|
A Kecskeméti Református Egyházközség Presbitériumának
állásfoglalása a hitoktatás körül kialakult vitáról (1. rész)
(OS)
|
1990. július 9., hétfő - A Presbitérium teljes megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy egyes pártok, akik a választási kampányuk során teljes hévvel támadták az elmúlt 40 év vezetését, éppen a lelkiismereti és vallásszabadság ügyében sokkal keményebb és egyházellenesebb magatartást tanúsítanak, mint az általuk támadott 40 év vezetése - legalábbis jogszabályaiban. Ugyanis a művelődési miniszter és az egyházak között létrejött megállapodás a hitoktatás ügyében, egy pont kivételével (a hitoktatók tagjai a tantestületnek), semmivel sem több, mint az 1957-es Miniszteri Rendelet, mely szabályozta az iskolai hitoktatás ügyét. Amennyiben a hitoktatási megállapodást támadó pártok nézete érvényesülne, úgy azokból az iskolákból is kitiltanák a hitoktatást, ahol az, - és ilyen vidéken sok helyen volt - az elmúlt 40 évben is működött. Nem értjük, hogy a választási kampány során elhangzottak hogyan illenek a megvalósuláshoz?
Az emberi szabadságjogokat véleményünk szerint az sérti, ha az országunkban többségben lévő vallásos emberek gyermekei nem tanulhatnak hittant az iskolában. Ez diszkrimináció A fakultatív hitoktatás pedig a lelkiismereti szabadság megvalósulásának egyik eleme.
Teljesen irreális az az óhaj, hogy az egyház végezze a maga kereteiben ezt a tevékenységét. Igen, ezt vallja 70 éve a Szovjet Kommunista Párt is, nagyon jól tudva, hogy a gyakorlati lehetetlenségek miatt ezzel lehet visszaszorítani a vallásos nevelést. Ezt még a volt állampárt sem vette át a szovjetektől. Amikor az iskola szinte teljes idejében igénybeveszi a tanulókat, egyszerűen sem időpont, sem szülői energia nincs már a gyermekek vallásoktatásra küldéséhez, vivéséhez. Ezt már mi Kecskeméten régen próbáljuk és tapasztaljuk.
A legjobb megoldás az lenne, hogy minden iskolai formában bevezessék az erkölcsi oktatást minden osztályban, hisz országunk nemcsak gazdasági válságban van, de még nagyobb az erkölcsi válság. Az erkölcsi oktatáson belül a szülők dönthetnék el, hogy valláserkölcsi, vagy általános erkölcsi oktatást kívánnak gyermekeiknek. Ezt a programot a választások során több párt meghirdette, ám úgy látjuk nem valósul meg, pedig erre igen nagy szükség lenne. (folyt. köv)
1990. július 9., hétfő 19:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|