|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
|
Bulgária: ki legyen az elnök?
|
Nagy Károly, az MTI tudósítója jelenti:
Szófia, 1990. július 9. hétfő (MTI-tud) - A Bulgáriában néhány
hete megválasztott Nagy Nemzetgyűlés kedden kezdődő első ülésszakának
első érdemi feladata annak az ,,alkotmányos válságnak,, a megoldása
lesz, amely Petar Mladenov köztársasági elnök lemondásával
keletkezett. Nincs ugyanis elnökhelyettes, aki átmenetileg az államfő
funkcióit ellátná, noha az alkotmány szerint kellene lennie. A
történteknek még a lehetőségével sem számoltak...
A szófiai sajtóban napok óta folyik a töprengés: ki lehet, ki legyen az elnök? Az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége lapja, a Demokracija hétfői számában személyre szóló javaslatot nem tesz, de a csehszlovák és a magyar példa alapján, illetve abból kiindulva, milyen meghatározó szerepet játszott valamennyi volt ,,szocialista,, ország forradalmában a humán értelmiség, úgy véli: ,,Ez olyan történelmi törvényszerűség, amely Bulgáriára is vonatkozik.,, Szerinte nem ,,tapasztalt politikusra,, van szükség, aki az utóbbi időben többé-kevésbé ,,demokratizálódott,,, hanem olyan személyre, aki jelképezheti az értelmiség jelentőségét.
Vannak vélemények, amelyek a jövendő elnök semlegességének, a pártokkal szembeni el nem kötelezettségének fontosságát hangsúlyozzák. Ebben a körben felmerült Zsivko Sztalev neve. Sztalev professzor a központi választási bizottság elnöke volt, mely tisztségre az ellenzék javasolta, de aztán a választási eredményekkel elégedetlen ellenzék volt az is, amely a bizottságot egyedül bírálta. Ugyancsak emlegetik Blagoveszt Szendovot, a Tudományos Akadémia Elnökét, aki viszont a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon segítette ügyes kompromisszumos javaslataival a megegyezést. Ennek ellenére megbizatása kevéssé valószínű, a zsivkovi totalitárius korszak jellegzetes ,,pártonkívüli,, figurája volt.
Érdekes módon éppen a kormányon lévő szocialisták köreiben vetődött fel - elhangzott a televízióban, olvasható a hétfői Narodna Armijában -, hogy az elnök kikerülhetne az ellenzéki demokratikus erők szövetségéből is. Konkrétan dr. Petar Dertliev szociáldemokrata vezetőről van szó, őt éppen a napokban választották meg Zselju Zselev elnök helyettesévé is a DESZ koordinációs tanácsa élén. Kétségtelen: ha kölcsönösen elfogadható feltételek mellett vállalná - ha az ellenzéki vezetés engedélyezné számára - a tisztet, ez sokat használna a bulgáriai békének, a felajzott kedélyek lecsillapodásának, a kompromisszumkészség kölcsönössé válásának. +++
1990. július 9., hétfő 09:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|