|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
|
Élesedő vita Belgium és Zaire között
|
Simárdi Tamás, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. július 9. hétfő (MTI-tud) - Vasárnap tovább
éleződött a Belgium és Zaire közötti vita hangneme: egy magas rangú
zaire-i tisztségviselő azt állította, hogy Mark Eyskens belga
külügyminiszter ,,nem fedte fel a teljes igazságot,, a két ország
viszonyát megrontó májusi lumumbashi összetűzésekkel kapcsolatban.
Mobutu zaire-i elnök tanácsadóját, Nimy Maydakát egy televíziós műsorban faggatták belga újságírók a sok tekintetben továbbra is tisztázatlan májusi eseményekről. Május 12-re virradó éjszaka biztonsági egységek lepték el a lumumbashi egyetemisták diákszállását; hivatalos zaire-i források egy halottról és 13 sebesültről tesznek említést, míg több sajtóforrásnak és az Amnesty International-nek is többtucat áldozatról van tudomása. A belga kormány független bizottság vizsgálatát követelte és elrendelte a volt belga gyarmatra irányuló segélyszállítmányok leállítását. Zaire ezt követően távozásra szólította fel az országban dolgozó közel 800 belga szakértőt, majd július első hetében bezáratott a hét belga konzulátus közül hatot.
Nimy a kényes kérdésekre annyit mondott, hogy a májusi események ,,igen komoly megrázkódtatást,, jelentettek, ,,drámaiak,, voltak. A zaire-i kormány szerint Eyskens nem mondta el az igazságot a belga közvéleménynek, csupán szóbeszédek alapján tájékozódott - vélekedett a tanácsadó. A márciusban kötött belga-zaire-i megállapodásnak az emberi jogokra vonatkozó utalása ,,csupán bevezető rész,,, s nem mondja ki, hogy Belgiumnak abból következtetéseket kellene levonnia - fejtette ki a szóvivő, aki szerint a belga kormány csak belpolitikai céllal hivatkozik az emberi jogokra.
,,Nem felperesek vagyunk. Zaire-nek tudnia kell, hogy mit akar,, - jelentette ki néhány órával később Eyskens külügyminiszter, ugyancsak a belga televízióban. Az emberi jogokra való utalás a megállapodásban nem puszta szókép - mondta a külügyminiszter, aki végül azt hangsúlyozta, hogy Zaire lakossága valójában továbbra is érdekelt a jó kapcsolatok fenntartásában Belgiummal. +++
1990. július 9., hétfő 07:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|