|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
|
Felavatták a magyar zsidó mártírok emlékművét (2. rész)
|
Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök a világtörténelem talán leggonoszabb népirtásának emlékét idézve azzal a gondolattal kezdte: Isten színe előtt minden emberélet egyazon érték, s kioltása egyazon súllyal esik latba. A náci népirtás hatmillió áldozata egyként áldozat, de mi most mindenekelőtt azokat a százezreket gyászoljuk, akiknek számunkra arcuk van. Azokat a százezreket, akiktől nemcsak életüket vették el, de haláluk előtt még a hazájukat is - akiket nemcsak megöltek, de kitaszítottak egy közösségből, amelyet őseik nemzedékek óta magukénak vallottak, amelyért éltek és dolgoztak, amelynek nyelvét beszélték és kultúráját magukénak érezték. A Holocaust - hangoztatta - ezért nem csupán zsidó tragédia, hanem magyar tragédia is. Végül kérte az egybegyűlteket, a zsidó mártírok mellett emlékezzenek kegyelettel a náci haláltáborokban elpusztított cigány honfitársainkra is.
- Tudnia kell minden magyarnak, hogy az a tragédia, ami a zsidósággal történt, különleges gyalázata az emberiségnek - hangoztatta beszédében Antall József miniszterelnök. De azt is tudnia kell: nem mindenki volt e bűnnek részese. A történelem különös tragédiája, hogy a félelem hallgataggá téve megbénította a tisztességeseket.
A miniszterelnök a továbbiakban kiemelte: a kormány felelősséget érez a hazánkban élő zsidó közösségért, és kötelességének tekinti, hogy a Magyarországon maradtakat megvédelmezze minden ordas eszmétől, minden ellenük irányuló gondolattól - bár remélhetően erre soha nem lesz szükség. Kijelentette: a kormány soha nem fog akadályt gördíteni azok elé, akik inkább Izraelben kívánnak élni. Aki viszont úgy érzi, Magyarországon akar elsősorban zsidó lenni, annak megadják ehhez a jogot és szabadságot, miként azoknak a zsidó származásúaknak is a társadalom által elismerten, nyugodtan kell itt élniük, akik elsősorban magyaroknak érzik magukat; akár hivők, akár nem. - Aki ez ellen vét, az a törvényes magyar kormányhatalommal találja szemben magát - hangoztatta Antall József.
Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke beszédében köszönetet mondott az Emanuel Alapítványnak az emlékmű felállításáért, s azért, hogy a magyar kultúra felbecsülhetetlen értékeit, a budapesti Dohány utcai zsinagógát és a Kazinczy utcai ortodox zssinagógát is felújítják. E zsinagógák helyreállítása nemcsak a vallásos zsidó állampolgárokat szolgálja - mondta - hanem a magyar művelődés, művészet és történelem egy szeletének megmentését is. (folyt.köv.)
1990. július 8., vasárnap 16:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|