|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Országos Választási Iroda felhívása
"Az
Országgyűlés 1990. július 29-ére, vasárnapra népszavazást rendelt el
az alábbi kérdésben:
,,Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon
válasszák meg?,,
(Igenlő válasszal elutasítja, nemleges válasszal megerősíti..."
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar sajtószabadság
"Csurka István
nyilatkozik a Népszabadságban, a sajtóprivatizációs bizottság elnöke
a 168 órában - abban a rádiós hetilapban, amelyről Csurka egyébként
kijelentette, hogy több interjút újságíróinak nem ad, mert
elfogultnak tartja. A televízió heti politikai összefoglalójában az
MDF-hez közel álló főszerkesztő hevesen kikel az újságírók
függetlensége és szabadsága ellen, mivel ez - ahogy ő mondja: "nem
létezik". "
|
|
|
|
|
|
|
,,Fegyelmezett,, szavazás a Gazdasági Bizottságban (1. rész)
|
1990. június 27., szerda - Jó háromnegyed órás késéssel
kezdődött a Gazdasági Bizottság szerdai ülése, ugyanis a bizottsági
tagok egy része, sőt maga az elnök is beszorult a Parlament
liftjébe, onnan csak jóval később szabadultak ki, így az ülésen nem
vettek részt.
A bizottság napirendjén ezúttal másodízben szerepelt az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és haszonosításáról szóló törvénymódosító javaslat, de ezúttal érdemben is megtárgyalhatták azt, ugyanis az ülésen megjelentek a javaslatot előterjesztő kormány képviselői is. A törvénymódosító javaslat egyik lényeges pontja, hogy az Állami Vagyonügynökséget ne a Parlament, hanem a kormány felügyelje. Másik fontos eltérés az eredeti törvényhez képest, hogy a javaslat a vagyonügynökség hatáskörébe helyezné - néhány kivétellel - a tanácsi vállalatokat is. Kecskés László igazságügyminisztériumi államtitkár-helyettes indoklásként azt hozta fel egyebek között, hogy a gazdaságpolitikai célok realizálásához a kormánynak az eddiginél szélesebb hatáskörre van szüksége. Auth Henrik ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár elsősorban azt húzta alá, hogy a kormányprogram kulcsfontosságú eleme a privatizáció. A tervezett megoldás nagyobb mozgásteret biztosít a kormánynak elképzelései végrehajtásában. Az a példa nélkül álló privatizációs folyamat, amely Magyarországon végbemegy, feltétlenül megköveteli, hogy a kormány operatív módon is beavatkozzék egy-egy konkrét privatizációs ügy lebonyolításába.
A vitában többen is hangoztatták, hogy a Parlamentnek továbbra is ellenőrző szerepet kell betöltenie a privatizációs tevékenység felett. Eltérő javaslatok hangzottak el arról, hogy a Vagyonügynökség munkájáról maga a szervezet vagy pedig a kormány számoljon be a Parlamentnek, esetleg az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának - amint azt ugyanez a bizottság írásban javasolta. Néhányan úgy vélték: azzal, hogy a tanácsi vállalatok is a vagyonügynökség hatáskörébe kerülnek, jelentősen csorbulhat az önkormányzatok önállósága.
Több órás vita után került sor a határozathozatalra. Elsőként a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság javaslatáról szavaztak a képviselők, s a vélemények meglehetősen megoszlottak. Ekkor precedens nélküli eset következett: Diczházy Bertalan kormánytisztviselő, aki korábban az MDF pénzügyi szakértőjeként volt ismert, szünetet kért, hogy szót válthasson a kormánypárti képviselőkkel. (folyt.köv.)
1990. június 27., szerda 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|