 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Pest Megyei Intéző Bizottságának állásfoglalása
"... megérti a
kormány kényszerhelyzetben hozott intézkedéseit, de
elfogadhatatlannak tartja, hogy az áremelkedések terheit csak a
kisemberek, a munkások, a parasztok viseljék."
SZER, Világhíradó:
A hazai ingyenkonyháról
"Tisztázni kellene, hogy kik járulhatnak a közös lábashoz, miféle
igazolványt vigyenek magukkal, mert az éhezésnek nincs kora, neme.
Nincs szándékunkban ünneprontónak lenni, mégkevésbé akarunk a kákán
is csomót keresni - de vajon hol tölthetik meg legalább naponta
egyszer meleg étellel a gyomrukat a munkát hiába kereső fiatalok
tízezrei, azok akik most kerültek ki az iskolák padjaiból,
érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebükben?"
|
|
|
|
|
|
 |
NATO és a VSZ jelenleg még ellenfelek
|
-------------------------------------
London, 1990. július 8. (BBC, Irányzatok és Események) - Katona
Pál beszél a NATO-csúcstalálkozóról:
- "Ünnepélyesen kijelentjük, hogy nem vagyunk többé ellenfelek,
és leszögezzük szándékunkat, hogy tartózkodunk az erőszakkal való
fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától, bármilyen állam
területi sérthetetlensége vagy politikai függetlensége ellen" - így
a londoni kommüniké a NATO-csúcsértekezlet után.
Az idézet félrevezető szépséghibája, hogy nem főmondat. A szöveg
azzal kezdődik, hogy a NATO-tagállamai javasolják a Varsói Szerződés
tagjainak, tegyenek ilyen értelmű közös deklarációt a NATO-val. Ez
voltaképpen azt jelenti, hogy jelenleg még ellenfelek vagyunk, és a
NATO-értekezlet csak a kezdeményező lépést tette meg, hogy ne
legyünk azok.
Maga a kommüniké szövege azt a látszatot kelti, hogy teljes
egyhangúságot tükröz, holott különböző nézeteltérések vannak a
NATO-n belül, ami nem derül ki a szövegből.
Annyi bizonyos, hogy a NATO nem vállalta, hogy nem nyúl elsőként
atomfegyverhez, csupán végszükség esetén és csakis önvédelemből -
vagyis csak akkor, ha konvencionális támadás esetén alul marad. Hogy
ez mikor esedékes és mikor következik be, azt csak a
veszélyeztetett illetve a megtámadott fél döntheti el.
A végszükség valószínűleg nem következik be az első vesztett
csata után és nem az első nap, de talán a harmadik napon, ugyanúgy,
hogy mint az eddig érvényes flexíbilis retorzió elvének alapján,
csak ezután végszükségnek nevezik, gyakorlatban semmi sem változik.
Mitterrand azon a címen emelt óvást a végszükség doktrínája
ellen, hogy ez a formula aláássa az elhárítás tantételét minden
háború ellen, mert - legalábbis elvileg - elhalasztja a nukleáris
retorziót. (folyt.)
1990. július 8., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|