 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Pest Megyei Intéző Bizottságának állásfoglalása
"... megérti a
kormány kényszerhelyzetben hozott intézkedéseit, de
elfogadhatatlannak tartja, hogy az áremelkedések terheit csak a
kisemberek, a munkások, a parasztok viseljék."
SZER, Világhíradó:
A hazai ingyenkonyháról
"Tisztázni kellene, hogy kik járulhatnak a közös lábashoz, miféle
igazolványt vigyenek magukkal, mert az éhezésnek nincs kora, neme.
Nincs szándékunkban ünneprontónak lenni, mégkevésbé akarunk a kákán
is csomót keresni - de vajon hol tölthetik meg legalább naponta
egyszer meleg étellel a gyomrukat a munkát hiába kereső fiatalok
tízezrei, azok akik most kerültek ki az iskolák padjaiból,
érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebükben?"
|
|
|
|
|
|
 |
Megemlékezések Jugoszláviában
|
B. Walkó György, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. július 8. vasárnap (MTI-tud) - Jugoszláviában
vasárnap több helyütt megemlékeztek a II. világháború alatt és után
kivégzett áldozatokról.
Szlovéniában megbékélési ünnepet tartottak Kocevje helységben az
egyik tömegsírnál. Az ünnepségen - amelyen mintegy húszezren vettek
részt - gyászmisét és jelképes temetést tartottak azok emlékére, akik
a világháború utáni vérengzésekben vesztették életüket. A megbékélési
szertartáson részt vett Alojzi Sustar ljubljanai érsek és Milan Kucan
szlovén elnök is.
Megemlékezés színhelye volt vasárnap a horvátországi Sosice falu
is, ahol a II. világháború után tömegesen temették el a törvénytelen
bosszúakciók áldozatait - sorkatonákat, az Usztasa ifjúsági szervezet
kiskorú tagjait és apácákat. A sosicei megemlékezést az emberi jogok
védelmére alakult horvát szervezet kezdeményezte. A sosicei tömegsírt
a napokban tárta fel a Vjesnik című zágrábi lap kutatócsoportja, s
hosszú cikket közölt a világháború utáni sötét eseményekről.
A zágrábi törvényhozás vizsgálóbizottságot hozott létre, hogy
tisztázza: milyen körülmények között vesztették életüket a bevonuló
partizán osztagok áldozatai.
Az újvidéki Magyar Szó vasárnap Gordos Jenő svájci emigráns
levelét közli a Vajdaságban a II. világháború után elkövetett
tömegmészárlásokról. A levélben azt hangsúlyozza, hogy a Vajdaságban
elmaradt a világháború utáni események dokumentálása. Utal arra, hogy
az újvidéki vérengzésért felelős katonai vezetőket kivégezték, de a
másik oldal tömeggyilkosairól keveset tudni. A levél szerint a
Vajdaságban 1944 őszén minden bírósági eljárás nélkül húszezer magyart
végeztek ki, többnyire bestiálisan, s tömegsírjuk helyét is sokan
ismerik, Zentán és Péterrévén is, ahol az ötvenes években a tiszai
partszakaszon beomlott egy tömegsír és a felszínre kerültek a csontok.
Szerbiában szombaton a népfelkelés napjára emlékeztek, s a
központi ünnepségen, a Krupanj melletti Bela Crkván több ezren vettek
részt . +++
1990. július 8., vasárnap 17:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|