 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Pest Megyei Intéző Bizottságának állásfoglalása
"... megérti a
kormány kényszerhelyzetben hozott intézkedéseit, de
elfogadhatatlannak tartja, hogy az áremelkedések terheit csak a
kisemberek, a munkások, a parasztok viseljék."
SZER, Világhíradó:
A hazai ingyenkonyháról
"Tisztázni kellene, hogy kik járulhatnak a közös lábashoz, miféle
igazolványt vigyenek magukkal, mert az éhezésnek nincs kora, neme.
Nincs szándékunkban ünneprontónak lenni, mégkevésbé akarunk a kákán
is csomót keresni - de vajon hol tölthetik meg legalább naponta
egyszer meleg étellel a gyomrukat a munkát hiába kereső fiatalok
tízezrei, azok akik most kerültek ki az iskolák padjaiból,
érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebükben?"
|
|
|
|
|
|
 |
Felavatták a magyar zsidó mártírok emlékművét
|
1990. július 8., vasárnap - A második világháború idején
elpusztult hatszázezer magyar zsidó mártír emlékére állított
emlékművet Budapesten, a Wesselényi utca 5. szám alatt, az egykori
gettó kapujánál a New York-i székhelyű Emanuel alapítvány. A magyar
zsidóság örök gyászának mementójaként emelt hatalmas kompozíciót,
Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását vasárnap avatták
fel.
A kegyeletteljes avatóünnepségen a hozzátartozóikra emlékező
gyászolók mellett részt vett állami és egyházi életünk számos
vezetője, a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja. Beszédet
mondott Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antall József
miniszterelnök, Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke, Zevulun
Hammer, izraeli oktatási és kulturális miniszter, valamint Zoltai
Gusztáv, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti
Izraelita Hitközség ügyvezető igazgatója, Edgar Bronfman, a Zsidó
Világkongresszus elnöke, Keller László, az Emanuel alapítvány elnöke
és Schőner Alfréd főrabbi.
A miniszterelnök az ünnepségen kiemelte: a kormány felelősséget
érez a Magyarországon élő zsidó közösségért és kötelességének
tekinti, hogy megvédelmezze őket minden ellenük irányuló ordas
eszmétől. Nem gördít akadályokat azok elé, akik úgy érzik, Izraelben
kívánnak élni; de mindent megtesz azért, hogy teljes jogúan,
nyugodtan, félelem nélkül élhessenek Magyarországon.
Eljött az avatásra Tony Curtis, világhírű magyar származású
filmszínész is: az ő apjának utónevét őrzi az Emanuel alapítvány.
(MTI)
1990. július 8., vasárnap 13:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felavatták a magyar zsidó mártírok emlékművét (1. rész)
|
1990. július 8., vasárnap - Vörösmárvány talapzaton nyugvó
fekete gránit emlékmű és óriási szomorúfűz-formájú szobor, az ágain
függő mintegy 18 ezer levélkére vésett névvel, emlékeztet ezentúl a
második világháború idején elpusztult hatszázezer magyar zsidóra és
a milliók életét kioltó korra. A Dohány utcai zsinagóga kertjében az
egykori budapesti gettó kapujának közelében a magyar zsidóság örök
gyászának mementójaként emelt hatalmas kompozíciót, Varga Imre
Kossuth-díjas szobrászművész alkotását vasárnap kegyeletteljes
ünnepségen avatták fel. A New-York-i székhelyű Emanuel Alapítvány az
emlékművet - amely nemcsak Magyarországon, hanem egész
Kelet-Közép-Európában is elsőként emlékeztet a Holocaust
áldozataira- a világ különböző részein élő, köztük az országunkból
elszármazott zsidók adományaiból létesítette.
Az avatóünnepségen a hozzátartozóikra emlékező gyászolók mellett
részt vettek magas rangú állami és egyházi vezetők - köztük Szabad
György, az országgyűlés megbízott elnöke és Paskai László bíboros,
esztergomi érsek, a Magyar Katolikus püspöki kar elnöke -, a pártok
képviselői, hazai és külföldi zsidó szervezetek küldöttei, továbbá a
Budapesten működő diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja.
Eljött az avatásra Tony Curtis, a világhírű magyar származású
filmszínész is: az ő apjának utónevét őrzi az Emanuel Alapítvány.
A magyar himnusz hangjait és Joseph Malovany New York-i főkántor
gyászimáját követően Zoltai Gusztáv, a Magyar Izraeliták Országos
Képviseletének és az ország legnagyobb zsidó közösségének, a
Budapesti Izraelita Hitközségének ügyvezető igazgatója köszöntötte
az egybegyűlteket, s rámutatott: az emlékműnek hangosan hirdetnie
kell, hogy az eddig kimondhatatlan kimondása, a mesterségesen
állított tabuk félresöprése hozhatja meg az örökké gyászolók, az
egykori megalázottak lelki békéjét. (folyt. köv.)
1990. július 8., vasárnap 16:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felavatták a magyar zsidó mártírok emlékművét (2. rész)
|
Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök a világtörténelem
talán leggonoszabb népirtásának emlékét idézve azzal a gondolattal
kezdte: Isten színe előtt minden emberélet egyazon érték, s kioltása
egyazon súllyal esik latba. A náci népirtás hatmillió áldozata
egyként áldozat, de mi most mindenekelőtt azokat a százezreket
gyászoljuk, akiknek számunkra arcuk van. Azokat a százezreket,
akiktől nemcsak életüket vették el, de haláluk előtt még a hazájukat
is - akiket nemcsak megöltek, de kitaszítottak egy közösségből,
amelyet őseik nemzedékek óta magukénak vallottak, amelyért éltek és
dolgoztak, amelynek nyelvét beszélték és kultúráját magukénak
érezték. A Holocaust - hangoztatta - ezért nem csupán zsidó
tragédia, hanem magyar tragédia is. Végül kérte az egybegyűlteket, a
zsidó mártírok mellett emlékezzenek kegyelettel a náci
haláltáborokban elpusztított cigány honfitársainkra is.
- Tudnia kell minden magyarnak, hogy az a tragédia, ami a
zsidósággal történt, különleges gyalázata az emberiségnek -
hangoztatta beszédében Antall József miniszterelnök. De azt is
tudnia kell: nem mindenki volt e bűnnek részese. A történelem
különös tragédiája, hogy a félelem hallgataggá téve megbénította a
tisztességeseket.
A miniszterelnök a továbbiakban kiemelte: a kormány felelősséget
érez a hazánkban élő zsidó közösségért, és kötelességének tekinti,
hogy a Magyarországon maradtakat megvédelmezze minden ordas
eszmétől, minden ellenük irányuló gondolattól - bár remélhetően erre
soha nem lesz szükség. Kijelentette: a kormány soha nem fog akadályt
gördíteni azok elé, akik inkább Izraelben kívánnak élni. Aki viszont
úgy érzi, Magyarországon akar elsősorban zsidó lenni, annak megadják
ehhez a jogot és szabadságot, miként azoknak a zsidó származásúaknak
is a társadalom által elismerten, nyugodtan kell itt élniük, akik
elsősorban magyaroknak érzik magukat; akár hivők, akár nem. - Aki ez
ellen vét, az a törvényes magyar kormányhatalommal találja szemben
magát - hangoztatta Antall József.
Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke beszédében köszönetet
mondott az Emanuel Alapítványnak az emlékmű felállításáért, s azért,
hogy a magyar kultúra felbecsülhetetlen értékeit, a budapesti Dohány
utcai zsinagógát és a Kazinczy utcai ortodox zssinagógát is
felújítják. E zsinagógák helyreállítása nemcsak a vallásos zsidó
állampolgárokat szolgálja - mondta - hanem a magyar művelődés,
művészet és történelem egy szeletének megmentését is. (folyt.köv.)
1990. július 8., vasárnap 16:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felavatták a magyar zsidó mártírok emlékművét (3.rész)
|
Izrael Állam képviseletében Zevulun Hammer oktatási és
kulturális miniszter mondott beszédet. Szólt arról, hogy a zsidó nép
a XX. században két, gyökeresen ellentétes irányú eseményt ért meg:
a Holocaustot és Izrael újjászületését. Az egyik emléke örökös
gyászt jelent, a másik új jövőt ígér, s az ősi civilizáció
újjáteremtését. Azzal zárta mondandóját: ha a magyar nép befogadja a
Holocaust emlékét, még inkább képes lesz kifejezni együttérzését és
szolidaritását a többi ember iránt.
A Zsidó Világkongresszus elnöke, Edgar Bronfman arra mutatott
rá, hogy a zsidóságnak kettős terhet kellett cipelnie: a Holocaaust
során nemcsak fizikailag kellett elszenvedniük a legnagyobb
katasztrófát, ami népet érhetett, de utána is hosszú ideig a
fennálló hatalom megpróbálta tudatosan kisebbíteni e szenvedések
mértékét - miként számos országban még ma is teszik. Ezért tartotta
kiemelkedő jelentőségűnek, hogy ezek a megemlékezésen a magyar
kormány hivatalosan részt vett.
Keller László, az Emanuel Alapítvány elnöke aláhúzta:
Magyarország elindult az igazmondás nyugalma felé vezető úton és
arrafelé tart, ahol mindenki szembe tud és mer nézni saját
múltjával. Azt ajánlotta, hogy a felavatott kegyhelyen ne csak a
mártírokra, a rettenet korára emlékezzenek, de arra is, hogy voltak,
akik emberek tudtak és mertek maradni az embertenségben.
Cselekedetüket az emlékmű mellett majdan külön emlékoszlopon
kívánják megőrizni.
Schőner Alfréd főrabbi a zsidó közösség jövőjéről szólva
eszmeiségük három forrásaként jelölte meg a hitet, a szellemi
haladást és az emlékezést. Héberül zárta gondolatait: Salom al
Israel, Legyen béke Izraelnek. Hozzátette:legyen békessége a Magyar
Köztársaságnak és az egész világnak is, hogy végre békében, egyenlő
emberként élhessünk.
Az ünnepi beszédek után a fasizmus hatmillió zsidó áldozata
emlékére gyertyát gyújtottak, majd mécsesek gyújtásával emlékeztek a
hatszázezer magyar zsidó mártírra, mindazokra, akiket lágerekben,
halálmenetekben pusztított el a fasiszta gyűlölet. (folyt. köv.)
1990. július 8., vasárnap 17:58
|
Vissza »
|
|
Felavatták a magyar zsidó mártírok emlékművét (4.rész)
|
Joseph Malovany gyászdala után az egybegyűltek közös kaddist
mondtak, imát halottaikért, majd elhangzott Izrael Állam himnusza.
X X X
Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus elnöke az
emlékműavatást követően a Hilton Szállóban sajtótájékoztatón
válaszolt az újságírók kérdéseire.
Igen fontosnak ítélte a magyar kormány nyújtotta támogatást, a
Szovjetunióból Magyarországon át Izraelbe távozók számára, s
pozitívan értékelte azt is, hogy az új, demokratikusan választott
kormány ígérete szerint lépéseket tesz az ismét fel-felbukkanó
antiszemitizmus leküzdéséért. Az azt firtató kérdésre, mivel
magyarázza, hogy újra terjedőben van a zsidóellenesség, Edgar
Bronfman kiemelte: figyelemre méltó az az antiszemita jelenség,
amely a kommunista eszmék bukása után tűnt fel. - Az emberi
természet olyan - mondta-, hogy igyekszik bűnbakokat találni, akiket
a bekövetkezett nemkívvánatos dolgokért - például a gazdasági
válságért - felelőssé tehet. Véleménye szerint ez történt most is.
Az antiszemita eszmék újraéledése magyarázza a Szovjetunióból
megindult elvándorlást is. Hozzátette, hogy a zsidók világszzerte
hatszázmillió dolláros gyűjtőakciót kezdeményeztek az újonnan
Izraelbe érkezettek megsegítésére. (MTI)
1990. július 8., vasárnap 18:02
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|