|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Pest Megyei Intéző Bizottságának állásfoglalása
"... megérti a
kormány kényszerhelyzetben hozott intézkedéseit, de
elfogadhatatlannak tartja, hogy az áremelkedések terheit csak a
kisemberek, a munkások, a parasztok viseljék."
SZER, Világhíradó:
A hazai ingyenkonyháról
"Tisztázni kellene, hogy kik járulhatnak a közös lábashoz, miféle
igazolványt vigyenek magukkal, mert az éhezésnek nincs kora, neme.
Nincs szándékunkban ünneprontónak lenni, mégkevésbé akarunk a kákán
is csomót keresni - de vajon hol tölthetik meg legalább naponta
egyszer meleg étellel a gyomrukat a munkát hiába kereső fiatalok
tízezrei, azok akik most kerültek ki az iskolák padjaiból,
érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal a zsebükben?"
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás és címer - Izvesztyija
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. július 8. vasárnap (MTI-tud) - A magyar
parlament rendkívüli ülésszakának döntéseiről számolt be szombat esti
számában az Izvesztyija. A lap budapesti tudósítója a népszavazás és a
címer ügyében hozott döntésekről írt.
A népszavazásról szóló vitából kiemeli, hogy a referendumot ellenző MDF és SZDSZ milyen érveket sorakoztatott fel. Megemlíti egyfelől, hogy az aláírásgyűjtést szervező Király Zoltánnak személyes érdekeltséget róttak föl, másfelől azt, hogy hivatkoztak a népszavazás megtartásának nagy költségeire. - Érdekes - jegyzi meg a tudósító -, tavaly, amikor a népszavazást az SZDSZ kezdeményezésére tartották meg, nem volt vita tárgya az ügy pénzügyi oldala, noha a gazdasági helyzet akkor sem volt jobb a mainál.
Az időpont kérdéséről szólva megemlíti a beszámoló az MSZP-nek azt a javaslatát, hogy a népszavazást a helyhatósági választásokkal egyidejűleg tartsák meg, elkerülendő a nagy pluszköltségeket. Ezt az MDF és az SZDSZ elutasította, írja Fjodor Lukjanov és hozzáfűzi: - Elfeledkezve a tetemes költségekről, a szabaddemokraták azt javasolták, hogy külön tartsák meg a népszavazást - júliusban.
Áttérve a címer ügyére, elsőként arról ír a beszámoló, hogy erről is annak idején még népszavazás megtartását tervezték, de végül a parlament úgy ítélte meg, hogy dönthet róla saját berkeiben is. Lukjanov ezután néhány mondatban bemutatja a három lehetséges címerváltozatot. Az Izvesztyija tudósítása a következő szavakkal ér véget: - Előzetes számítások szerint a címer megváltoztatása 6-8 milliárd forintba kerül. A deficitet már így is sok milliárdban számoló költségvetésre nehezedő teher nem tréfadolog. +++
1990. július 8., vasárnap 11:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|