|
|
|
|
Érvek az önkormányzati törvénytervezet mellett (1. rész)
|
1990. július 6. péntek - A kormány olyan
alaptörvény-javaslatot terjeszt a Parlament elé, amely megnyitja az
utat az önkormányzatiság felé. Az önkormányzatiság nem csak törvényt
jelent, hanem egyrészt gondolkodásmódot, másrészt alapvető és a jövő
sorsunkat meghatározó kapcsolatrendszert - mondotta Horváth Balázs
belügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen a helyi
önkormányzati törvénytervezettel kapcsolatos félreértéseket
igyekeztek eloszlatni a Belügyminisztérium vezetői.
Már a múlt év végére elkészültünk az önkormányzati-törvényjavaslattal és a végrehajtási szabályozással, valamint rendelkezésre állnak a közigazgatási bíráskodásról, a helyi közszolgálatról, a helyi adókról, az államháztartásról szóló törvénytervezetek javaslatai is - jelentette be Verebélyi Imre közigazgatási államtitkár. Ha a Parlament szeptember, októberi ülésein megtárgyalja és elfogadja ezeket a kerettörvényeket, akkor novemberben már működőképesek lesznek az önkormányzatok. A tanácsi és önkormányzati rendszer váltásánál számolni kell azzal az átfutási idővel, amelyet a több mint 1700, tanácsi munkára vonatkozó jogszabály átértékelése, számos jogszabály megszüntetése igényel. Sok támadás érte a szakembereket azért is, hogy a törvénytervezet az MDF érdekeit képviseli. Ez azért sem lehet így - állította az államtitkár, - mert az előkészítő munkák már két éve megkezdődtek és már akkor több párt szakembere vett részt e tevékenységben.
A főispán vagy kormánymegbízott rendszere is vitákat váltott ki nemcsak az elnevezését illetően, de tartalamában is. Az európai gyakorlatban e jogintézményt kétféle módon működtetik, mi a liberálisabbat kívánjuk bevezetni, amely szerint önkormányzati törvénysértő döntést csak bíróság vagy Alkotmánybíróság semmisíthet meg. A parlamenti képviselők körében merült ugyanis fel az az aggály, hogy a főispánnak intézkedési joga lenne az önkormányzatok felett. Ezzel szemben a főispán - a tervezet szerint - csak törvényességi ellenőrzési jogot gyakorolhat. Erre a jogintézményre azért lenne szükség, mert ha az önkormányzat törvénysértő döntést hoz, akkor valakinek ezt a bíróság elé kell vinnie. Ez lenne a főispán (kormánymegbízott) feladata. (folyt.köv.)
1990. július 6., péntek 18:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Érvek az önkormányzati törvénytervezet mellett (2.rész)
|
Az önkormányzatok működésének anyagi feltételeiről Kara Pál helyettes államtitkár tájékoztatott. Elmondta, hogy a törvény szerint a kötelezően előírt feladatokra - így például az alapfokú oktatásra, az orvosi ellátásra - garantált állami támogatást kap minden önkormányzat. Ez a központi költségvetés felelőssége. További anyagi fedezetet jelentenek a saját bevételek, valamint az átengedett források. A törvénytervezet a helyi önkormányzatok számára a legnagyobb pénzügyi önállóságot és mozgásteret biztosítja a felhasználás tekintetében. A helyi adókról szóló törvénytervezetben 5 féle adónem szerepel. Az önkormányzati testület dönti el minden településen, hogy ezek közül melyiket vezeti be. Az elmúlt évtizedek hibás politikája miatt hátrányos helyzetbe került, elsorvasztott településeket kiegészítő állami támogatás illet meg. Felmerült az a kérdés is, hogy ha különböző pártok emberei vezetik az egyes városokban az önkormányzatokat, akkor a nem kormánypárti vezetés alatt álló helységek nem kerülnek-e anyagi szempontból hátrányos helyzetbe? Ilyen nem fordulhat elő - jelentette ki Kara Pál. Az Országgyűlés nem érdekelt abban, hogy olyan törvényt hozzon, ami egy közigazgatási terület működését korlátozza pártszempontok alapján. (MTI)
1990. július 6., péntek 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|