|
|
 |
|
 |
A privatizáció igen nehezen kezdődik (1. rész)
|
1990. július 6., péntek - Az állami vállalatok cégtábláját
átfestették, és a cégeket immár részvénytársaságoknak hívják, a volt
igazgató pedig elnökként irányítja az ,,új,, gazdasági egységet.
Sajnos az eddigi ,,spontán privatizáció,, során túlnyomórészt ilyen
esetekkel találkoztak a szakemberek - mondotta Schagrin Tamás ipari
és kereskedelmi minisztériumi államtitkár pénteken, a
minisztériumban tartott sajtótájékoztatón.
A privatizációt nagyon megnehezíti, hogy egyelőre nem ismeretes,
mekkora annak az üzleti vagyonnak az értéke, amelyet magántulajdonba
kívánnak adni. Tehát azt sem lehet tudni, hogy mekkora lesz a
bevétel, amely egyébként mint tulajdonost, az államot illeti meg, és
amelynek összege nem a folyó költségvetést gyarapítja, hanem azt a
vállalkozások élénkítésére kívánják fordítani. Az úgynevezett
előprivatizációhoz szükséges törvényjavaslatot egyébként a
Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta, így
semmi akadálya, hogy azt immár az Országgyűlés is napirendjére
tűzze. Mindez azért lenne sürgető, hogy a kereskedelemben és a
vendéglátásban mihamarabb felgyorsuljon és befejeződjék a
privatizáció. Az államtitkár szerint erre egyébként másfél-két év
elegendő, de már az idén számottevő eredmény várható.
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a már megtörtént
vagyonátmentések esetében mit tehet a kormányzat. Jelenleg ugyanis a
vagyonkezelő szervezetek többségénél nincs több 2-10 millió forint
értékű vagyonnál. Ez is mutatja, hogy a múlt év szeptemberében
megkezdődött spontán privatizáció során igen sok vállalat a valós
forgalmi érték töredékén vitte be az állami vagyont üzletrészként a
vállalkozásba. Ezekben a kirívó esetekben bírósági felülvizsgálatra
is megvan a lehetőség, hiszen a vagyonfelmérést, a cégbírósági
bejegyzés szabályosságát jogi úton is felül lehet vizsgálni.
Nehezebb a helyzet, ha az új gazdasági társaság külföldi partnert
vont be a vállalkozásba, illetőleg új kft.-t alakított. Ezek a
kft.-k kötvényeket bocsátottak ki, nem egyszer az eredeti
anyavállalat által kapott hitelből, majd ezeket a kötvényeket
vásárolta meg az ,,alapító,, vállalat. Így mostanra az a lehetetlen
helyzet állt elő, hogy egy-egy állami vállalat vagyona alacsony
kamatozású kötvényekben fekszik. Ilyen esetekben az állami
vagyonügynökségnek, illetőleg a privatizáció lebonyolítására esetleg
később létrehozandó szervezetnek magához kell vonnia az állami
tulajdonban, de vállalati kezelésben lévő vagyont. (folyt.köv.)
1990. július 6., péntek 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|