|
|
 |
|
 |
Japán beruházók bonckése alatt a magyar gazdaság (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1990. július 6. péntek (MTI-tud.) - A
magyarországi és lengyelországi reformok mélysége a Japán
felvirágzását megalapozó múlt századi Mejdzsi-forradalommal
vethető egybe - összegezte tapasztalatait Ikeura Kiszaburo, a
japán Iparbank volt elnöke, aki áprilisban járt a két országban,
70 tagú beruházási környezet-felmérő delegáció élén.
Az út tapasztalatait összegző több száz oldalas szakértői
jelentés azonban óvatosságra int, egyebek között megállapítva,
hogy a gazdasági viszonyok egyelőre kevés perspektívát mutatnak,
a 40 éves kommunista örökség rendkívül nagy teher, hatalmas a
lemaradás a gépi felszereltségben és a beruházások terén.
A távol-keleti nagyhatalom kelet-európai gazdasági
előretörését jelentős mértékben meghatározó szakértői jelentés az
eddigi legrészletesebb elemzés, amely bonckés alá vette a két
ország gazdasági helyzetét és az abban rejlő lehetőségeket.
A tanulmány - amelyet a héten ismertettek a külföldi
érdekeltségű japán cégeket tömörítő japán Overseas Enterprise
Association ülésén - alapvető különbséget tesz Magyarország és
Lengyelország körülményei között. A jelentés egyik
előterjesztője, Kobajasi Minoru, a japán Iparbank kutatási
főosztályának a vezetője hangsúlyozta, hogy Magyarország esetén
gyorsabb kibontakozásra lehet számítani a több évtizede
megkezdett reformoknak köszönhetően. Ezzel szemben
Lengyelországban a japán vállalatok teljesen bizonytalannak
tartják a gazdasági helyzetet, ezért nem is vállalják a
kockázatot, tartózkodnak a piactól és a beruházásoktól - erre
Josio Kohei, a Nissho Iwai Kereskedőház külkapcsolatokat tervező
főosztályának a helyettes vezetője mutatott rá. (folyt.)
1990. július 6., péntek 09:20
|
Vissza »
|
|
Japán beruházók bonckése alatt a magyar gazdaság (2.rész)
|
Magyarország esetén meghatározó fontosságú a föld és az
ingatlan tulajdonjoga megszerzésének a lehetősége. Ez döntő
kihatású a beruházásokra nézve - folytatta az összehasonlító
elemzést Josio úr, arra is rámutatva, hogy az örökös bérleti
konstrukciót nem tartják megnyugtatónak. Pozitívan nyom viszont a
latba a japán vállalkozók megitélésében az, hogy Magyarországon a
reformok gazdasági törvényekben való megjelenítése kiemelkedően a
legjobb a kelet-európai országok között - ezt hangsúlyozta
Tonejama Tosire, a Marubeni kereskedőház gépipari igazgatóságának
a főosztályvezetője, aki dícsérően szólt a magyar mezőgazdaság
szervezettségéről és eredményeiről, továbbá a magyarországi
oktatás színvonaláról. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a
munkaerő jól képzett és az ország földrajzi fekvése rendkívül
előnyös.
Elemzésében a Marubeni szakértője azt prognosztizálta, hogy
az idén Kelet-Európa egészében a termelés 2,3 százalékkal
visszaesik, ugyanakkor Magyarországon 0,3 százalékos növekedéssel
lehet számolni. Nem festett azonban rózsás képet az ország
pénzügyi helyzetéről, hangsúlyozva, hogy rendkívül hátrányos a
költségvetés túlzott szerepe, az a tény, hogy a nemzeti jövedelem
25 százaléka a költségvetésen keresztül kerül újraelosztásra. Az
egyik legsürgetőbb feladatnak éppen ezért azt tartotta a Marubeni
főosztályvezetője, hogy csökkentsék az állami támogatást csakúgy,
mint a társadalombiztosítás költségvetési dotációját.
Az is hiba, hogy az államapparátus, az adminisztráció 20
százalékos létszámfölösleggel dolgozik - mondotta. Méltatta a
magyar bankrendszer szerepét, azonban a budapesti tőzsde Tonejama
úr szerint 1-2 éven belül nem fogja éreztetni hatását a magyar
gazdaságra. A dollárelszámolásra való áttérés a Szovjetunióval
szerinte rendkívül göröngyös út lesz és magában rejti azt a
veszélyt, hogy a Szovjetuniónak olcsóbb lesz nyugatról beszerezni
azt, amit Kelet-Európából, illetve konkrétan Magyarországról
importál. Azt sem tartotta reális elképzelésnek, hogy a forint
konvertibilitását 2-3 éven belül meg lehet oldani. (folyt.)
1990. július 6., péntek 09:23
|
Vissza »
|
|
Japán beruházók bonckése alatt a magyar gazdaság (3.rész)
|
A Magyarországon nekilódult vegyes vállalat-alapításokat
elemezve Szuzuki Josiro, a Japán Export-Import Bank
főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy azok 40 százaléka mögött
magyar emigránsok találhatók, tehát ez a folyamat nem tükrözi
hűen az ország gazdasági érdekeit és törekvéseit, mivel egyedi
üzleti szempontok és nem átfogó koncepciók a mozgatók. Arra is
felhívta a figyelmet, hogy a magyar piac korlátozott
felvevőképességű, ezért a környező országok piacára törtnő
termelésről nem lehet lemondani.
A térség helyzetéről kifejtette, hogy amennyiben a
Szovjetunióban konszolidálódna a gazdasági-politikai helyzet, úgy
Európa súlypontja Kelet felé tolódna el, így Kelet-Európa,
következésképp Magyarország is közelebb kerülne a centrumhoz.
Ezzel összefüggésben Vatanabe Josiaki, az egyik legaktívabb
külföldön beruházó japán cég, a Yoshida Kogyo K.K. európai
főosztályának a vezetője azon véleményének adott hangot, hogy
Magyarország a jövőben arra számíthat, hogy Nyugat-Európa
alvállakozói beszállítójává válhat. Ehhez azonban az szükséges,
hogy a politikai és a gazdasági reformok sebességét
Magyarországon összehangolják - mondta.+++
1990. július 6., péntek 09:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|