|
|
|
|
Seuso-lelet - megkapja a Nemzeti Múzeum az ezüstkincset? 1.
|
Washington 1990. július 04. szerda (MTI-Panoráma) - A díszes
ezüst tálakról vadászatok után lakomázhattak, az ivóedények görög,
netán balatoni bort rejtettek. Azután a remekmívű étkészlet a
pincébe került - 1.600 évre... Most egy New York-i bank-trezorban
várja sorsát: három ország igényli a 14 ezüst-tárgyat, köztük a
Magyar Nemzeti Múzeum. Szakembereink szerint a lelet a
Balaton-felvidékről való, arról a tájról, ahol 1878-ban,
Polgárdiban, előkerült egy római kori ezüst háromláb: annak
kidolgozása a legapróbb részletekig megegyezik a Seuso-kincs egyes
darabjainak jellegzetességeivel.
A jugoszláv kormány, amely ugyancsak bejelentette igényét, azt egészen máshonnan eredezteti: az ő állításuk szerint a leletre a jugoszláv hadsereg egy különleges egysége bukkant, lőszerraktár-építés közben, az adriai tengerparton, Pula és Rovinj között, a 70-es évek elején. (Egy másik változat szerint Brioni, Tito egykori személyes üdülő-szigete a lelőhely, de ezt Misha Tito, az elnök fia cáfolta).
A dalmáciai tengerparti felfedezést mindenesetre soha nem hozták nyilvánosságra, nem jelentették a régészeknek sem. A Seuso-kincskről - így a brit sajtó - először Londonban lehetett hallani, ahol azokat állítólag egy jugoszláv diplomata értékesíteni próbálta. Az illető a The Independent szerint a diplomáciai postában csempészte be a kincseket, de azokról a londoni jugoszláv nagykövet sem tudott.. Nagyértékű műtárgyak származasuk igazolása nélkül persze nem eladhatók. A dokumentációról azonban - londoni és svájci közvetítéssel - bizonyos libanoni személyek gondoskodtak - akikről azóta sem hallott senki. A papírok azonban elégnek bizonyultak ahhoz, hogy Lord Northampton, egy ismert brit milliomos és műgyüjtő valamikor a 70-es évek végén megvásárolja a kincset. Az egyébként a buddhizmusra áttért és gyakori, zajos válópereiről ismert főrend állandó szereplője a műkereskedelem nemzetközi világának is. Így a patinás Sotheby,s árverési cég örömmel vállalta el megbízását, hogy értékesítse a páratlan római kori ezüst-leletet, amelyért szerény számítások szerint 150 millió dollárt lehet kapni. (folyt.)
1990. július 4., szerda 13:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|