|
|
|
|
Rizskov beszámolója (2. rész)
|
A folyamatok elemzéséből azt a következtetést vonták le, hogy a gondok egyik alapvető oka a torz gazdálkodási rend, a falu és a város közti csere egyenlőtlensége, a falvak elmaradottsága.
Másik alapvető okként a rubel gyengeségét említette. Mint mondta, az egyensúly hiányába belejátszott a legprimitívebb piac, a közönséges árucsere terjedése is. A rubel erősítésének egyik legfőbb feltétele a költségvetési hiány csökkentése, felszámolása. Ennek kapcsán megjegyezte - az elvek részletezése nélkül -, hogy 1991-től a szövetséges köztársaságok már új alapelvek szerint, a tényleges bevételek függvényében alakítják ki költségvetésüket.
A helyzet felemásságának oka volt az is, hogy az első reformlépések még a régi, központosított irányítás keretei között mentek végbe. Az alapvető változások iránti elkötelezettséget jelzik a konkurrencia, a piac, a bérleti viszonyok megteremtésére irányuló törekvések. Rizskov hozzátette, hogy sajnálatos módon mindezen lépéseknek először a negatív hatásai jelentkeznek, s ez rosszul hat a közvéleményre, az intézkedések fogadtatására. Nincsenek még meg az áttérés kellő jogi alapjai sem. A rossz hangulatban szerepe van a szövetkezetek tevékenysége körüli sok ellentmondásnak is.
Rizskov a piac melletti elkötelezettséget azzal indokolta, hogy fő célnak a nép jólétének megteremtését, a civilizációs vívmányok szavatolását tekintik. A jelenlegi gazdasági modell - hangoztatta - nem csupán kimerült, de ma már az egyik fő fékező erőként is hat. Úgy vélekedett, hogy a következő két évben, 1991-92-ben a választék bővítésével, a verseny kibontakoztatásával megteremthető a fogyasztói piac egyensúlya.
A kormány a szociális biztonság megteremtése érdekében nyitott minden javaslatra. Jelenleg csak arra vállalhatnak kötelezettséget, hogy az objektív okokból rászorulók - itt a nyugdíjasokat, diákokat, rokkantakat említette konkrétan - szociális helyzete ne romoljon.
A kultúra és az oktatás terén a piaci viszonyok megteremtése nem okozhat károkat a társadalomnak - jelölte meg a kívánatos célt a miniszterelnök, majd hozzátette: - A gazdasági reform nem csökkentheti az ország védelmi képességét sem. (folyt.)
1990. július 2., hétfő 17:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|