|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (8.
rész)
|
Orbán Viktor kifogásolta ezt a felszólalást, mondván, hogy a politikai fair play szabályait sérti, ha valaki szavazás közben kér szót, s új érveket próbál felhozni. Kónya Imre személyes megtámadtatásnak érezte a Fidesz frakcióvezetőjének megjegyzését, s kijelentette, hogy pusztán gyakorlati okokból szólalt fel. Az elnöklő Szűrös Mátyás újbóli szavazást rendelt el, ám Eörsi Mátyás közbevetőleg indítványozta, hogy ezúttal fordítsák meg a sorrendet, és elsőként a javaslat második változatára, az úgynevezett koronás kiscímerre szavazzanak. Ugyancsak ő még egyszer szót kért a vita során, s bejelentette, hogy a karzatról kapott információi szerint több képviselő hiányzó társa helyett is szavazott, így például Hámori Csaba (MSZP). A név szerint említett képviselő ezt tagadta, ám az elnök mindenkit felszólított, hogy csak a saját nevében szavazzon. Torgyán József (FKgP) nem érte be ennyivel, s kérte, hogy a számítógép segítségével is ellenőrizzék, vajon jogos volt-e a kifogás. Kovács László (MSZP) csatlakozott a követeléshez, annyival kiegészítve, hogy valamennyi üres képviselői helyen vizsgálják meg: szavazott-e ott illetéktelen. Az ülés végén egyébként újból visszatértek erre a kérdésre, de Szűrös Mátyás közölte: még legalább egy órát vesz igénybe a vizsgálat eredményének kimutatása, s így abban maradtak, hogy a leleplező adatokat már csak a következő, hétfői ülésnapon ismerhetik meg.
A hosszas polémia után végül újból megismételtette az elnök a címerre vonatkozó szavazást. A Kossuth-címert 183-an elvetették, 127-en voltak mellette, 32-en pedig tartózkodtak a szavazástól. A koronás kiscímer mellett 254 képviselő voksolt, 53-an voltak ellene, 29-en pedig tartózkodtak. Az elnök megállapította, hogy mivel csak 66 százalékot ért el az igen szavazatok száma, így ez a változat sem tekinthető elfogadottnak, vagyis továbbra is az eddigi címer marad a magyar állam jelképe. Az elnök ugyanakkor hozzátette: a címer és a zászló kérdését az Országgyűlésnek ismét napirendjére kell tűznie, mivel az alkotmány szerint e témát törvényben kell szabályozni.
Este hat óra után néhány perccel következett a határozathozatal. A megszavazott módosításokkal együtt 280 igen, 34 ellenző szavazattal, 24 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a Parlament hétfőn folytatja munkáját: a képviselők további, már előterjesztett törvényjavaslatokat tárgyalnak meg, s várhatóan sor kerül a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztására is. (folyt.köv.)
1990. június 19., kedd 19:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|