Rendszerváltás és az MTI

	Munka és fegyelem Romániában (1.)
1990. július 1. (AP/MTI-Panoráma) - Vasile, a romániai Republica csőgyár főmérnöke leszegett fejjel vág át manapság a cigarettázva napozgató munkások szegélyezte gyárudvaron. Vasile szíve szerint alaposan lehordaná a lógó munkásokat, ám visszafogja dörgedelmeit. A főmérnök ugyanis fél. Jól tudja, ha ma szigorúan megbünteti az alkamazottakat, azok holnap utilaput kötnek a talpára. Jog adta lehetőségük, hogy maguk bocsássák el, s válasszák meg főnökeiket. Vasile dilemmáját az újonnan megválasztott román kormány is nyögi. Kelet-Európa talán legkevésbé hatékony nemzetgazdaságát örökölte az új vezetés, ám a radikális változtatásokhoz kockára kellene tenni a támogatást, amelyet kulcsfontosságú tömegbázisától, a gyári munkásoktól, vagyis a munkaképes korú lakosság 40 százalékától kap. A Nemzeti Megmentés Frontja hatalomra kerülése után igen gyorsan meg akarta nyerni a munkásságot. Felemelte bérüket, megtoldotta szabadságukat, s öt napra kurtította a Ceausescu országlása idején hat, de olykor hét napos munkahetet. A választási hadjárat során a front megígérte: olyan fokozatosan vezeti be a piacgazdaságot Romániában, hogy az ne szülhessen tömeges munkanélküliséget. Felettébb kérdéses azonban, hogy ez sikerülhet-e. Közép- és Kelet-Európa többi országában egyrészt már tény a munkanélküliség ugrásszerű növekedése, másrészt a választások győztesei nem áltatják ennek elkerülhetőségével a tömegeket. A román nemzetgazdaság magán viseli a térségre jellemző összes negatívumot: erőltetett iparosítás, a veszteséget termelő nehézipar túlméretezése, gyenge hatékonyság. Az ipar gépparkja azonban még szomszédaiénál is elhasználtabb, s éppen amiatt, hogy a szomszédokhoz képest elenyésző Románia külföldi adóssága. Az éveken át megcsonkított import lehetetlenné tette a korszerűsítést. A forradalom óta a gazdaság helyzete tovább romlott, a kereskedelmi mérleg keményvaluta tétele tavaly 2,5 milliárd dolláros aktívumot mutatott, az idén áprilisig 400 millióra nőtt a passzívum. Ennek fő oka az import növelése, csakhogy a fogyasztási, nem pedig a termelési javak behozataláé. Az ipari termelés az idei első négy hónapban egyötöddel esett vissza. Ebben közrejátszik az, hogy bezártak néhány végzetesen veszteséges üzemet, ám az is, hogy szétzilálódott a munkafegyelem. (folyt.) 1990. július 1., vasárnap 13:36
Vissza » Folytatásokkal »