Rendszerváltás és az MTI

	Polozkov-interjú (1. rész)
Moszkva, 1990. július 1. vasárnap (MTI-tud.) - Az Oroszországi Kommunista Párt az SZKP oroszországi területi szervezete - jelentette ki Ivan Polozkov, az oroszországi párt nemrég megválasztott első titkára. Az SZKP XXVIII. kongresszusa előtti napon vele közölt szokatlanul nagy terjedelmű interjút a Szovjetszkaja Rosszija vasárnapi száma. A lap, amely fejléce szerint az SZKP KB, az oroszországi parlament és kormány lapja, Borisz Jelcin parlamenti elnökkel még nem közölt fele ilyen terjedelmű interjút sem. (A hétvégén több lap is foglalkozott Ivan Polozkovval, akinek személye a kongresszusi előkészületek utolsó szakaszában a politikai indulatok hullámain emelkedett a közérdeklődés homlokterébe. Saját sikerét az első titkári választásokon paradox módon a sajtó ,,lavinaként rázúdított támadásainak,, is tulajdonítja.) A konzervatív nézeteknek korábban is készséggel teret adó Szovjetszkaja Rosszija példátlannak nevezi azt, ahogy a tömegtájékoztatási eszközök sokasága az oroszországi párt alakuló kongresszusával foglalkozott. Az első titkár összehangolt propagandakampányról beszélt, hozzátéve, hogy ebben a koordinációban még külföldi rádióadók is részt vettek. A személyére vonatkozó megjegyzéseket kész volna ,,idő hiányában megválaszolatlanul hagyni, de más dolog a párt tekintélye,, - mondta. Mint azt az alapító kongresszus kritikusai nyomatékkal rótták fel a kongresszusnak, úgy hoztak személyi döntéseket, hogy a pártnak még nincs kidolgozva sem a politikai programja, sem a szervezeti szabályzata, Ivan Polozkov mégis arról beszélt, hogy az oroszországi párt Központi Bizottsága szilárd álláspontot képvisel. A neki szóló konkrét megjegyzésekből csak a moszkvai pártvezető Jurij Prokofjev minősítését említi rosszallóan. Prokofjev a televízióban és másutt elhangzott interjúiban gyakran csak ,,hírhedt egyénként,, említi Polozkovot. Érintette a Borisz Jelcinhez fűződő viszony kilátásait is. Ami Jelcint, a politikust illeti, megérti, hogy ,,jobban függ most bizonyos erőktől, mint függött ellenzékiként,, - mondta. A reformerőkhöz való viszonyát firtató kérdésre vallástörténeti eszmefuttatással felelt, utalva Luther és Kálvin reformátorságának lényeges különbözőségére. Hangoztatta, hogy az ateizmus szerinte nem a vallás elleni harc, hanem az egyén szabad lelkiismereti választása. Hozzátette, hogy fontosnak tartja az ortodox egyház szerepét a társadalom életében. (folyt.) 1990. július 1., vasárnap 12:20
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »