Rendszerváltás és az MTI

	- A szovjet KB ülése - 1. folyt.
A tervezet kimondja, hogy biztosítani kell az általános választójogot, és be kell vezetni a többpártrendszert. A tervezet másik fontos elképzelése: a párt és az állam teljes különválasztása, illetve a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elkülönítése, ami megnyithatná az utat egy független bírói testület megalakításához. A dokumentum elveti azt a mindeddig alkalmazott gyakorlatot is, hogy a vezető posztok betöltésekor a párt véleményét is ki kell kérni. Ez az állam feladata - szögezi le a tervezet. Az új programtervezet kétségtelenül igen távol áll a ma érvényes programtól, amely kimondja, hogy a történelem fejlődése során a párt - elkerülhetetlenül - egyre nagyobb szerepet játszik majd a szovjet társadalomban. Mindennek ellenére azonban a dokumentum nem teljesen meggyőző. Megfogalmazza ugyan a demokratizálás szükségességét, mégis több jel arra mutat, hogy a párt nem akarja feladni mindenre kiterjedő hatalmát. Az a megjegyzés, miszerint nem volna helyes megtiltani a párttagságot a hadsereg, a KGB illetve a belügyi szervek kommunista tagjai számára -, talán csak a konzervatívok megnyugtatásául szolgál, de nem illik össze az állami ügyekbe való be nem avatkozás politikájával. Az sem egyértelmű, hogy ez vajon csak a kommunista pártra vonatkozik-e, vagy az említett intézmények alkalmazottai más pártba is beléphetnének? A köztársaságok szövetségének megújítására tett javaslatok is a régi elveket tükrözik. A reformereket mégis leginkább az tölti el csalódással, hogy a tervezet lényegében nem foglalkozik magának a pártnak a demokratizálásával. Látszólag bírálja ugyan a demokratikus centralizmust, azaz a felsőbb pártvezetésnek való engedelmeskedés elvét - valójában azonban csak az adminisztratív irányítást, és a merev központosítást ítéli el. A tegnap nyilvánosságra hozott pártszabályok pedig egyértelműen kimondják, hogy a demokratikus centralizmus továbbra is a párt szerkezetének alappillére marad. +++ 1990. június 29., péntek
Vissza » Folytatásokkal »