|
|
 |
|
 |
- A bejelentett áremelések - 1. folyt.
|
A valódi kérdés azonban így hangzik: mi mást tehetett a kormány,
amikor megörökölt egy olyan költségvetést, amelyről már az
elfogadása pillanatában - vagyis tavaly decemberben - is tudták a
szakemberek, hogy aligha lehet betartani. Pedig akkor még nem
lehetett tudni, hogy a kamatadó-törvényt hatályon kívül kell
helyezni, és emiatt a költségvetés jelentős bevételtől esik el.
Az 1989-es év mintegy 50 milliárd forintos költségvetési
hiánnyal zárult. Ehhez képest az idei költségvetés célkitűzése az,
hogy a hiány 10 milliárd forint alatt maradjon, és így megfeleljen a
Nemzetközi Valutaalap elvárásának.
Ahogy mondani szokták a papír türelmes. Úgy alakították a
költségvetési számokat, hogy minden igénynek megfeleljen. A valóság
alakítása azonban már nehezebb. Idén már az első negyedév 7
milliárdos hiánnyal zárult. Az idő pedig sürgetett, mert a
Nemzetközi Valutaalap folyamatosan ellenőrzi a költségvetési
előírásokat, és teljesülését. Ettől függ Magyarország nemzetközi
hitele.
Az Antall-kormánynak tehát cselekednie kellett, méghozzá
gyorsan, vagyis hirtelen meg kellett emelnie a költségvetés
bevételét. Csakhogy - mert a közgazdaságban mindig van néhány
csakhogy -, a költségvetési hiány ily módon történő eltüntetésének
nagy ára van
Nemcsak az életszínvonalról van szó - azt áremelés
nélkül is le lehet szorítani például áruhiánnyal -, hanem a gazdaság
egész tevékenységéről. Például arról, hogy ilyen mértékű
inflációgerjesztő áremelés megingathatja a külföldi befektető
bizalmát. A termelési költségtényezőket ugyanis így nem lehet előre
kiszámítani. Ez vonatkozik a hazai vállalkozórétegre is.
Nem kisebb veszély az sem, hogyha az infláció túlságosan
nekilódul, akkor a szabad tőke nem a gazdaságba, a termelésbe
áramlik, hanem ingatlanba, aranyba vagy külföldre menekül. (folyt.)
1990. június 29., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|