|
|
 |
|
 |
A bejelentett áremelések
|
------------------------
München, 1990. június 29. (SZER, Magyar híradó) - A bejelentett
áremelkedések gazdasági következményeit Farkas Péter veszi
közelebbről szemügyre:
- Az áremelések hosszabb sorát hallgatva Rabár Ferenc szavai
juttottak eszembe. A pénzügyminiszter a kormány döntését megelőző
napon az infláció megállításának két lehetséges útjáról beszélt.
Elsőként az árak és a bérek egyidejű befagyasztását említette, de
rögtön hozzá is tette, hogy a kormány elveti az ilyen jellegű
intézkedéseket.
Rabár Ferenc az infláció megfékezésének célszerű eszközeként a
monetáris restrikciót jelőlte meg. Ez annyit jelent, hogy a központi
jegybank, vagyis a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium
csökkenti a forgalomban lévő pénz mennyiségét, például a bankhitelek
után fizetendő kamat felemelésével. Ennek végsősoron az a célja,
hogy egyensúlyba kerüljön a gazdaságban jelenlévő pénzmennyiség és
az árukészlet.
Egy alapanyagokat érintő jelentős áremelés viszont - és ezt
követően a családi pótlék, az alacsony nyugdíj, valamint a GYED és a
GYES, továbbá a szociális segélyek bizonyos mértékű emelése -,
nemhogy csökkentené, éppen ellenkezőleg, növeli a forgalomban lévő
pénzmennyiséget.
Emelkedő árak esetén ugyanis mindenki joggal követel
fizetésemelést. Számításba kell venni azt is, hogy a kormány lépése
csupán elindítója egy újabb, ki tudja hányadik áremelkedési
hullámnak. Ugyanis nincs olyan termék, amelynek önköltsége ne nőne
automatikusan a benzin, tehát a szállítási költségek és az
energiahordozók árának növekedésével. (folyt.)
1990. június 29., péntek
|
Vissza »
|
|
- A bejelentett áremelések - 1. folyt.
|
A valódi kérdés azonban így hangzik: mi mást tehetett a kormány,
amikor megörökölt egy olyan költségvetést, amelyről már az
elfogadása pillanatában - vagyis tavaly decemberben - is tudták a
szakemberek, hogy aligha lehet betartani. Pedig akkor még nem
lehetett tudni, hogy a kamatadó-törvényt hatályon kívül kell
helyezni, és emiatt a költségvetés jelentős bevételtől esik el.
Az 1989-es év mintegy 50 milliárd forintos költségvetési
hiánnyal zárult. Ehhez képest az idei költségvetés célkitűzése az,
hogy a hiány 10 milliárd forint alatt maradjon, és így megfeleljen a
Nemzetközi Valutaalap elvárásának.
Ahogy mondani szokták a papír türelmes. Úgy alakították a
költségvetési számokat, hogy minden igénynek megfeleljen. A valóság
alakítása azonban már nehezebb. Idén már az első negyedév 7
milliárdos hiánnyal zárult. Az idő pedig sürgetett, mert a
Nemzetközi Valutaalap folyamatosan ellenőrzi a költségvetési
előírásokat, és teljesülését. Ettől függ Magyarország nemzetközi
hitele.
Az Antall-kormánynak tehát cselekednie kellett, méghozzá
gyorsan, vagyis hirtelen meg kellett emelnie a költségvetés
bevételét. Csakhogy - mert a közgazdaságban mindig van néhány
csakhogy -, a költségvetési hiány ily módon történő eltüntetésének
nagy ára van
Nemcsak az életszínvonalról van szó - azt áremelés
nélkül is le lehet szorítani például áruhiánnyal -, hanem a gazdaság
egész tevékenységéről. Például arról, hogy ilyen mértékű
inflációgerjesztő áremelés megingathatja a külföldi befektető
bizalmát. A termelési költségtényezőket ugyanis így nem lehet előre
kiszámítani. Ez vonatkozik a hazai vállalkozórétegre is.
Nem kisebb veszély az sem, hogyha az infláció túlságosan
nekilódul, akkor a szabad tőke nem a gazdaságba, a termelésbe
áramlik, hanem ingatlanba, aranyba vagy külföldre menekül. (folyt.)
1990. június 29., péntek
|
Vissza »
|
|
- A bejelentett áremelések - 2. folyt.
|
A kormányszóvivő közlése szerint novemberig nem lesz újabb
központi áremelés. Ebből mindenki megértheti, hogy novemberben nagy
valószínűséggel újra emelik az árakat. Vagyis, a kormány
előremenekül, tehát a költségvetési bevételek növelésével igyekszik
eleget tenni a Nemzetközi Valutaalap igényeinek, mert csak így
maradhat hitelképes az ország. Ennek elvesztése hosszú távon
bizonyosan sokkal súlyosabb hátrányokkal járna, mint egy vagy két
központi áremelés.
Ugyanakkor a kormány nem kevésbé sürgető feladata, hogy eközben
saját, meghirdetett gazdaságpolitikáját végrehajtsa, és ha ez
sikerül, akkor ez egy-két éves távlatban ellensúlyozhatja a ma
bejelentett áremeléseket. +++
1990. június 29., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|