Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 25.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ Jogvédő Hálózatának közleménye

"Az SZDSZ Jogvédő Hálózat 1990 június 25-től kezdi meg tevékenységét a Szabad Demokraták Szövetsége Bp. V. Mérleg u. 6. sz. alatti központjában. Minden munkanapon 16.30 és 19.30 között három-három jogász SZDSZ-tag áll a hozzá fordulók rendekezésére. Ugyancsak lehetőség van jogi segítség kérésére az SZDSZ budapesti kerületi irodáiban is a hét egy napján, illetőleg vidéken minteg 35 helyen."
SZER, Kezdődik a nap:

Szovjetunió és a terrorizmus

"A Washington Times most egy igen érdekes térképet közölt Közép-Kelet-Európáról. Kelet-Németországban mutatja a terrorista-kiképző táborokat. Ezekben kubai és közel-keleti tanácsadók is működtek. Kelet-Németország aktívan támogatta a Bader-Meinhof csoportot, majd a Vörös Hadsereg Frakciót jelentős szovjet segítséggel."

Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (1. rész)

1990. július 2., hétfő - A Parlament rendkívüli ülésszaka hétfőn folytatta munkáját. A Szabad György megbízott házelnök megnyitotta plénumon először Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök adott tájékoztatást arról, hogy miért szeptember 30-ára írta ki a helyhatósági választásokat. Meggyőződését fejezte ki, hogy a helyhatósági választások esetleges késedelme, s az elnökválasztás módjának elhúzódó tisztázatlansága bizonytalanságot szül a hazai politikai életben. Emiatt jutott arra az elhatározásra, hogy kérje a Tisztelt Házat: tegye törvényesen lehetővé a népszavazás lebonyolítását a jelenleg érvényes jogszabályok szerinti időpontnál egy hónappal korábban, azaz július 29-én. Így a tanácsok megbizatásának lejárta után egy héttel meg lehet tartani a helyhatósági választásokat.


Még, ugyancsak a tárgysorozat megállapítása előtt, Demszky Gábor
(SZDSZ) rendkívüli ügyben szót kérve azokra a veszélyekre hívta fel
a figyelmet, amelyeket a távozó szovjet csapatok hátrahagyott és
szétszórt fegyverei, lőszerei jelentenek az emberek egészségére,
illetve a környezetre.

    A Parlament ezután tudomásul vette Szabad György bejelentését,
miszerint Bokros Lajos (MSZP) lemondott képviselői mandátumáról, más
hivatali elfoglaltsága miatt. Ezután ismertette a szabálytalan
szavazással kapcsolatos - már korábban nyilvánosságra hozott -
házbizottsági állásfoglalást, amelyben megengedhetetlennek ítélik,
hogy bármelyik képviselő más helyett szavazva eltorzítsa a döntések
eredményét. A képviselők szavaztak arról is, hogy újabb önálló
képviselői indítványokat napirendre tűzzenek-e, illetve további
pontokkal bővítsék a július 2-3-i tárgysorozatát. (folyt. köv.)



1990. július 2., hétfő 13:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (2. rész)


A képviselők úgy döntöttek, hogy Molnár Tibor (SZDSZ) önálló
indítványát, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint
az egyházakról szóló törvény módosítására tesz javaslatot napirendre
tűzik, ám azt nem támogatták, hogy e téma sürgősséggel kerüljön a
Ház elé.

    A pártatlan tájékoztatási bizottsággal és a közszolgálati
kommunikációs eszközök vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjével,
valamint a frekvencia moratóriummal összefüggő, Haraszti Miklós
(SZDSZ) által beterjesztett határozati javaslatot sürgősséggel tűzi
napirendre az Országgyűlés; tárgyalásának időpontját később
határozzák meg.

    A kormány öt törvényjavaslat sürgős tárgyalását kérte az
Országgyűléstől. Ezek közül hármat még a keddi ülésnapon, a kínzás
és más kegyetlen büntetések elleni nemzetközi egyezményről szóló
törvényerejű rendelet módosítására, illetve a tavalyi költségvetés
végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatot egy későbbi időpontban
vitatnak meg, ugyanis ez utóbbiakról előbb az illetékes
bizottságoknak is állást kell foglalniuk.

    Ezt követően az Országgyűlés elfogadta a hétfői és keddi
ülésnapok tárgysorozatát. Ennek alapján megvitatják a Magyar
Köztársaság alkotmányának módosításáról, a helyi önkormányzatokról
szóló törvényjavaslatot, megválasztják az Alkotmánybíróság újabb öt
tagját. Sor kerül az alkotmány módosítására az állami címer
kérdésében is, majd az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó
vagyon kezeléséről és hasznosításáról rendelkező törvény módosítását
tűzik napirendre. Ezután a népszavazásról és a népi kezdeményezésről
szóló törvényjavaslat kerül napirendre, majd az országgyűlési
képviselők választásáról szóló törvény módosításáról tanácskoznak a
képviselők. Ezt követően a népszavazás elrendeléséről szóló
országgyűlési határozati javaslatot tárgyalja meg a plénum, majd az
állam- és közbiztonságról szóló törvény módosításáról döntenek. Az
interpellációk és a kérdések előtt kerül sor az elektronikus és
nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság
jelentésének megtárgyalására.

    A képviselők még ezután sem tudtak hozzákezdeni a tárgysorozat
első pontjának megvitatásához, ugyanis heves ügyrendi vita
bontakozott ki egyes beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalási
menetéről. A kormány visszavonta korábbi javaslatát, miszerint a
három, egymással több ponton összefüggő, az alkotmány módosítására,
a helyi önkormányzatokra és a helyi önkormányzati választásra
vonatkozó törvényjavaslatot egymást követően külön-külön tárgyalják.
(folyt.köv.)



1990. július 2., hétfő 14:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (3. rész)


Az SZDSZ és a Fidesz képviselőcsoportja ezzel szemben azt
indítványozta, hogy a helyi önkormányzatokról és az
alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatok összefüggő részeit
együttesen, majd pedig a helyi önkormányzati választásról, valamint
az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatok egymáshoz
kapcsolódó pontjait ugyancsak együttesen tárgyalja az Országgyűlés.
Az MDF, az FKgP, a KDNP és az MSZP képviselőcsoportjának
egyetértésével az Országgyűlés megbízott elnöke kompromisszumos
javaslatot tett, miszerint együttesen tárgyalják az alkotmány
módosításáról, valamint a helyi önkormányzatokról szóló
törvényjavaslatokat, s ezt kövesse a helyi önkormányzati
választásokról szóló törvényjavaslat megvitatása. A hosszú polémiát,
amelyből nem hiányzott a személyeskedés, a házelnök munkájának
bírálata, sőt a hangos közbekiabálás sem, Szabad György végülis
felfüggesztette, s az elhangzottakra tekintettel rendkívüli
házbizottsági ülést hívott össze. (folyt.köv.)



1990. július 2., hétfő 14:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (4. rész)


Szünet után a Ház megbízott elnöke bejelentette, hogy titkos
szavazással megválasztották az Alkotmánybíróság tagjait, akik
letették a hivatali esküt az Országgyűlés előtt.

    Dr. Herczegh Géza (289 szavazattal) 62 éves akadémikus, 1967 óta
a pécsi tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója,
jelenleg is tanára. Dr. Lábady Tamás (289 szavazattal) 46 éves
tanácsvezető bíró, 1973 óta vé gez egyetemi oktatói és tudományos
kutatói munkát, kandidátus. Dr. Schmidt Péter (290 szavazattal) 64
éves, több mint 30 éve oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán,
ahol jelenleg egyetemi tanárként vezeti az Alkotmányjogi Tanszéket.
Dr. Tersztyánszky Ödön (294 szavazattal) 61 éves bíró, az ELTE Jogi
Karán, a Polgári Eljárásjogi Tanszéken végez rendszeres oktatói
munkát, ez év eleje óta az Alkotmánybíróságon főtanácsosként
dolgozik. Dr. Vörös Imre (289 szavazattal) 46 éves, az állam- és
jogtudomány doktora, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének
tudományos tanácsadója.

    Szűrös Mátyás alelnök - aki időközben átvette a plenáris ülés
vezetését - Szabad György megbízott házelnöknek adta át a szót.
Szabad György tételesen visszaidézte a délelőtti ügyrendi vita
mozzanatait, tisztázni kívánta magát a házszabályok megsértésének
vádja alól. Visszautasította, hogy korlátozni akarta volna a
képviselői hozzászólási jogot, és kijelentette: kész egy esetleges,
ez ügyben lefolytatandó vizsgálaton megismételni érveit.

    Az ügyrendi vitát lezárandó, Szűrös Mátyás emlékeztetett arra,
hogy a képviselőknek dönteni kell: az első napirendi pont
tárgyalásakor az eredeti három változat közül melyiket fogadják el a
vita sorrendjeként. A képviselők 197 igen szavazattal a Házbizottság
többségének álláspontját tükröző változat mellett döntöttek.
Eszerint az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint
a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása során
elsőként a miniszteri expozékat, majd a képviselőcsoportok és
függetlenek megbízottjainak felszólalását hallgatják meg a
törvényhozók. Ezután a törvényjavaslatok általános vitája, majd a
részletes vita és az alkotmány módosításáról a határozathozatal
következik. Ezt követően kerül sor a helyi önkormányzatokról szóló
törvényjavaslat részletes, fejezetenkénti vitájára, majd a
határozathozatalra. E napirendi pontot követően tárgyalják a
honatyák a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek során elsőként a
miniszteri expozét hallgatják meg, majd a képviselőcsoportok és
függetlenek megbízottjainak felszólalása, az általános vita, a
fejezetenkénti részletes vita és a határozathozatal következik.
(folyt. köv.)



1990. július 2., hétfő 15:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (5. rész)


Az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat
előadója, dr. Balsai István igazságügyminiszter expozéjában
hangsúlyzozta: miután az államszervezet alapjaiban átalakul,
elkerülhetetlen, hogy az e szervezetet szabályozó alkotmány is
módosuljon. E módosítás lényege, hogy a tanácsokat megszüntetve a
helyi önkormányzatokra bízza a lakosságot érintő helyi közügyek
intézését. Az alkotmány új, IX. fejezete meghatározza azokat az
alapvető jogokat, amelyek minden helyi önkormányzatot - a községtől
a vármegyéig, illetve a fővárosig - megilletnek. E jogok alapvető
tartalma, hogy a közösségeket szolgáló feladatokat a közösség maga,
választott szervezete útján, szabadon, önállóan lássa el, s
rendelkezzék az ehhez szükséges anyagi eszközökkel.

    A miniszter garanciális jelentőségűnek minősítette a képviselői
testületek társulási szabadságának alkotmányba iktatását. Kitért
arra, hogy a törvényjavaslat a megye jogállását illetően olyan
megoldást tartalmaz, miszerint a megye önálló önkormányzati szint.
Ez azonban nem korlátozza a települési - községi, városi -
önkormányzatok jogait és önállóságát. A megye önálló
önkormányzatként azokat a feladatokat látja el a benne képviselt
települések számára, amelyekre e települések önmagukban célszerűen
nem képesek. A megye feladata lenne továbbá a települések érdekének
képviselete, védelme, akár a központi kormányzattal szemben is.
Ugyanakkor megszűnik központi újraelosztó szerepe, továbbá a
településeknek a megyei felügyeleti és ellenőrzési jogokból eredő
alárendeltsége is. Az önkormányzatok felügyeletére és ellenőrzésére
a javaslat szerint az önkormányzati rendszeren kívüli állami szervek
lennének jogosultak. Balsai István külön felhívta a képviselők
figyelmét: dönteniük kell abban, hogy a jövőben a történelmi
hagyományokat jobban tükröző vármegye, vagy a megye kifejezés legyen
használatos.

    Végül arról szólt, hogy a törvényjavaslat a helyi
önkormányzatokra vonatkozó részletes szabályok megállapítását külön
törvényre utalja. Minthogy az önkormányzatiság lényegi és
garanciális szabályait az alkotmányban javasoljuk meghatározni -
hangsúlyozta az igazságügyminiszter -, az önkormányzati törvény
elfogadásához nem tartjuk szükségesnek a minősített többségű
döntést. (folyt. köv.)



1990. július 2., hétfő 16:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (6. rész)


A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat lényege, hogy
teljes egészében elveti a tanácsrendszert, s ehelyett az
önkormányzati hagyományokra és azok történelmi értékeire épít -
hangoztatta expozéjában Horváth Balázs belügyminiszter. A
törvényjavaslat egyúttal figyelembe veszi azokat az alapvető
követelményeket, amelyeket az Európa Tanács 1985-ben elfogadott
önkormányzati chartája tartalmaz. Ezeknek az elveknek a beépítése
fontos lépés lehet hazánk európa tanácsi tagságának elnyeréséhez, az
európai demokráciákhoz való felzárkózáshoz.

    A törvényjavaslat elismeri a helyi közösségek természetes jogát
az önállósághoz, a demokratikus hatalomgyakorláshoz. Garanciákat
teremt az önkormányzati jogok érvényesüléséhez és védelméhez. A
beterjesztő kormány javasolja: vegyék el a megyék települések
fölötti hatalmát, s adják meg az önálló cselekvés lehetőségét minden
település önkormányzatának - mutatott rá a miniszter. A javaslat a
megyei önkormányzatra csupán azoknak a közszolgáltatásoknak a
megszervezését bízza, amelyek a megye egész területére vagy nagy
részére terjednek ki, illetve amelyeket javarészt nem az intézmény
székhelyén lakók vesznek igénybe.

    A bevezetendő önkormányzati rendszer fontos alapkövetelménye az
önkormányzati önállóság; a javaslat értelmében a helyi önkormányzat
a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetve egyedi
ügyekben szabadon igazgathatja a helyi közügyeket. Az önkormányzat a
helyi közügyekben minden olyat megtehet, amivel jogszabályt nem
sért, s döntése csak jogszabálysértés esetén vizsgálható felül.
További garanciát jelent, hogy az önkormányzatok számára csak a
törvény állapíthat meg kötelező feladatokat. Ezzel megszűnik a
lehetősége annak, hogy miniszterelnöki vagy miniszteri intézkedések
végrehajtója legyen az önkormányzat.

    A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy e helyi önállóság
törvényi követelménye és annak garanciái önmagukban nem elégségesek.
Ennek tudatában a kormány folytatni kívánja a ma még korántsem
önkormányzatbarát jogszabálydzsungel felülvizsgálatát, s az év
végére befejezi az ígért ,,nagytakarítást,, a helyi önállóságot
béklyóba kötöző központi jogszabálytömegben.

    A miniszter szólt arról is, hogy az önkormányzatok önállóságának
érvényesítéséhez megfelelő gazdasági alapokra van szükség. A
törvényjavaslat ebből kiindulva elismeri az önkormányzatok vagyonát,
tulajdonát, meghatározza az önkormányzati tulajdon lehetséges, s egy
bizonyos aspektusban szükséges körét. A tervezet szerint a
tulajdonost megillető jogokat az önkormányzati képviselő testületek
gyakorolják. (folyt. köv.)



1990. július 2., hétfő 18:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (7. rész)


A törvényjavaslat lehetőséget ad az önkormányzatoknak vállalkozásra,
s ily módon vagyonuk gyarapítására. Ennek csupán két korlátot szab:
egyrészt a vállalkozás nem veszélyeztetheti az önkormányzatok
kötelező feladatainak ellátását, másrészt csak olyan vállalkozásban
vehetnek részt, amelyben a felelősség nem haladja meg az
önkormányzatok vagyoni hozzájárulásának mértékét. A kormány
álláspontja az - mutatott rá Horváth Balázs -, hogy már az
önkormányzati törvényben, ha kell keret jelleggel, de rendelkezni
kell az önkormányzatok gazdálkodásának több alapvető kérdéséről.
Ugyancsak stratégiai kérdésnek tekinti a kormány az önkormányzatok
anyagi forrásai körének törvényi meghatározását.

    A miniszter kitért arra, hogy az önkormányzati törvény
elfogadása esetén megszűnnek a közös tanácsok, amelyek a totális
integráció termékei. A törvényjavaslat a társulás általános
szabadságának elvét vallja. Erre három társulási formát ajánl;
társulást igazgatási feladatokra, intézmények közös fenntartására,
továbbá lehetőséget a képviselőtestületek társulására, azzal a
megkötéssel, hogy az ilyen esetekben minden településnek megmarad a
saját képviselőtestülete. Horváth Balázs külön szólt a 200 léleknél
kisebb lakosú aprófalvak problémájáról. Mint mondta: az ilyen
kistelepüléseknél felmerül az önállóság és a hatékonyság
konfliktusa. A kormány ezért indokoltnak látja, hogy az ilyen
községek csatlakozhassanak a szomszédos községhez. Ezt a
csatlakozási készséget nem lehet elutasítani. Ugyanakkor a javaslat
az ilyen kisközségek esetében sem teszi kötelezővé a csatlakozást.
(folyt. köv.)



1990. július 2., hétfő 18:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (8. rész)


Horváth Balázs Budapestről szólva kiemelte: a kormány a
fővárosban kétszintű önkormányzatot tart szükségesnek. A két
önkormányzati szint munkamegosztásáról az önkormányzati törvénynek
és más jogszabályoknak kell rendelkezniük. A javaslat értelmében a
munkamegosztás optimális elve lehet, hogy a fővárosi kerületek
önkormányzatai rendelkezzenek a városi önkormányzatokat megillető
jogosítványokkal, míg a fővárosi közgyűlés csak a Budapest egészét
vagy nagy részét érintő ügyekben kapjon döntési jogokat. A kormány
nem támogatja az olyan javaslatokat, hogy a főváros egyes kerületei
önálló városokká alakuljanak, s kiváljanak Budapest területéből.

    A miniszter a törvényjavaslat lényegi elemének nevezte, hogy az
önkormányzatok hatáskörét érintő döntéseket csak az Országgyűlés
hozhat, s a Minisztertanács önkormányzatokkal kapcsolatos irányítási
jogkörét kizárólag az önkormányzatok által megoldandó
államigazgatási feladatokra korlátozza. (folyt. köv.)



1990. július 2., hétfő 18:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (9. rész)


Az előzetesen meghatározott sorrendnek megfelően először a
frakciók megbízottjai mondtak véleményt. Elsőként Kónya Imre az MDF
álláspontját fejtette ki. Általános és egyre sürgetőbb az igény -
mondotta -, hogy leváltsák azokat a vezetőket, akik lejáratták
magukat, s végre a nép saját kezébe vegye ügyei intézését. Ennek
feltétele a helyi önkormányzatokról szóló törvények megalkotása -
mondotta az MDF szónoka -, ám emögött fel kell sorakozni a legfőbb
politikai erőknek. Kérte az ellenzéki padsorokban ülő képviselőket:
jóhiszeműen működjenek közre a törvény megalkotásában, s abban, hogy
a magyar nép megszabaduljon hiteltelenné vált helyi vezetőitől.
Visszautalva a délelőtt elszabadult ügyrendi vitára, felhívta a
figyelmet: minden nap késlekedés a bukott rendszer hatalomátmentő
képviselőinek kedvez.

    Wekler Ferenc (SZDSZ) mindenekelőtt arról biztosította a
kormánypárt képviselőit, hogy semmiféle rossz szándék nem vezérli az
ellenzéket akkor, amikor egy-egy benyújtott törvényjavaslat hibáira
igyekeznek ráirányítani a figyelmet. A bírálat célja nem a
rendszerváltozás akadályozása, hanem az, hogy valóban jó törvények
szülessenek.

    Történelmi hivatásunk - mondta - újból életre kelteni a magyar
önkormányzati hagyományokat. Előzetesen azonban tisztázni szükséges
az önkormányzati eszme lényegét, már csak azért is, mert - véleménye
szerint - a beterjesztett javaslat alig különbözik az 1971. évi
tanácstörvénytől. Úgy vélte: az önkormányzat lényege, hogy szabad
polgárok autonóm módon, az alkotmány által garantált keretekben,
közhatalmi jogosítványokkal felruházott politikai társulásokat
hozhatnak létre. Kifogásolta, hogy a törvénytervezet olyan felfogást
jelenít meg, amely a jogokat a paternalista államtól származtatja.
Javasolta: az önkormányzat feladat- és hatáskörét az alkotmányban
rögzítsék, s egyúttal határozzák meg a központi kormányzati
beavatkozás korlátait is.

    Torgyán József (FKgP) úgy vélte, hogy bizonyos korrekciókkal
elfogadható az önkormányzati törvényjavaslat. Hibának tartotta
például, hogy a tervezetben nem jelenik meg tisztán az a koncepció,
miszerint a hatalmat a nép, azaz az önkormányzatok kezébe kell adni.
Ehelyett a legnagyobb hatalom a polgármester kezében összpontosul.
Erősen kifogásolhatónak minősítette, hogy a törvényjavaslat nem
fordít kellő figyelmet a szakképzettség megkövetelésére, és éppen a
polgármesteri funkció betöltését nem köti semmiféle szakmai
előfeltételhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a településeken páni
félelem alakult ki, s mindenképpen olyan törvényre várnak, amellyel
helyben is biztosítani tudják a hatalomváltást. (folyt.köv.)



1990. július 2., hétfő 19:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (10. rész)


Gál Zoltán (MSZP) határozottan leszögezte, hogy pártja híve a
hatalmi váltásnak, és azon az állásponton vannak, hogy csak az
önkormányzati rendszer képes eredményesen megoldani az ország
irányítását. Az önkormányzatnak nem a szervezeti struktúra a lényege
- mondotta -, hanem az, hogy a települések lakossága folyamatosan
jelen lehet a település igazgatásában, életének alakításában. Éppen
ezért az MSZP károsnak tartja, hogy a törvényjavaslat egybemossa a
települési önkormányzatot az úgynevezett vármegyei önkormányzattal.
Hiányolja ugyanakkor a törvényjavaslatból az önkormányzatok
működéséhez szükséges feltételek meghatározását, s túlságosan
szűkszavúnak tartja az önkormányzati tulajdonról, illetve az anyagi
forrásokról szóló részt, s meglehetősen homályosnak az
önkormányzatok és azok intézményei közötti viszonyt. Mindezek miatt
- Gál Zoltán megítélése szerint - a törvényjavaslat nem teremt
működőképes önkormányzatokat. Hiányos a törvényjavaslat abból a
szempontból is, hogy nem mutat rá, milyen külső rendszerbe
illeszkednek az önkormányzatok, milyen adórendszer kapcsolódik
hozzá, s a feladatokból mit vállal magára a kormány. Gál Zoltán
arról is szólt, hogy egyesek túlpolitizálják a rendszerváltozás
kérdését, globálisan elítélik a tanácsi apparátust, pedig sokan
lelkiismeretesen dolgoztak. A sommásan elítélő vélemény nem segíti
elő a bizalom megteremtését, s akadálya lehet annak, hogy alkalmas
emberek kerüljenek az önkormányzatok különböző posztjaira.
(folyt.köv.)



1990. július 2., hétfő 19:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (11. rész)


Balsai István igazságügy-miniszter közbeszólva annyit jegyzett
meg, hogy a helyi választásokkal kapcsolatos törvényjavaslatot
egyelőre nem terjesztették a képviselők elé, így kérte a honatyákat,
maradjanak a tárgykörnél.

    A Fidesz frakciójának álláspontját Kövér László ismertette. A
korábbi tanácsi felépítést a helytartók és helytartóságok
rendszerének minősítette, amelynek megváltoztatása kívánatos, hiszen
a helyi közösségek, illetőleg az ott élők életét születésüktől
halálukig meghatározza. A valódi átalakulás csak akkor következhet
be - mondotta -, ha helyben is azok döntenek, akiket a döntések
következményei a legközvetlenebbül érintenek, és ha a polgárok és
közösségeik által megtermelt jövedelem minél nagyobb része helyben
marad. Mindehhez olyan önkormányzati rendszer szükséges, amely
korlátozza a központi hatalmat, egyúttal rögzíti azt is, hogy milyen
formában és mértékben kell az államnak kötelezettséget vállalnia a
települések működőképességének biztosításából vagy a kirívó területi
egyenlőtlenségek csökkentéséből. Az önkormányzati

    törvényjavaslatról szólva a Fidesz képviselője kiemelte, hogy az
nem ad választ a legfontosabb kérdésekre, mint például: hol húzódik
a határ a helyi közügy és az államigazgatási feladat között, milyen
a helyi és a központi hatalom közötti munkamegosztás, milyen
mértékben részesedik a jelenlegi állami vagyonból az önkormányzat,
hogyan történik a jogviták rendezése, ha a központi és a helyi
hatalom, illetőleg a helyi önkormányzatok között nézeteltérés támad.
Minderre a törvénytervezet csupán keretjellegű szabályozást ad,
amely veszélyeket hordoz magában. Bár a Fidesz tisztában van azzal,
hogy a tanácsok mandátuma nem hosszabbítható meg a végtelenségig, és
mihamarabb szükség lenne az új önkormányzati törvényre, ilyen
formában a fiatal demokraták nem támogatják a törvényjavaslat
elfogadását. Márcsak azért sem, mert hiányoznak azok az egyéb
jogszabályi, intézményi biztosítékok, amelyek nélkül az
önkormányzatok működésképtelenek. Így pedig csak hatalomváltás s nem
rendszerváltás lesz.

    A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának álláspontját Füzessy
Tibor ismertette. Filozófiatörténeti visszatekintését - melyben a
család és az állam s benne az önkormányzat szerepét értékelte -
követően arról szólt, hogy a községeknek és városoknak saját
erejükből kell intézniük életüket mindaddig, míg erre képesek. Az
államnak ilyenkor nem kell, sőt nem is szabad beavatkoznia, ám ha a
helyi közösségek nem tudnak megbirkózni a feladatokkal és
problémákkal, az államnak kötelessége segítséget nyújtani.
(folyt.köv.)



1990. július 2., hétfő 19:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (12. rész)


A KDNP képviselője szólt a vármegyerendszerről is, melynek
progresszív vagy előremutató szerepéről lehet vitatkozni, de tény -
emelte ki -, hogy a vármegye mindig alkalmas volt a királyi és
főnemesi, sőt egyes esetekben az idegen hatalommal szembeni hatékony
fellépésre. Visszatérve a törvényjavaslatra kiemelte, hogy az jogi
és államigazgatási szempontból számos kisebb és nagyobb hibával
terhes. Elfogadása mégis sürgető annak érdekében, hogy a hatalom ne
csak az állami élet csúcsain, hanem annak minden területén minél
előbb a nép kezébe kerüljön - mondotta.

    A független képviselők nevében Fodor István elmondotta, hogy
frakciójuknak nincs egységes, sőt többségi álláspontja sem, a
képviselők véleményüket, álláspontjaikat, módosító javaslataikat a
vita során egyenként fogják előterjeszteni.

    Ezután kiderült, hogy sem az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság, sem az Önkormányzati, Közigazgatási,
Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottság nem állít előadót. Ugyanakkor
a bizottságok vezetői hangoztatták, hogy a benyújtott
törvénytervezeteket alkalmasnak ítélik a megvitatásra.

    A soros elnök, Vörös Vince hat óra előtt néhány perccel
berekesztette az ülésnapot. Az Országgyűlés kedden az alkotmány
módosításával, illetve a helyi önkormányzatokkal foglalkozó
törvényjavaslatok általános és részletes vitájával folytatja
törvényalkotó munkáját. (MTI)



1990. július 2., hétfő 19:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD