|
|
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (1. rész)
|
1990. június 26., kedd - A Magyar Köztársaság és a Varsói
Szerződés viszonyáról, valamint a nem pártként bejegyzett társadalmi
szervezetek költségvetési támogatásának elosztásával kapcsolatos
feladatokról, ezek egy részének megvalósítására ideiglenes bizottság
létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat szerepelt a
Parlament rendkívüli ülésszaka keddi ülésnapjának napirendjén.
Az elnöklő Szabad György ismertette a tárgysorozatot, emlékeztetve a képviselőket arra, hogy a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló országgyűlési határozati javaslatot néhány héttel ezelőtt eredetileg Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) terjesztette elő önálló indítványként. A most napirendre tűzött javaslatot a Külügyi, illetve a Honvédelmi Bizottság dolgozta ki többszöri egyeztetés alapján. Vásárhelyi Miklós felszólalásának elején eredeti indítványának egyes részleteit idézte fel, hangoztatva: az általában kedvező fogadtatásra talált a közvéleményben. Akadtak természetesen, akiket aggodalommal töltött el a javaslatban megfogalmazott szándék, a kormány hivatalos fellépése azonban ezeket az aggályokat eloszlatta. Az ultimátumszerűséget, az elsietettséget kifogásolókat végül is sikerült meggyőzni arról, hogy hazánk a VSZ-ből való kilépést tárgyalások útján, az egyetértésen alapulva kívánja elérni. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy a bizottsági viták során a parlamenti pártoknak sikerült egyezségre jutni, s a kormány ez irányú állásfoglalása mögött immár ott áll az Országgyűlés is, mint a nemzet akaratának kifejezője.
Hegedűs István (Fidesz), a Külügyi Bizottság alelnöke elöljáróban a határozati javaslat történetéhez kanyarodott vissza. Kijelentette, hogy kizárólag a jogi megalapozás miatt volt szükség a hivatkozási alap megváltoztatására. Nemzetközi jogi szempontból szerencsésebbnek tekinthető a bécsi konvenció 62. cikkelyére való hivatkozás, mint a Nagy Imre-kormány november 1-jei nyilatkozatára való utalás. A parlamenti pártok közös álláspontját nem szabad alábecsülni - hangsúlyozta. Mint mondta: szó sincs egyoldalú kilépési szándékról, a Parlament tárgyalásos úton kívánja a kormányzattól, hogy a kilépési szándékot végigvigye.
Balogh György (FKgP), a Honvédelmi Bizottság elnöke külföldi tárgyalásaira utalva leszögezte: a Magyar Köztársaság szándékát széles körű nemzetközi érdeklődés kíséri. Katonai szempontból az önálló magyar katonai doktrína kidolgozását elsődleges feladatnak tartotta. (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 15:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (2. rész)
|
Ezt lényegében azzal hozta összefüggésbe, hogy a VSZ katonai vonatkozásban elvesztette önállóságát, a Szovjetunió katonai doktrínájának részévé vált. A tagság megszüntetése katonai szempontból korántsem egyszerű - tette hozzá, s ezt több példával illusztrálta. A szovjet csapatkivonások kapcsán a Szovjetunió 50 milliárd forintos kártérítési igényét túlzottnak ítélte, Magyarország ennek legfeljebb ötödét ismeri el.
A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati javaslat törvénybe iktatása mellett érveltek, függetlenül pártállásuktól. Mózs József (SZDSZ) szerint a VSZ-ből való kilépés szándéka a választók akaratával párosul. Mind mondta: ,,megszálló és megszállott között nem létezhet barátság, csak szolgaság,,. A fennálló, képmutató helyzetnek vet véget a határozati javaslat. Indítványozta: ahogy a Szovjetunió megkövette 1968-ért Csehszlovákiát, ez a gesztus kijárna hazánknak is az 1956-os beavatkozásért.
Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a VSZ-ből való kilépés szándéka a kormányprogramban is megfogalmazódik. Az elérendő célok közé sorolta, hogy a VSZ katonai szervezete - lehetőleg közös határozattal - mielőbb szűnjék meg. Amennyiben a tagállamok ragaszkodnak a katonai szervezet fenntartásához, akkor hazánk első dolga az lesz, hogy a katonai szervezetet hagyja el, legkésőbb 1991 végéig. A kilépésnek nyilvánvalóan több lépésben kell megtörténnie, úgy kell végbemennie, hogy hazánk lehetőleg ne veszélyeztesse a bécsi tárgyalásokat, az eddig menetrendszerint folyó szovjet csapatkivonásokat Magyarországról, s nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a nehézségeket sem, amelyeket Európa egységén belül Németország uniójának újramegteremtése jelent. Rámutatott arra is, hogy a kilépés Magyarországot egyfajta elszigeteltségbe sodorhatja, s ez ellen védekezni kell. A kormány ennek érdekében máris megkezdte a kétoldalú barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések felülvizsgálatát. Ezt követően felidézte a magyar kormány javaslatának több elemét, amelyeket a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének közelmúltbeli ülésén terjesztett elő. Az előterjesztett javaslatot elfogadásra ajánlotta, mert az a kormány szándékával tökéletesen megegyezik. A kormány számára egyfajta különmeghatalmazást jelent, mert nem pusztán a három kormánypárt természetes szolidaritására számíthat, az valamennyi parlamenti párt egyetértésével született. (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 15:14
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (3. rész)
|
Horn Gyula (MSZP) a kormány figyelmébe ajánlotta: az e témában folytatandó tárgyalásokon törekedjen arra, hogy ne tegyük lehetetlenné a magyar tárgyalási pozíciókat Bécsben a 23-ak tanácskozásán. Ez nem csupán hazánknak, hanem az egész enyhülési folyamatnak is létérdeke. Rendkívül fontos az is, hogy mielőbb kezdjünk tárgyalásokat a - VSZ-szel összefüggően - hazánk biztonságának garantálásáról. Ez többek között a feltétele annak is, hogy Magyarország csatlakozhasson a nyugat-európai integrációs szervezetekhez. A képviselő új kétoldalú szerződések megkötését sürgette többek között a Szovjetunióval, s a tömb valamennyi országával. Megfontolandónak ítélte azt is, hogyan lehet az érvényben lévő és korszerűsíthető magyar-NDK kétoldalú egyezményt az új egységes Németország esetében is érvényesíteni. Felszólalásában kifogásolta Balogh György kijelentését, amely szerint hazánk a Szovjetunió kártérítési igényét 10 milliárd forintban akceptálná. Horn Gyula annak a véleményének adott hangot, hogy határozott magyar álláspont érvényesítésével elképzelhetően egyetlen fillér kártérítést sem kell fizetni, így minden összegszerű megfogalmazás káros lehet.
Darvas Iván (SZDSZ) szerint a magyar szándék támogatja azokat a szovjetunióbeli erőket, amelyek egy igazságosabb, emberibb rendet szeretnének felépíteni. Demszky Gábor (SZDSZ) alkotmányjogi kérdésekre hívta fel a figyelmet. Mint mondta: a magyar fegyveres erőknek akár belföldi, akár külföldi alkalmazásához az Országgyűlés kétharmados többséggel hozott határozata szükséges. Ezzel szemben a Varsói Szerződés a tagországok kötelességévé teszi a közös fellépést háború esetén, vagyis kivonja e kérdést a parlamenti döntés alól. A hatályos honvédelmi törvény a honvédség parancsnokának a döntésére bízza a hadsereg mozgósítását. A képviselő szerint a határozat végrehajtása során - az ellentmondás feloldása érdekében - a honvédség parancsnokának e széles jogkörét korlátozni kell, összhangba hozva az alkotmánnyal. Az ide vonatkozó törvénymódosításnak meg kellene tiltani idegen csapatok beléptetését az ország területére, illetve a magyar csapatok idegen parancsnokság alá helyezését az Országgyűlés engedélye nélkül. Mécs Imre (SZDSZ) azt indítványozta, hogy a határozat preambuluma Vásárhelyi Miklós eredeti indítványa legyen. Javaslatát több őt követő felszólaló elvetette, mert a határozattervezet kimunkálásakor a bizottságok erről már döntöttek Vásárhelyi Miklóssal egyetértésben. Mécs Imre ,,meghajolt,, a többség akarata előtt, ám jegyzőkönyvben rögzíttette a preambulum első mondatait: 1956. november 1-jén Magyarország forradalmi kormánya a Varsói Szerződést azonnali hatállyal felmondta. (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 15:16
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (4. rész)
|
A november 4-ei katonai beavatkozás, amely a kormányt megdöntötte, elébe vágott a kilépési nyilatkozat törvényerőre emelésének. E döntés megsemmisítését külső kényszer alatt hajtották végre, s az ennélfogva törvényesnek nem tekinthető. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) a kilépési szándékot minden megfontoltsága ellenére merész lépésnek nevezte, de a független Magyarország megteremtéséhez ez elengedhetetlen - mondta. Hazánk új szövetségi rendszerben lehet biztonságban, olyanban, amelyet önként, saját maga köt. Király Béla független képviselő hangoztatta: a törvény megalkotásakor a logika és az érzelem egyensúlyára van szükség, a határozat mögött az egész nemzet felsorakozik. Az ,56-os eseményeket felidézve leszögezte: a szovjet agresszió már október 30-áról 31-ére virradó éjjel megkezdődött, s a november 1-jei semlegességi határozat kimondása ezt kívánta tudatni a külfölddel. Elmondta, hogy a Nagy Imre-kormányzat akkor sem egyoldalúan gondolta a kilépést a Varsói Szerződésből, a kérdést tárgyalásos úton kívánta rendezni, s a tárgyaló delegáció már készen állt.
Antall József miniszterelnök ezt a tényt mint a küldöttség tagja megerősítette. A napirend kapcsán megerősítette: Magyarország egy status quo konzerválását nem kívánta az elmúlt időszakban sem elősegíteni. Egy új európai és politikai biztonsági rendszer részeként vállalkozott arra, hogy e kérdésekben az éllovas szerepét betöltse. A kérdést tárgyalások útján kívánjuk rendezni, s ezt akceptálják a nyugati nagyhatalmak is, éppúgy, mint ahogy azt remélhetőleg teszik majd partnereink is. (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 15:17
|
Vissza »
|
|
Javítás mtib2006-ra
|
A mai mtib2006 számú, Országgyűlés - Keddi ülésnap (2. rész) c. hírünk 1. bekezdés 2. sorában a szöveg helyesen:
... határozati javaslat elfogadása mellett érveltek,... ----------
(MTI)
1990. június 26., kedd 15:27
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib2008 sz. hírre
|
Mai mtib2008 számú, Országgyűlés - Keddi ülésnap (4. rész) című hírünk 1. bekezdésének 1-2. sorában a szöveg helyesen:
...miniszterelnök ezt a tényt személyes emlékei alapján ------------------------- megerősítette. A napirend...
(MTI)
1990. június 26., kedd 16:49
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (5. rész)
|
A Parlament délelőtti munkáját felcsattanó taps szakította félbe: a díszpáholyban feleségével együtt megjelent Sütő András. Szabad György meleg szavakkal köszöntötte az erdélyi írót, akire - mint mondta - úgy tekintünk, mint a magyarság kiemelkedő ,,oszlopemberére,,, aki dísze és képviselője a magyarságnak itthon és külföldön. Emlékeztetett rá: Sütő András hivatalos volt az Országgyűlés ünnepi ülésére, ám a közismert sajnálatos tények miatt széke üresen maradt.
Sütő András elérzékenyülve köszönte meg a szívbéli fogadtatást. Nem annyira megérdemeltem mint inkább megszenvedtem azt - mondta. Erdélyről beszélt, a magyarságnak arról a mikrokozmoszáról, amelyet kényszerűen hagyott el, de kötelességszerűen keres meg újból, s ahol keményebb és elszántabb küzdelem folyik, mint valaha. Mégis biztatónak tűnik a kisebbségek helyzete - mondta -, hiszen a szolidaritás, az összefogás felerősödött a világban. (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 17:04
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (6. rész)
|
Az ebédszünetet követően az interpellációk és a kérdések kerültek sorra. Bár az elnök bejelentette, a Varsói Szerződéssel kapcsolatos vita korántsem fejeződött be, hiszen még tizen jelezték írásban hozzászólási szándékukat. Elsőként Soós Károly Attila (SZDSZ) kívánt interpellálni a miniszterelnökhöz a kormány nyilatkozataival kapcsolatban. A képviselő nehezményezte, hogy több fontos bejelentést külföldön tesz a kormány. Utalt arra, hogy legutóbb péládul az NSZK-ban jelentették be a kormány illetékesei: 30-40 állami vállalat ellen csődeljárást fognak kezdeményezni. Soós Károly Attila azt is kifogásolta, hogy a külföldi befektetőket bizonytalan helyzetben hagyja a magyar kormány, hiszen nem nyilatkozik az őket érintő adókedvezmények várható csökkentésének pontos részleteiről.
Antall József miniszterelnök meglepőnek minősítette az SZDSZ-es képviselő felvetését. Szó szerint idézett a kormány rövid távú cselekvési programjából, amely tényszerűen rögzíti a 30-40 vállalattal kapcsolatos csődeljárás megindítását. Visszautasítva a kritikát, közölte: a kormány el tudja dönteni, hogy hol, milyen kérdésekről tárgyaljon. Szólt arról is, hogy a kormány határozott szándéka javítani a közvélemény tájékoztatásának módszerén. Szorgalmazzák, hogy valamennyi tárca jelölje ki szóvivőjét, aki folyamatosan tartja a kapcsolatot a kormány szóvivőjével.
Soós Károly Attila nem fogadta el a miniszterelnök válaszát, az Országgyűlés azonban 165 igenlő, 80 ellenző szavazattal, 19 tartózkodás mellett elfogadta azt.
Ezt követően Hack Péter (SZDSZ) a belügyminiszterhez interpellált a közelmúlt vezető politikusainak esetleges bűncselekményei tárgyában. Az interpelláló képviselő utalt arra, hogy felelős vezetők meghamisították az államháztartás adatait, tévesen informálták a közvéleményt a külföldi adósságállományról. Megemlítette a bős-nagymarosi beruházást is, amely - véleménye szerint - jó néhány vezetőt felelősséggel terhel. Megkérdezte a belügyminisztert, vajon tett-e már a nyomozóhatóság felelősségre vonó intézkedést, s egyáltalán megállapították-e a felelősök személyét. Mint mondta, nem bosszúért kiált, csak azt szeretné, ha az igazságra fény derülne.
Horváth Balázs belügyminiszter a deregulációs törvény vonatkozó passzusára utalva közölte, hogy jelenleg nincs lehetősége arra, hogy a rendőrséget büntetőeljárás lefolytatására utasítsa. Azt azonban felajánlotta: felkéri az előző nap megválasztott legfőbb ügyészt, hogy rendeljen el nyomozást a feltételezett bűncselekmények megállapítására. (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 17:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (7. rész)
|
Horváth Balázs közölte azt is, hogy egy konkrét ügyben - nevezetesen: az Interpol által körözött terroristák magyarországi menedékhez juttatásában - felkérte a legfőbb ügyészt, állapítsa meg, milyen felelősség terheli Kádár Jánost, Benkei Andrást, Gyenes Andrást, Németh Károlyt, Korom Mihályt és Rácz Sándort. A belügyminiszter magyarázatként hozzáfűzte: tudomására jutott, hogy 1979. augusztus 30-át megelőzően az úgynevezett Carlos-csoport Magyarországon kapott menedéket, illetve felkészülési lehetőséget további bűncselekményeikhez.
Hack Péter nem fogadta el a miniszteri választ, ám azt 163 képviselő, 98 ellenében, 16 tartózkodás mellett elfogadta.
Ezt követően Havas Gábor (SZDSZ) ugyancsak a belügyminiszterhez interpellált, kifogásolva, hogy Túros Andrást, a volt belügyminisz- ter-helyettest nevezték ki rendőrfőkapitány- helyettesnek, aki - véleménye szerint - az elmúlt időszakban erősen kompromittálta magát.
Horváth Balázs meglehetősen ellentmondásos, s az interpelláló képviselő számára elfogadhatatlan magyarázattal szolgált a kinevezéssel kapcsolatban. A miniszter kijelentette, hogy Túros Andrást alkalmatlannak tartotta korábban betöltött funkciójára, de úgy vélte, hogy a civil rendőrfőkapitány mellett szakemberként megállja a helyét, hiszen a rendőrségen belül csinált szakmai karriert. A belügyminiszter azt is hozzátette: ebben a funkcióban Túros Andrásnak nem lesz módja politikai működésre, így nem viheti el rossz irányban a munkát.
Havas Gábor vitába szállt a miniszterrel, s megkérdőjelezte Túros szakmai hozzáértését, mondván, hogy nem szakmai tudásával, hanem politikai elkötelezettségével ívelt felfelé karrierje. Az Országgyűlés meglehetősen megosztott volt a határozathozatalnál, végül is 159 igenlő, 118 ellenző szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadta a miniszteri választ.
Az interpellációkat követően Matyi László (SZDSZ) kérdéssel fordult a pénzügyminisztériumi államtitkárhoz. Érdeklődött, mi a reális alapja annak a nyilatkozatnak, miszerint a kormány megemeli a turistaellátmány összegét. Botos Katalin államtitkár előrebocsátotta, nem tud kedvező hírekkel szolgálni. Utalt arra, hogy várhatóan bevételkieséssel kell számolnunk az idei idegenforgalomban, ráadásul az NDK és az NSZK közötti valutaunió kedvezőtlenül fogja befolyásolni fizetési mérlegünket. Mindezek egyáltalán nem adnak reális alapot a turistaellátmány rendszerének megváltoztatására. Az infláció elleni küzdelmet nem tehetjük kockára - mondta az államtitkár - azzal, hogy a lakossági devizaigényeket ,,ráeresztjük,, a szűkös devizakészletekre. (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (8. rész)
|
Az interpellációk és a kérdések elhangzása, illetve az azokra adott válaszok után a plénum folytatta a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozati javaslat feletti vitát. Újabb két egyetértő felszólalást követően Baka András (MDF) a vita lezárását indítványozta, mert szerinte olyan előterjesztés felett, amely hat párt egyetértésével született, felesleges a vita. Felvetése a képviselők széles körének óhajával találkozott, így következhetett a szavazás. Az Országgyűlés elsöprő többséggel, 232 igen szavazattal, 4 tartózkodás ellenében fogadta el a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló határozatot.
A határozat szövege a következő:
,,1956. november 1-jén Magyarország kormánya kinyilvánította a Varsói Szerződésből való kilépés szándékát. A november 4-i katonai beavatkozás, amely a kormányt megdöntötte, meggátolta a kilépési nyilatkozat törvényerőre emelését. A szabadon megválasztott Országgyűlés most újólag kinyilvánítja Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépési szándékát, és ezért az alábbi határozatot alkotja.
1. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy a bécsi konvenció 62. cikkelye alapján, a szerződéskötés körülményeinek alapvető megváltozására hivatkozva, kezdjen tárgyalásokat Magyarországnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről. Valamennyi tagállammal kívánatos egyetértésre jutnunk abban, hogy Magyarország ne legyen tagja a Varsói Szerződésnek.
2. A kormány a tárgyalások során első lépésként tűzze célul Magyarország részvételének szüneteltetését a Varsói Szerződés katonai szervezetében. A honvédség ne vegyen részt közös hadgyakorlatokon, valamint a Varsói Szerződés csapatai ne tartsanak hadgyakorlatot Magyarország területén.
3. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a tárgyalások során legyen figyelemmel a Magyar Köztársaság biztonsági, politikai, jogi és gazdasági érdekeire, valamint gondoskodjék azok érvényesítéséről.
4. Az Országgyűlés felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés tagállamaival a kétoldalú barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések felülvizsgálatáról. Ezekből a szerződésekből törölni kell mindent, ami katonai beavatkozásra ad felhatalmazást, vagy más módon sérti hazánk szuverenitását. (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 17:35
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (9. rész)
|
5. Az Országgyűlés ünnepélyesen kijelenti, hogy a Magyar Köztársaság békében és barátságban kíván élni valamennyi szomszédjával. Senkinek sem engedi meg területét harmadik állam elleni támadás vagy fenyegetés céljaira felhasználni. A kormány az összeurópai biztonsági rendszer létrehozása érdekében tett erőfeszítéseiről tájékoztassa a Varsói Szerződés tagállamait, melyekkel gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatokra törekszik.,, (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 17:35
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (10. rész)
|
A ülés napirendjének megfelelően délután került sor a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásával kapcsolatos feladatokról, ezek egy részének megvalósítására ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalására. A téma előterjesztője, Soós Károly Attila (SZDSZ), a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság elnöke az indítvány sürgősségi tárgyalását röviden indokolva kifejtette: mielőbb el kell osztani az ez évi támogatási keret tartalékait, és döntenie kell az esetleges korrekcióról. Tájékoztatásként elmondta, hogy az Országgyűlés 544 millió forintos keretet állapított meg 1990-re a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatására, ebből az előző Parlament 22,4 millió forintot tartalékolt. Az eddigi elosztás korrekciójának szükségességét példával támasztotta alá a képviselő: a Hazafias Népfront 125 millió forintot, az egész keret csaknem egynegyedét kapta. E döntés eleve vitatható volt, s időközben a népfront csaknem felszámolta önmagát, majd pedig társadalmi egyesületek szövetségévé alakult. E változás miatt sem indokolt a támogatást teljes egészében fenntartani.
Ezután Soós Károly Attila felsorolta a bizottság javaslatait. Eszerint az Országgyűlés hatalmazza fel a testületet az ez évi támogatási keret elosztásának korrekciójára, a tartalék felosztására; hozzanak létre a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottságot, amely tevékenységében támaszkodjék a kormány szakmai segítségére. Az előzetes előterjesztésnek megfelelően e bizottság elnökjelöltje Zimányi Tibor (MDF), alelnöke - a Fidesz és az MSZP egyetértésével - Török Ferenc (SZDSZ), titkára Csépe Béla (KDNP) lenne. (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 17:57
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (11. rész)
|
A határozati javaslat feletti vitában többen is megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy egy olyan áltársadalmi, mások szerint fantomszervezet, mint a Hazafias Népfront, amely TESZ-ként reinkarnálódott, több mint százmillió forintot hasít ki magának a költségvetésből. Roszik Gábor (MDF) ,,műhelytitkokról,, informálta képviselőtársait, hiszen a tavaly megalakult ad hoc bizottság egyik tagjaként módja volt bepillantani az elosztási elvekbe. Mint mondotta, 544 millió forint állt rendelkezésre a költségvetésből a társadalmi szervezetek támogatására, ebből több mint százmillió jutott a Hazafias Népfrontnak, továbbá jelentős összegeket kapott a Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Nők Szövetsége. Az ifjúsági szervezetekre összesen százmillió forint jutott, ám azt a pénzt sem osztották fel. Többen azt kifogásolták, hogy a javaslat szerint közpénzek feletti döntési jog csúszna át a bizottság kezébe. Rott Nándor (KDNP) véleménye szerint ez ellenkezik az alkotmánnyal. Soós Károly Attila vitába szállt ezzel a megállapítással. Úgy vélte, nem volna célszerű a néhány millió forint feletti vitával a Parlamentet terhelni. A létrehozandó bizottság egyébként tükrözi a Parlament összetételét, s nyilvános ülésein bárki véleményt nyilváníthat. Szabad György (MDF) javasolta: az előterjesztést utalják vissza a készítőknek átdolgozásra. Véleménye szerint a bizottságnak arra kellene javaslatot tennie, hogy az eddig még fel nem osztott 22,4 millió forintból milyen arányban, milyen szervezetek részesüljenek. Ésszerűnek tartotta azt is, hogy a már szétosztott összegek fel nem használt részével - ami szerinte százmilliós nagyságrendű lehet - számoltassák el a társadalmi szervezeteket.
Az elnök bejelentette, hogy most nincs mód határozathozatalra, mivel a vita során szövegszerű módosító indítványok érkeztek, s azokat előbb az illetékes bizottságoknak kell véleményezniük. Ezután átadta a szót Balogh Gábor jegyzőnek, hogy ismertesse az Országos Választási Bizottság jelentését a népszavazást kezdeményező aláírások hitelesítéséről. A jelentés szerint az Állami Népességnyilvántartó Hivatalnak öt nap alatt sikerült azonosítania az aláírásokat. Összesen 199.179 aláírást vizsgáltak meg, s végül is 160.827 felelt meg a törvényes követelményeknek. Azaz: ennyien kezdeményezték törvényesen a népszavazást.
Az elnöklő Vörös Vince felkérte az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítse elő az országgyűlési határozati javaslatot a népszavazás elrendeléséről. (folyt.köv.)
1990. június 26., kedd 18:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Keddi ülésnap (12. rész)
|
Ezzel az Országgyűlés befejezte aznapra rendelt munkáját, így az elnök bezárta az ülést. Bejelentette, hogy a következő ülésre július 2-án, hétfőn 10 óra 30 perckor kerül sor. Ekkor várhatóan megkezdik az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényjavaslatok általános vitáját, majd előreláthatólag megkezdődik az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet módosításával kapcsolatos törvényjavaslat részletes tárgyalása. A képviselőknek dönteniük kell arról is, hogy sürgős tárgyalásra bocsátják-e az országgyűlési képviselők jogállásáról és költségtérítéséről szóló törvényjavaslatot. (MTI)
1990. június 26., kedd 18:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|