Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 25.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ Jogvédő Hálózatának közleménye

"Az SZDSZ Jogvédő Hálózat 1990 június 25-től kezdi meg tevékenységét a Szabad Demokraták Szövetsége Bp. V. Mérleg u. 6. sz. alatti központjában. Minden munkanapon 16.30 és 19.30 között három-három jogász SZDSZ-tag áll a hozzá fordulók rendekezésére. Ugyancsak lehetőség van jogi segítség kérésére az SZDSZ budapesti kerületi irodáiban is a hét egy napján, illetőleg vidéken minteg 35 helyen."
SZER, Kezdődik a nap:

Szovjetunió és a terrorizmus

"A Washington Times most egy igen érdekes térképet közölt Közép-Kelet-Európáról. Kelet-Németországban mutatja a terrorista-kiképző táborokat. Ezekben kubai és közel-keleti tanácsadók is működtek. Kelet-Németország aktívan támogatta a Bader-Meinhof csoportot, majd a Vörös Hadsereg Frakciót jelentős szovjet segítséggel."

A magyar belpolitika


--------------------


Washington, 1990. június 25. (Amerika Hangja, Esti híradó) -
Szénási Sándor a jelenlegi magyar belpolitikai helyzetről ad - az ő
különleges perspektívájából - áttekintést:

    - Szüksége van-e egy De Gaulle-ra Magyarországnak? - A kérdés
alig tréfa, ha többen is felteszik, márpedig a hétvégén két lapban
is megjelentek olyan cikkek, amelyek a korábbi figyelmeztetésekkel
szemben, amelyek az erőszaktól óvtak, most az erő alkalmazását
kívánják a magyar politikai és közéletben.

    A Magyar Hírlapban egy újságírónő úgy véli, ebben az országban
most olyan helyzet van, mint 1958-ban Franciaországban, ahol az
időhúzó, torzsalkodó parlamenti játszadozás tragédiába vitte volna
az országot, ha nincsen a "hosszú Charles", vagyis De Gaulle.

    Csurka István hetilapjában, a Magyar Fórumban azt írja: "A
magyar parlament döntésképtelen, lám még a címer ügyében sem tudott
megegyezni, míg az országban káosz van, fenekedés, voltaképpen
csendes ellenforradalom." Hogy kik vívják ezt az ellenforradalmat? A
szerző szerint részben a régi rend emberei, akik ma is kezükben
tartják a gazdaságot és a vidéki hatalmi posztokat. Ám részben alig
félreérthető célzások hangzanak el az ellenzék címére is, amely az
előbbi állítás szerint "felelőtlenül ráhagyja a kormányra, hogy az
kolduljon helyette a világban hiteleket, hagyja, hogy a vezető erők
önbizalmukat veszítsék, vergődjenek" satöbbi.

    Csurka is úgy véli, az alakuló demokráciának nem ártana, ha némi
tettlegességgel csinálna nagyobb helyet magának. Majd cikkét így
fejezi be: "Meglehet, ki kell menni az utcára. Igen, koronás zászlók
alatt, vagy lyukasak rúdjával a kézben." Mármost a lyukas zászló
ugye ötvenhat forradalmát jelképezi, a rúd pedig a szerző szerint a
valamilyen mértékben elkerülhetetlen erőszakot. (folyt.)



1990. június 25., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A magyar belpolitika - 1. folyt.


Az első felháborodott válaszok már megszülettek a két írással.
Sőt ennél továbblépve, a Hiány című szociálliberális folyóiratban
tartalmi elemzés is foglalkozik éppen a Magyar Fórum nevű
hetilappal, kezdve Csurka István tavaly antiszemita ízűnek nevezett
megnyilatkozásaival, folytatva olyan kijelentésekkel, hogy a néhány
ezer magyar újságíróból pár száznak meg kellene már tanulnia, mi az
a félelem, egészen az Apák és fiúk című, szintén Csurka írásig,
amelyben a bolsevizmus és a liberális ellenzék között vonatik
párhuzam.

    Kevéssé születik azonban válasz arra, miért ezek a
szélsőségesnek tekinthető hangok, miért a félelem egy úgynevezett
ellenforradalomtól. Hogy miért kellene egy De Gaulle-hoz hasonlatos
erős - értsd a parlament feje fölött kormányzó - államférfiú?

    Első megközelítésben mindez világos kritika Antall József
személyével kapcsolatban, aki pártja jobboldali radikálisainak nem
tudja, tán nem is akarja beváltani reményeit. De egy másik
megközelítésben a hagyományos magyar mentalitásról is szó van, amely
mindig szeretne a feje fölött egy apukát, egy bölcs, jóságos,
azonban népét, gyermekét - ha kell - megfenyíteni is képes
uralkodót.

    Ez a két szempont igaz, mégis ennél többről van szó. Ez a több
azt is jelenti, hogy közelednek a döntő helyhatósági választások,
miközben a sorokat már megzavarta a köztársasági elnök
megválasztására kiírandó népszavazás ténye, amely nem tudni egyelőre
milyen eredményeket hozhat.

    Aztán figyelembe kell venni azt is, hogy az Antall-féle kormány
egyelőre alig működőképes. A parlamentben előterjesztései nincsenek,
rábízza a honatyákra, hogy ők javasoljanak, vitázzanak, vagy
döntsenek. (folyt.)



1990. június 25., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A magyar belpolitika - 2. folyt.


Olyannyira így van ez, hogy Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti
frakciójának vezetője már kilátásba helyezte, hogy amennyiben a
kormány nem hajlandó normálisan funkcionálni, társaival együtt
kivonul az ülésteremből.

    Szó van azután arról még, hogy a gazdaság tökéletes összeomlását
nem lehet sokáig leplezni, jön az ősz, a kormánnyal szembeni 100
napos türelmi idő vége. Jönnek az áremelések, az elbocsájtások,
Magyarország hitelképessége a mélyponton van, a tokiói pénzpiac
egyelőre nem is hajlandó besorolni az országot a nemzetközi
hitelskálába, márpedig enélkül pénzt nem ad senki.

    Egyszóval itt van egy kaotikus helyzet, másfelől itt van egy
gyenge, ellenzékére szoruló hatalom, amelyet az egyezkedésből
kimaradt parlamenti ellenzék is támad - és saját, egyre hangosabban
követelődző jobbszárnya is. Meg kell jegyezni azonban, hogy eközben
az erős kéz követelése egyelőre még európai ízzel történik.

    Végül is gondoljuk meg, nem Horthy-t kívánják vissza, hanem De
Gaulle-re vágynak, ami azért más. Részben, mert De Gaulle nem
kereszténykurzust csinált, és nem egy abszolut, totalitárius
hatalmat. Másrészt - szemben Horthy-val - sikeresnek bizonyult. Ez a
különbség jelzi, hogy ha szélsőséges követelésekről van is szó, az
még nem a szélsőségek szélsősége. (folyt.)



1990. június 25., hétfő


Vissza »


- A magyar belpolitika - 3. folyt.


Maradjunk azonban a fő kérdésnél, amelyet Csurka István tesz
fel: "Lehet-e erőszakmentes a diktatúrából a demokráciába való
átmenet?" A kérdést az eddiginél jobban hitelesíti, hogy nemcsak az
MDF radikálisai gondolkodnak el ezen, hanem a liberális értelmiség
egy része is. Valóban: képes-e ez a több szálból összeálló parlament
működőképes jogállamot teremteni? Átlátja-e, mit csinál egyáltalán?
Előfordult-e már bárhol a világban, hogy átmenet nélküli szabadság
szakadt a társadalom nyakába? Olyan társadalom nyakába, amely
egyelőre megfogalmazatlan, nem differenciált.

    Létezhetnek-e olyan pártok - amelyek igazából nem is pártok,
gyűjtőpártok csupán - mögülük pedig hiányoznak konkrét
érdekcsoportok konkrét összefogásai. Nem beláltható-e, hogy ugyanez
érvényes a parlamentre is?

    Súlyos, és még csak érlelődő kérdésfeltevések ezek, amelyekre
egyetlen megfigyelő sem adhat elsietett választ. Az erőszak
lehetőségéről azonban egy félhivatalos, sőt - legyünk őszinték:
egyelőre titkolt - állítást mondhatok. Megbízható források szerint a
megszüntetett Munkásőrség által beszolgáltatott fegyverek közül
hiányzik 10 ezer darab.

    Hol lehetnek ezek a fegyverek - amennyiben a hír igaz? Tudjuk,
hogy folyik egy titkos fegyvercsempészet Jugoszláviába -,
pontosabban Koszovóba. Odakerültek-e, vagy Magyarországon vannak -,
és ha igen: kinek a kezében, és mire kívnja ezeket a fegyereket ez a
kéz felhasználni? Mert "erős kéz" követelése fenn, és fegyverek lenn
-, ez aztán igazán rossz konstrukció. +++



1990. június 25., hétfő


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD