Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - Hétfői ülésnap (12. rész)
A vitában szót kért Horn Gyula is, aki az MSZP nevében utasította vissza Demszky Gábornak a Duna-gate ügy vizsgálata kapcsán tett megjegyzéseit. A szocialista képviselő szerint az előző Parlament vizsgálóbizottságának jelentésében nem szól olyan, volt kormányzati tagok, illetve MSZP-vezetők kezébe került dokumentumokról, amelyeknek politikai jelentőségük volna. Erre viszont Demszky Gábor reagált úgy, hogy reméli: Horn Gyula nem azt akarta mondani, hogy a Németh-kormányt semmilyen felelősség nem terheli az ügyben. Hozzáfűzte: eltekintve a dokumentumok minősítésétől, egy demokratikus állam kormánya általában nem kiváncsi arra - főleg titkos eszközöket alkalmazva nem -, hogy az ellenzék mit csinál. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) szerint a törvényjavaslatot előkészítő apparátus titkon arra számított, hogy a Parlament figyelmetlen, s így átengedi a tervezetet. Szerinte a tervezet elgondolásai végrehajthatatlanok, amennyiben a katonai elhárítás és a katonai hírszerzés operatív felügyeletét a tárca nélküli miniszterre bízza. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen megoldás óhatatlanul megelőzné egy nemzetbiztonsági minisztérium létrejöttét. Aggályosnak ítélte, hogy a Parlament illetékes bizottsága nem tudja: az egykori belbiztonsági szolgálat emberei hová kerültek. Ám ennél is aggasztóbb, hogy a nemzetbiztonság területén dolgozó vezetők egy részének kapcsolata volt a KGB-vel. Ilkei Csaba (MDF) egyetértett azzal, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság munkáját akadályozza a szilárd nemzetbiztonsági törvény hiánya, illetőleg az, hogy a titkosszolgálatok átszervezése még nem fejeződött be. Többször hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszak átmeneti megoldásokat követel. A titkosszolgálatok működéséért való felelősség kérdéséről szólva érthetőnek nevezte, hogy az ellenzék a miniszterelnök közelében igyekszik elhelyezni azokat az ,,aknákat,,, amelyek felrobbanhatnak, ugyanakkor a kormányzó pártoknak az az érdekük, hogy a miniszterelnök ne közvetlenül, hanem közvetve viselje a felelősséget. Horváth Balázs ismételten szót kérve Haraszti Miklós felszólalására reflektált. Azt hangoztatta, hogy most már érti, miért vert fel nagy port Csurka István azon óhaja, hogy ne engedjék be a Parlamentbe a sajtót. Utalva Haraszti egyik megjegyzésére, leszögezte: sajnálja, hogy az SZDSZ képviselője a sajtót kívánja meggyőzni a kormánykoalíció helyett. Haraszti Miklós viszontválaszában csupán annyit mondott, hogy őt ,,különösen meggyőzte a miniszter Csurka Istvánra való hivatkozása, s ezért kéri a sajtót, tekintsenek el szavai közlésétől,,. (folyt.köv.) 1990. június 25., hétfő 19:46
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »