|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (4. rész)
|
Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Balsai István igazságügy-miniszter előterjesztésében egyebek között elmondta, hogy a bíróságokról szóló törvény felülvizsgálata, korszerűsítése folyamatban van, ám ez hosszabb időt vesz igénybe. Addig is, amíg ez a munka befejeződik, szükség van - a bíróságok folyamatos működésének biztosítása érdekében - a népi ülnökök, valamint a katonai bíróságok hivatásos és továbbszolgáló állományú ülnökei megbízatásának meghosszabbítására. Legutóbb ugyanis 1985. július 31-én választottak ülnököket; az ötéves időtartamra szóló megbízatás rövidesen lejár. Nyilvánvaló érdek kötődik ahhoz, hogy a népi ülnököket már az új önkormányzati testületek válasszák meg - ha egyáltalán sor kerül erre - tette hozzá -, hiszen a bíróságokról szóló törvény korszerűsítése kapcsán felülvizsgálják az ülnök-bíráskodással kapcsolatos rendelkezéseket is.
A vitában egyedül Torgyán József kívánt véleményt nyilvánítani. Közölte, hogy a Független Kisgazdapárt támogatja a beterjesztett törvényjavaslatot, ám felhívta a figyelmet, hogy mielőbb európai rendszert kell Magyarországon is meghonosítani a bíróságokon, s meg kell szüntetni a felesleges kiadásokat okozó, s csak a ,,kiöregedett bolsevik káderek gyűjtőhelyéül szolgáló ülnöki testületet,,.
Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot nagy többséggel - 242 igen szavazattal, 5 ellenvélemény és 14 tartózkodás mellett - elfogadta.
Ezt követően a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló, tavaly hozott törvény hatályának rendezése került napirendre. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztésében alkotmányellenesnek minősítette a köznyelven kamatadónak nevezett fizetési kötelezettséget, s emiatt indokoltnak tartotta, hogy e törvény megsemmisítésének hatálya visszamenőlegesen is érvényesüljön.
Az Alkotmánybíróság ez év áprilisában semmisítette meg a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezettséget előíró törvényt, ám arra nem volt figyelemmel, hogy az érintettek jelentős része 1990. január 1-je és 1990. április 8-a között 50 millió forintot már befizetett ezen a címen. A beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint az igazságosság és a célszerűség elve azt követeli, hogy a törvény megsemmisítésével nem érintett februári és márciusi hónapokra is megszüntessék ezt a fajta adófizetési kötelezettséget. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 16:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|