Rendszerváltás és az MTI

	A norvég külügyminiszter programja (2. rész)
Kjell Magne Bondevik a Külügyminisztériumban folytatott tárgyalása után a Parlamentbe látogatott, ahol fogadta őt Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke. Antall József tájékoztatta a vendéget az ország belpolitikai helyzetéről, vázolta a kormány gazdasági gyorsprogramjának céljait, a privatizációt, a piacgazdaság kialakítását célzó intézkedéseket. A magyar külpolitikáról szólva hangoztatta: célunk egy átfogó biztonsági rendszer kialakítása Európában. A Varsói Szerződésből körültekintően, tárgyalások útján, másfél éves távlatban szándékozunk kivonulni, úgy, hogy ezzel ne ártsunk se a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásoknak, se a német egyesítési folyamat érdekeinek. Fontos, hogy ne veszélyeztessük a szovjet csapatkivonásokat, és Mihail Gorbacsov politikai helyzetét sem. Az európai kérdésekről folytatott eszmecsere során a norvég külügyminiszter kifejtette, hogy a német egyesítés elválaszthatatlan az európai egység folyamatától. Ebben Norvégia kulcskérdésnek tekinti, hogy az új Németország a NATO tagja legyen. Megítélése szerint ennek feltételeit úgy kell kialakítani, hogy azok a Szovjetunió részére elfogadhatóak legyenek. Kjell Magne Bondevik hangoztatta: Norvégia kész a gazdasági, kulturális és környezetvédelmi együttműködés erősítésére Magyarországgal. A külügyminiszter átadta a norvég miniszterelnök, Jan P. Syse szívélyes üdvözletét és meghívását Antall Józsefnek. A látogatás időpontját diplomáciai úton a későbbiekben egyeztetik. A Göncz Árpáddal folytatott megbeszélésen a politikai és kulturális kapcsolatokat rendkívül magas szintűnek minősítették, s egyetértette k abban, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttműködésen van javítanivaló. A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke az elnöki hatalom, a Parlament és a kormány viszonyát ismertette. A köztársasági elnöki funkciót az alkotmányos király szerepéhez hasonlította, amely stabilizáló eleme a polgári demokráciáknak is. Göncz Árpád hangsúlyosan szólt arról, hogy a rendszerváltás, és különösen a piacgazdaságra való áttérés rendkívül nagy szociális áldozatokkal jár. Ezzel összefüggésben fontosnak tartotta annak elkerülését, hogy a demokrácia az emberek fejében a szegénységgel párosuljon, mert ez a demokrácia létét veszélyezteti. A norvég külügyminiszter Göncz Árpáddal folytatott megbeszélésén csodálatát fejezte ki a magyarországi változások iránt, s mint mondta, lehetőségük szerint hozzájárulnak a gazdasági élet fejlesztéséhez is. Göncz Árpád a találkozó végén jobbulást kívánt a gyengélkedő V. Olav norvég királynak, ennek tolmácsolására kérte a norvég külügyminisztert. (folyt.köv.) 1990. június 25., hétfő 16:08
Vissza » Folytatásokkal »