|
|
|
|
A norvég külügyminiszter programja (1. rész)
|
1990. június 25., hétfő - A Magyar Köztársaság és a Norvég
Királyság közötti teljes körű vízummentesség 1990. július 15-étől
lép életbe. A vízumkényszer eltörléséről szóló egyezményt Jeszenszky
Géza külügyminiszter és Kjell Magne Bondevik norvég külügyminiszter
hétfőn írta alá Budapesten. Kjell Magne Bondevik vasárnap este
érkezett hivatalos látogatásra hazánkba, Jeszenszky Géza
meghívására.
A norvég külügyminiszter hétfőn délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd a Külügyminisztériumban megkezdte hivatalos tárgyalásait. A magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen Jeszenszky Géza tájékoztatta vendégét a kelet-európai változásokról, a német egyesülési folyamattal kapcsolatos magyar álláspontról, ismertette a Varsói Szerződés és Magyarország viszonyáról kialakított kormányálláspontot. A felek között egyetértés volt abban, hogy a politikai és kulturális kapcsolatok kölcsönösen kiegyensúlyozottak, a gazdasági együttműködés terén azonban sok még a tennivaló. Kevés a kooperációs kapcsolat, a magyarországi rendszerváltás, a piacgazdaságra való áttérés azonban nyilvánvalóan ezek lehetőségét javítja.
A tárgyaláson norvég részről bejelentették: félmillió korona erejéig támogatják a magyar bankrendszer átalakítását, s ugyanekkora összeggel segítséget nyújtanak a kelet-európai környezetvédelmi központ magyarországi létrehozásához. E konkrét segítségen túl hazánk örvendetesnek tartja az Európai Szabadkereskedelmi Társulás közelmúltban elfogadott szándéknyilatkozatát, amely kimondta a Magyarországgal való fokozott együttműködés szándékát. Ezzel elérhető közelségbe került a szabadkereskedelmi megállapodás Norvégiával. A tárgyalásokon norvég részről egyértelművé tették: erőteljesen támogatják Magyarország felvételét az Európa Tanács tagjainak sorába. Hazánk számára az európa tanácsi tagság az európai integrációhoz való kötődés fontos eleme.
A norvég külügyminiszter egy évvel ezelőtti látogatására utalva kijelentette: nem hitte, hogy ekkora változás zajlik le Magyarországon, hiszen kész tény a rendszerváltás, imponáló az az ütem, ahogyan Magyarország kiépíti politikai rendszerét. A Szovjetunió helyzetét értékelve egyetértés volt abban: mindkét ország számára fontos, hogy a pozitív változások megfelelő ütemben megtörténjenek. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 15:15
|
Vissza »
|
|
A norvég külügyminiszter programja (2. rész)
|
Kjell Magne Bondevik a Külügyminisztériumban folytatott tárgyalása után a Parlamentbe látogatott, ahol fogadta őt Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke. Antall József tájékoztatta a vendéget az ország belpolitikai helyzetéről, vázolta a kormány gazdasági gyorsprogramjának céljait, a privatizációt, a piacgazdaság kialakítását célzó intézkedéseket. A magyar külpolitikáról szólva hangoztatta: célunk egy átfogó biztonsági rendszer kialakítása Európában. A Varsói Szerződésből körültekintően, tárgyalások útján, másfél éves távlatban szándékozunk kivonulni, úgy, hogy ezzel ne ártsunk se a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásoknak, se a német egyesítési folyamat érdekeinek. Fontos, hogy ne veszélyeztessük a szovjet csapatkivonásokat, és Mihail Gorbacsov politikai helyzetét sem.
Az európai kérdésekről folytatott eszmecsere során a norvég külügyminiszter kifejtette, hogy a német egyesítés elválaszthatatlan az európai egység folyamatától. Ebben Norvégia kulcskérdésnek tekinti, hogy az új Németország a NATO tagja legyen. Megítélése szerint ennek feltételeit úgy kell kialakítani, hogy azok a Szovjetunió részére elfogadhatóak legyenek.
Kjell Magne Bondevik hangoztatta: Norvégia kész a gazdasági, kulturális és környezetvédelmi együttműködés erősítésére Magyarországgal. A külügyminiszter átadta a norvég miniszterelnök, Jan P. Syse szívélyes üdvözletét és meghívását Antall Józsefnek. A látogatás időpontját diplomáciai úton a későbbiekben egyeztetik.
A Göncz Árpáddal folytatott megbeszélésen a politikai és kulturális kapcsolatokat rendkívül magas szintűnek minősítették, s egyetértette k abban, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttműködésen van javítanivaló. A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke az elnöki hatalom, a Parlament és a kormány viszonyát ismertette. A köztársasági elnöki funkciót az alkotmányos király szerepéhez hasonlította, amely stabilizáló eleme a polgári demokráciáknak is. Göncz Árpád hangsúlyosan szólt arról, hogy a rendszerváltás, és különösen a piacgazdaságra való áttérés rendkívül nagy szociális áldozatokkal jár. Ezzel összefüggésben fontosnak tartotta annak elkerülését, hogy a demokrácia az emberek fejében a szegénységgel párosuljon, mert ez a demokrácia létét veszélyezteti. A norvég külügyminiszter Göncz Árpáddal folytatott megbeszélésén csodálatát fejezte ki a magyarországi változások iránt, s mint mondta, lehetőségük szerint hozzájárulnak a gazdasági élet fejlesztéséhez is. Göncz Árpád a találkozó végén jobbulást kívánt a gyengélkedő V. Olav norvég királynak, ennek tolmácsolására kérte a norvég külügyminisztert. (folyt.köv.)
1990. június 25., hétfő 16:08
|
Vissza »
|
|
A norvég külügyminiszter programja (3. rész)
|
A norvég külügyminisztert hivatalában fogadta Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, tájékoztatást adva a magyar gazdaság állapotáról, a privatizációs programról. Norvég részről felhívták a figyelmet arra, hogy ne valamiféle szélsőséges, liberális gazdaságpolitika legyen az irányadó, amely szociális háló nélkül rendkívül nagy kockázatokkal járna. Kádár Béla ezzel kapcsolatban megerősítette: a kormány nem kíván semmiféle olyan szélsőséges intézkedést bevezetni, amely nem veszi figyelembe a társadalom szociális tűrőképességét.
A megbeszélésen szó volt arról, hogy a magyar-norvég kereskedelmi kapcsolatok nagysága csak ezrelékekben mérhető, a hasonló típusú északi országokétól is jelentősen elmarad. A tárgyaláson összességében rendkívül széles körű, átfogó beszélgetés folyt a magyar gazdaságpolitikai törekvésekről, illetve arról, hogy Magyarország miképpen kíván külkereskedelmi orientációján változtatni a jövőben. A vegyesvállalatokkal kapcsolatban megállapodás született arról, hogy a norvég külkereskedelmi bizottság egy képviselője szeptembertől állandó jelleggel Budapesten fog tartózkodni. Ez teremti majd meg a szervezeti kereteket ahhoz, hogy a magyar-norvég gazdasági kapcsolatok erősödjenek.
Kjell Magne Bondevik a nap folyamán találkozott az Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagjaival. Horn Gyula, a bizottság vezetője részletes tájékoztatást adott a magyar külpolitikáról, hangoztatva: a külpolitikában a pártok között alapvető konszenzus van, csupán egyes részletkérdésekben mások a megközelítési módok.
A norvég külügyminiszter szállásán fogadta Surján Lászlót, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét és Szebik Imre evangélikus püspököt. (MTI)
1990. június 25., hétfő 18:04
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|