Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 25.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az SZDSZ Jogvédő Hálózatának közleménye

"Az SZDSZ Jogvédő Hálózat 1990 június 25-től kezdi meg tevékenységét a Szabad Demokraták Szövetsége Bp. V. Mérleg u. 6. sz. alatti központjában. Minden munkanapon 16.30 és 19.30 között három-három jogász SZDSZ-tag áll a hozzá fordulók rendekezésére. Ugyancsak lehetőség van jogi segítség kérésére az SZDSZ budapesti kerületi irodáiban is a hét egy napján, illetőleg vidéken minteg 35 helyen."
SZER, Kezdődik a nap:

Szovjetunió és a terrorizmus

"A Washington Times most egy igen érdekes térképet közölt Közép-Kelet-Európáról. Kelet-Németországban mutatja a terrorista-kiképző táborokat. Ezekben kubai és közel-keleti tanácsadók is működtek. Kelet-Németország aktívan támogatta a Bader-Meinhof csoportot, majd a Vörös Hadsereg Frakciót jelentős szovjet segítséggel."

Országgyűlés - Hétfői ülésnap (1. rész)

1990. június 25., hétfő - Hosszadalmas, több mint egy órán át húzódó, személyeskedő megjegyzésekben bővelkedő napirend előtti felszólalások váltogatták egymást azt követően, hogy Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke néhány perccel fél 11 után megnyitotta az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának hétfői ülésnapját. Az elnök felsorolta a napirendi pontokat, amelyeket a két napon a képviselők várhatóan megvitatnak. Bejelentette: a kormány sürgős tárgyalást kérve benyújtotta a helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Ház egyetértett a három összefüggő törvényjavaslat sürgős tárgyalásával, megvitatásukat a jövő heti ülésen kezdi meg.


A napirend előtti felszólalók sorát Nagy Varga Dezső (FKgP)
kezdte meg, aki 195O. június 23-ára emlékeztette képviselőtársait.
Mint mondta: ezen a napon Soprontól Szegedig több ezer embert
hurcolt el az ÁVO - Kádár János belügyminisztersége alatt - azzal az
indokkal, hogy jelenlétük lakóhelyükön közrendi és közbiztonsági
szempontból nem kívánatos. Minden ingó és ingatlan vagyonuktól
megfosztották őket, s 35-45 hónapot töltöttek
kényszermunkatáborokban. A képviselő ügyükben - a Recski Szövetség
országos küldöttgyűlésén résztvevők megbízásából is - jóvátételt
sürgetett.

    Ezt követően rendkívüli ügyben kért szót Torgyán József (FKgP),
s a tőle megszokott vehemenciával idézte fel a legutóbbi ülésnapon
kirobbant ,,nyomógombos ügyet,,. Utalt arra, hogy az ország
kormányozhatóságát biztosító alaptörvény módosítását ,,súlyos
provokáció,, zavarta meg: az MSZP padsoraiból üres helyről adva le
szavazatot. Annak a véleményének adott hangot, hogy az MSZP-nek
saját erkölcsi mércéje szerint kellene állást foglalnia az ügyben,
Hámori Csabának pedig magának kellene megítélnie, hogy ezek után
lehetségesnek tartja-e képviselői mandátumának megtartását. Torgyán
József felidézte Hámori Csabának egy korábbi, a kisgazdapárti
képviselőre tett negatív megjegyzését is, amelyben Parlamenten
kívüli megnyilvánulása kapcsán országgyűlési reakciót
kezdeményezett. ,,Az a képviselő, aki más vonatkozásában ilyen magas
mércét állít, ítélje meg ennek megfelelően azt a helyzetet is, amibe
ő maga került,, - mondta. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 14:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (2. rész)


Páris András (SZDSZ) rövid felszólalásában a népszavazással
összefüggő aláírások mielőbbi hitelesítését szorgalmazta annak
érdekében, hogy az Országgyűlés már a jövő heti ülésén
foglalkozhasson az üggyel. Szólt arról, hogy minden demokratikus
rendszer alapkérdése a hatalommegosztás stabil gyakorlatának
kialakítása. Kijelentette: a kormányzatnak be kell bizonyítania,
hogy ebben a kérdésben nem azok mellett áll, akik a kialakult függő
jogi helyzetet fenn kívánják tartani.

    Ezután éles, vádaskoskodásoktól sem mentes, heves vita alakult
ki a képviselők között. Pozsgay Imre (MSZP) ismertette pártja
népszavazással kapcsolatos álláspontját, amely szerint azt a
helyhatósági választásokkal egy időben kellene megtartani.
Reflektálva Torgyán József szavaira, visszautasította az MSZP
elítélését az üres helyekről leadott szavazatok kapcsán, utalva
arra, hogy más pártok is szavaztak hasonló módon az adott ügyben.
Mint mondta: a Ház számára becsületbeli üggyé is vált a dolog, mert
nem Hámori-ügyről, hanem a szocialista párti frakció
megbélyegzéséről van szó. ,,Koncepciót látok ebben a
kezdeményezésben,, - jelentette ki Pozsgay Imre, majd kérte a
plénumot: gondolja meg, hogy ezen akció nyomvonalán halad-e tovább.
Hozzátette: a házszabálynak a szavazási és a távolléti ügyekben
világos szabályokat alkotva kell segítenie a képviselők munkáját. A
karzat becsületét pedig állítsák helyre azok, akik ott vendégek,
hogy ne titkosügynökök és megfigyelők szóljanak bele a Ház dolgainak
intézésébe.

    Az Országgyűlés tekintélye szenved sérelmet, ha a képviselők
tovább élezik a vitát a nyomógombos ügyben - vélekedett Kónya Imre
(MDF). A népszavazás július 14-ei kitűzését a pártfrakció nevében
elutasította. Kifejtette: véleményük szerint eleve eredménytelen
szavazásra lehet számítani, mert a nyár közepén az emberek nem
mennek el szavazni. A helyhatósági választásokkal való
összekapcsolását is elfogadhatatlannak tartotta, mert - mint mondta
- az ország érdeke szempontjából összehasonlíthatatlan kérdésekről
van szó: a helyhatósági választásokon az ország jövőjének sorsa dől
el, s nem szabad elvonni a figyelmet más természetű dolgokkal.

    Hack Péter (SZDSZ) a július 14-ére tett javaslatot védelmébe
véve kijelentette: a pártok és a nép érdeke, hogy minél előbb véget
érjenek a választási kampányok. Az SZDSZ javaslata lehetővé teszi,
hogy az önkormányzati választásokkal befejeződjön ez az időszak. A
képviselő reagált Pozsgay Imre szavaira is utalva arra, hogy azokat
vádolta, akik leleplezték a csalást. Megjegyezte: nem akarták a
szocialista pártot megbélyegezni, de bebizonyosodott, hogy Hámori
Csaba nem mondott igazat. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 14:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (3. rész)


A következő perceket az e témában kialakult Pozsgay-Torgyán
szócsata jellemezte, majd Tölgyessy Péter kért szót, aki előbb
vádaskodással illette a Hámori Csaba védelmére kelt Pozsgay Imrét,
majd felolvasta azok névsorát, akiknek az ominózus szavazási
procedúra közepette működött a gépe, ugyanakkor a néhány perccel
későbbi létszámellenőrzésnél nem voltak jelen. Eszerint Bokros Lajos
(MSZP), Demény Pál (MSZP), Derdák Tibor (SZDSZ), Für Lajos (MDF),
Hámori Csaba (MSZP), Huszár Tibor (MSZP), Jakab Róbertné (MSZP),
Kósa Ferenc (MSZP), Medgyasszay László (MDF), Nagy István (MDF),
Sipos Imre (FKgP), Szabó Lukács (MDF), Török Gábor (MDF) és Vincze
Kálmán (FKgP) nem tartózkodott a teremben. A képviselő leszögezte,
hogy a lista önmagában nem jelent semmit, nem bizonyítható, hogy
helyettük más szavazott. Más a helyzet Hámori Csaba esetében, ahol
tanúk bizonyították, hogy más helyett is megnyomta a gombot. Pozsgay
Imre visszautasította Tölgyessy Péter példálózásait, megjegyezve,
hogy vádaskodásait nemzedéki kérdésként tekinti.

    Még a napirend előtti vitában emelkedett szólásra Horváth Balázs
belügyminiszter. Leszögezte: a Belügyminisztérium és a magyar
közigazgatás képes a megadott időpontban lebonyolítani a
népszavazást. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a
közigazgatásban dolgozókra ez óriási terheket ró.

    Ezt követően az elnöklő Szabad György véget vetett a napirend
előtti vitának, s bejelentette, hogy a felmerült kérdésekkel a
Házbizottság foglalkozik. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 14:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (4. rész)


Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután a bírósági népi
ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat
feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Balsai István
igazságügy-miniszter előterjesztésében egyebek között elmondta, hogy
a bíróságokról szóló törvény felülvizsgálata, korszerűsítése
folyamatban van, ám ez hosszabb időt vesz igénybe. Addig is, amíg ez
a munka befejeződik, szükség van - a bíróságok folyamatos
működésének biztosítása érdekében - a népi ülnökök, valamint a
katonai bíróságok hivatásos és továbbszolgáló állományú ülnökei
megbízatásának meghosszabbítására. Legutóbb ugyanis 1985. július
31-én választottak ülnököket; az ötéves időtartamra szóló megbízatás
rövidesen lejár. Nyilvánvaló érdek kötődik ahhoz, hogy a népi
ülnököket már az új önkormányzati testületek válasszák meg - ha
egyáltalán sor kerül erre - tette hozzá -, hiszen a bíróságokról
szóló törvény korszerűsítése kapcsán felülvizsgálják az
ülnök-bíráskodással kapcsolatos rendelkezéseket is.

    A vitában egyedül Torgyán József kívánt véleményt nyilvánítani.
Közölte, hogy a Független Kisgazdapárt támogatja a beterjesztett
törvényjavaslatot, ám felhívta a figyelmet, hogy mielőbb európai
rendszert kell Magyarországon is meghonosítani a bíróságokon, s meg
kell szüntetni a felesleges kiadásokat okozó, s csak a ,,kiöregedett
bolsevik káderek gyűjtőhelyéül szolgáló ülnöki testületet,,.

    Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot nagy
többséggel - 242 igen szavazattal, 5 ellenvélemény és 14 tartózkodás
mellett - elfogadta.

    Ezt követően a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről
szóló, tavaly hozott törvény hatályának rendezése került napirendre.
Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztésében
alkotmányellenesnek minősítette a köznyelven kamatadónak nevezett
fizetési kötelezettséget, s emiatt indokoltnak tartotta, hogy e
törvény megsemmisítésének hatálya visszamenőlegesen is
érvényesüljön.

    Az Alkotmánybíróság ez év áprilisában semmisítette meg a
lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezettséget előíró
törvényt, ám arra nem volt figyelemmel, hogy az érintettek jelentős
része 1990. január 1-je és 1990. április 8-a között 50 millió
forintot már befizetett ezen a címen. A beterjesztett
törvényjavaslat indoklása szerint az igazságosság és a célszerűség
elve azt követeli, hogy a törvény megsemmisítésével nem érintett
februári és márciusi hónapokra is megszüntessék ezt a fajta
adófizetési kötelezettséget. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 16:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (5. rész)


A törvényjavaslat előterjesztője egyetértett Balás István (MDF)
írásban benyújtott módosító javaslatával, miszerint az adójukat már
befizetett állampolgárok egy összegben, s 10 százalékkal megfejelve
kapják vissza pénzüket, hogy ne érje őket anyagi veszteség.

    Ebben a vitában is csak Torgyán József kért szót, aki az
Alkotmánybíróság ebben az ügyben hozott határozatát súlyos,
szakmailag erősen kifogásolható hibának minősítette. Szabad György
emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak véleménye
erősen megoszlott ennél a határozathozatalnál. Egyetértett azzal,
hogy a testületet szakmailag meg kell erősíteni.

    Az Országgyűlés a módosító javaslat elfogadását követően
ellenszavazat nélkül, 13 tartózkodás mellett, nagy többséggel
elfogadta a beterjesztett törvényjavaslatot.

    Ezután került sor a földről szóló törvény módosítására.
(folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 16:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (6. rész)


A földről szóló 1987. évi I. törvény májusi módosításának újabb
kiegészítését Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár
előterjesztésében egyebek között azzal indokolta, hogy az akkori
módosítás nem volt eléggé átgondolt. Szükség van ugyanis arra, hogy
az elfogadott rendelkezések ne akadályozzák a lakóház építésére
szolgáló telkeknek és az értékesítés céljára épített, építtetett és
vásárolt ingatlanoknak a magánszemélyek részére történő
elidegenítését, továbbá a bankhitel fedezetéül szolgáló ingatlanok
jelzáloggal való megterhelését. Az államtitkár hangsúlyozta: a
korábban kialakult mechanizmusok szerint az OTP és más bankok,
állami építőipari vállalatok értékesítésre lakásokat építenek,
illetve építtetnek; ezek elkészültük után állami tulajdonba
kerülnek, majd főleg tanácsi elosztással magánszemélyeknek adják át
őket. Másrészt a tanácsok ingatlanközvetítő szervei lakásokat
vásárolnak magánszemélyektől. Évente több mint 30 ezer lakás
értékesítése történik ily módon, s a forgalmazást megnehezíti a
májusi törvénymódosítás. Ugyancsak gondot jelent - mondta Botos
Katalin -, hogy a módosított földtörvény az állami ingatlanok
megterhelését a vagyonellenőrző bizottságok engedélyezéséhez köti.
Ez zavarokat jelent az állami vállalatok, s főként a mezőgazdasági
üzemek pénzintézetekkel fennálló hitelezési kapcsolatában. A
hatályos földtörvény ugyanis megnehezíti a magyar gazdálkodók 60-70
százalékának rövid lejáratú, valamint az összes cég középlejáratú
hitelfelvételét, másrészt visszamenőleges hatállyal von el
szerződésben rögzített zálogjogokat. Végül pedig általános jelleggel
csökkenti a hitelek fedezeteként rendelkezésre álló vállalati
vagyonok értékét.

    A törvénymódosítást az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága, az
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság, valamint
az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi
Bizottság egyaránt támogatta. Az általános és részletes vitában
mindössze Szájer József (Fidesz) kért szót. A képviselő szerint a
Parlament eddigi működését szimbolizálja, hogy egy néhány hete
elfogadott törvényt ismét módosítani kell. Emlékeztetett: az akkori
vitában indítványozta, hogy a törvényjavaslatot adják át a
kormánynak a szükséges finomítás elvégzése végett. Megjegyezte, hogy
az elhamarkodott törvénymódosítás eredményeként tömegével állnak
januárban elhatározott lakásépítések, mivel az illetékes szervek
visszatartják a tulajdoni lapokat.

    A módosító javaslatot a képviselők 274 igen szavazattal, 9
tartózkodás mellett elfogadták. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 16:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői munkanap (7. rész)


Ebédszünet után meggyorsult az Országgyűlés törvényhozó munkája.
Az elnöki funkciót ellátó Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a
napirend szerint a képviselők a bányászatról szóló 196O. évi III.
törvény módosítását vitatják meg. Mivel a napirend előterjesztője,
Bod Péter Ákos miniszter nem volt jelen, Pohankovics István
államtitkár fűzött rövid kiegészítést az indítványhoz. Elmondta,
hogy a kormány áttekinti azoknak az országos hatáskörű szerveknek az
ügyét, amelyek közvetlen felügyelete a Minisztertanácshoz tartozik.
E körbe tartozik az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség is,
amelynek feladata elsősorban a bányaüzemek mukavédelmére és
biztonságos üzemvitelére, az ásványi nyersanyagkészlet és
bányavagyon, valamint a felszín megóvására vonatkozó rendelkezések
megtartásának ellenőrzése. Az újonnan létrehozott Ipari és
Kereskedelmi Minisztérium a jövőben gazdasági-technológiai
minisztériumként is működik. Így elemi érdek fűződik ahhoz, hogy a
műszaki fejlesztés és iparirányítás integrációját sikerüljön
megvalósítani, amelybe beletartozik az energetika és a bányászat,
valamint az ahhoz kapcsolódó biztonságtechnika integrációja. A
javaslat szerint az OBF nem épül be az Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium szervezetébe, hanem annak irányítása alá tartozik. Így
a felügyeletet a Minisztertanács tagjaként személyre szólóan az
ipari és kereskedelmi miniszter látja. Az államtitkár a törvény
módosításának sürgősségét azzal indokolta, hogy az új ipari és
kereskedelmi miniszter feladatait véglegesíteni kellett, másrészt a
Minisztertanács ügyrendjének meghatározása is szükségessé tette.

    Az indítványt megtárgyalta a Gazdasági, valamint az
Alkotmányügyi, Törvényelőkésztő és Igazságügyi Bizottság is. Míg az
előző elfogadásra ajánlotta a Tisztelt Háznak, az utóbbi nem
támogatta. A törvényjavaslathoz módosító javaslatot nyújtott be
Szalay Gábor (SZDSZ) képviselő, ám azt később visszavonta. A
képviselő az eredeti törvényt élő anakronizmusnak mondta, amely nem
felel meg a gazdasági követelményeknek, nem segíti a bányászat
privatizációját, a külföldi tőke bevonását. Szűcs István (MDF)
megerősítette az elhangzottakat, sürgetve a bányatörvény
paragrafusainak mielőbbi megváltoztatását, az egységes
iparfelügyelet mielőbbi megvalósítását. Erős szavakkal fogalmazott
Mádai Péter (SZDSZ), kiemelve, hogy a kommunista társadalom kedves
gyermekeinek minősített bányászok soha nem hagyták abba a munkát.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem történnek lépések a bányászok
érdekében, annak beláthatatlan következményei lesznek. A mostani
beterjesztés - mutatott rá - elodázása annak a felismerésnek, hogy a
magyar szénbányászat katasztrofális helyzetben van. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 16:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői munkanap (8. rész)


Az ország energiagondjai nem halogatható megoldást követelnek. A
kormánypárti Szűcs István képviselőtársa felszólalását
hatásvadászónak minősítette, s visszautasította az elhangzottakat.
Szerinte a képviselőknek nem önmagukat kell a bányászok előtt
mutogatniuk, hanem tettekre van szükség sorsuk jobbítása érdekében.

    Több felszólaló nem lévén, Szűrös Mátyás szavazást rendelt el a
törvénymódosítás ügyében. Az Országgyűlés 174 igen, 76 nem
szavazattal és 1O tartózkodással elfogadta az indítványt.
(folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 17:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (9. rész)


A kormányzó többség és az ellenzék képviselőinek szenvedélyes
szócsatája jellemezte az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi
17. törvényerejű rendelet módosításának általános vitáját. A
válaszokban és viszontválaszokban sem szűkölködő polémiában egyes
felszólalók többször súrolták a személyeskedés határát is.

    Miután a törvényjavaslathoz az Országgyűlés Nemzetbiztonsági
Bizottsága módosító javaslatot nyújtott be, amit szükséges az
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságnak,
valamint az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és
Rendőrségi Bizottságnak szerdán megtárgyalni, dr. Isépy Tamás
igazságügyi minisztériumi államtitkár kérte, hogy a törvényjavaslat
előterjesztését a módosítással együtt a bizottsági megtárgyalás után
tehesse meg. Ezt figyelembe véve az elnöklő Szűrös Mátyás általános
vitára bocsátotta a kérdést, különös tekintettel az esetleg még
felmerülő módosító indítványokra.

    A vitában az ellenzéki képviselők többsége hangot adott azon
kételyének, hogy időszerű-e egyáltalán a témában átmeneti
törvényjavaslatot elfogadni. Fodor Gábor (Fidesz) kifejtette: mivel
a törvényjavaslat mögött nem érez kiérlelt elképzelést, nem lenne
szerencsés napirendre tűzni mindaddig, amíg ki nem alakul a
nemzetbiztonsági törvény koncepciója. Ebbéli aggályuknak általában
hangot adtak a szabaddemokrata képviselők is. A Magyar Demokrata
Fórum részéről felszólalók viszont az átmeneti törvényi rendezés
mellett érveltek.

    Demszky Gábor (SZDSZ), a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke a
bizottságban kisebbségben maradt véleményt ismertetve közölte: a
bizottság négy tagja nem támogatja sem a kormány által benyújtott
törvényjavaslatot, sem pedig a többi nyolc tag által benyújtott
módosító indítványt, amelynek lényege, hogy az átmeneti időszakban
tárca nélküli miniszterre bíznák a biztonsági szolgálatok
felügyeletét. Demszky - miként számos szabaddemokrata képviselőtársa
is - úgy vélekedett, hogy kívánatos a felelősség közvetlen
miniszterelnöki szinten való megtartása. Egyúttal sürgette a
nemzetbiztonsági törvény kidolgozásának felgyorsítását, amelyben
szükségesnek tartja megfelelőképpen elválasztani a nemzetbiztonsági
szolgálatok, illetőleg a katonai hírszerzés és elhárítás
feladatkörét; meghatározni az Országgyűlés illetékes bizottságának
felügyeleti kompetenciáját; tisztázni a titkosszolgálati eszközök
alkalmazásának garanciális szabályait, illetőleg a jogorvoslati
jogköröket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Antall-kormány még
nem tekintheti lezártnak a Duna-gate ügyet. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 18:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (10. rész)


Demszky Gábor utalt az előző Parlament által megbízott
vizsgálóbizottság jelentésére, amely - mint mondta - szól arról,
hogy ,,cinkosok vannak,,. A szóban forgó jelentés ugyanis kitér
arra, hogy a Magyar Köztársaságban 1989. október 25. és december 5.
között végzett alkotmányellenes lehallgatásokról, megfigyelésekről
készült tájékoztató jelentésekből kapott Szűrös Mátyás, az akkori
ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós akkori miniszterelnök,
Pozsgay Imre volt államminiszter, Horn Gyula ex-külügyminiszter,
Medgyessy Péter, a kormány volt elnökhelyettese, Kárpáti Ferenc volt
honvédelmi miniszter, valamint az MSZP kormánytisztséget be nem
töltő vezetői közül Nyers Rezső és Kovács Jenő.

    Szabó Miklós (SZDSZ) hozzászólásában kifejtette: szerinte a
terrorista-elhárító csoporton kívül nem lenne szükség külön
belbiztonsági ezredre, ezért az eddig karhatalmi feladatokat ellátó
állományt vagy szét kellene osztani a közbiztonsági rendőrségen
belül, de még ennél is megnyugtatóbb megoldás lenne, ha a
legénységet eltávolítanák a belügy kötelékéből. A képviselő a
Forradalmi Rendőrezred további sorsával kapcsolatban nem találta
elég megnyugtatónak Horváth Balázs belügyminiszternek az ezrednél
tett látogatásakor elmondott szavait. Horváth Balázs erre
reflektálva kifejtette: szerinte képviselőtársa félreinterpretálja
akkori szavait, s nem veszi figyelembe azt, hogy akkor ő világosan
szétválasztotta a rendőrezred karhatalmi, illetőleg terror- és
kábítószerellenes funkcióját, s csupán utóbbi fenntartásának
szükségességéről szólt. Egyúttal leszögezte: amíg miniszter marad, a
rendőri ezred nem lesz politikai célokra felhasználva.

    Szarvas Béla (MDF) tévesnek minősítette Fodor Gábor
megjegyzését, miszerint a kormánynak nincs nemzetbiztonsági
koncepciója, szerinte a főbb alapvetéseket már a törvényjavaslatnak
a Nemzetbiztonsági Bizottságban történt megtárgyalásakor
megismerhették a bizottság tagjai. A törvényjavaslat elfogadását az
indokolja - tette hozzá -, hogy a miniszterelnök válláról le kell
venni az átmeneti felügyelet felelősségét. Az ugyancsak MDF-es Baka
András szintén azt fejtegette: a józan ész diktálja, hogy a
felügyeletet az átmeneti időszakban ne a miniszterelnök lássa el,
hanem a kormánynak egy olyan tagja, aki képes operatívan eleget
tenni ennek a jogkörnek. Mécs Imre (SZDSZ) ehhez kapcsolódva
leszögezte: az operatív felügyeletet valóban elvégezheti akár egy
tárca nélküli miniszter is, azonban a politikai felelősséget
mindenképpen a miniszterelnöknek kell vállalnia e szolgálatok
tevékenységéért. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 18:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (11. rész)


Orbán Viktor (Fidesz) az MDF és az SZDSZ képviselőinek
,,pengeváltása,, után kifejtette: a Fidesz mély megdöbbenéssel vette
tudomásul, hogy a kormány egyáltalán a Parlament elé merte
terjeszteni a törvényjavaslatot. Szerinte az Országgyűlésnek már
vannak kellemetlen tapasztalatai arra nézve, hogy egy átmeneti
törvényjavaslat kapcsán a kormányzó többség a végleges elfogadásakor
is visszautal egyes passzusokra, mondván: ezzel kész helyzet
teremtődött. Rámutatott: óriási jelentősége van annak, hogy az
átmeneti időszakban ki viseli a jogi és a politikai felelősséget a
titkosszolgálatok tevékenységéért. Véleménye szerint ennek a
felelősségnek a miniszterelnöki hatáskörből való kivonását
szorgalmazó törvényjavaslat ,,jogalkotási csel,,. Hangsúlyozta:
határozott különbséget kell tenni a jogi felelősség és a
munkamegosztás között. A Fidesz frakcióvezetőjének szavait Kónyáné
Kutrucz Katalin (MDF) utasította vissza, mondván, nem először fordul
elő Orbán Viktorral, hogy csak egy mondatot kiragadva magyarázza meg
egy törvényjavaslat későbbi hatását, holott az adott dolog igenis ki
van fejtve, csak tovább kellene olvasni. Szűrös Mátyás a vita egyre
parázslóbbá válását látva ekkor megjegyezte: megkéri
képviselőtársait, hogy irodalmat ne ajánljanak egymásnak.

    Talán a szenvedélyek lehűtését is szolgálta, hogy az általános
vitát szüneteltetve választotta meg a Parlament a Legfelsőbb Bíróság
új elnökét és a legfőbb ügyészt. A képviselők 302 igen szavazattal,
6 ellenében válaszották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Solt
Pált, illetőleg 246 igen szavazattal, 54 ellenében legfőbb ügyésszé
dr. Györgyi Kálmánt, akik ezután letették a hivatali esküt.

    Ez sem csillapította azonban az állam- és közbiztonságról folyó
vita indulathullámait. Haraszti Miklós (SZDSZ) azon véleményének
adott hangot, hogy a Parlamentben mind ez idáig a miniszterelnöki
hatalom fokozatos növekedésének lehettek tanúi a képviselők. Ezt
szolgálták az alkotmánymódosítások, valamint más, az új Ház által
elfogadott törvények. Hétfőn viszont a miniszterelnöki felelősség
csökkentését szolgálta a bányászati törvény módosítása, s erre tenne
kísérletet a biztonsági szolgálatok felügyeletének módosítását
szorgalmazó törvényjavaslat is. A szabaddemokrata képviselő úgy
vélekedett, hogy a politikai felelősség efféle elhárításának
kísérlete méltatlan egy újszülött demokráciához, a jogállam
megteremtéséhez. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője visszautasította
Haraszti Miklós szavait, amelyekből olyan mondanivalót vélt
kicsengeni, hogy kétségbe vonja a kormány törvényelőkészítő
tevékenységének jóhiszeműségét. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 19:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (12. rész)


A vitában szót kért Horn Gyula is, aki az MSZP nevében
utasította vissza Demszky Gábornak a Duna-gate ügy vizsgálata
kapcsán tett megjegyzéseit. A szocialista képviselő szerint az előző
Parlament vizsgálóbizottságának jelentésében nem szól olyan, volt
kormányzati tagok, illetve MSZP-vezetők kezébe került
dokumentumokról, amelyeknek politikai jelentőségük volna. Erre
viszont Demszky Gábor reagált úgy, hogy reméli: Horn Gyula nem azt
akarta mondani, hogy a Németh-kormányt semmilyen felelősség nem
terheli az ügyben. Hozzáfűzte: eltekintve a dokumentumok
minősítésétől, egy demokratikus állam kormánya általában nem
kiváncsi arra - főleg titkos eszközöket alkalmazva nem -, hogy az
ellenzék mit csinál.

    Kőszeg Ferenc (SZDSZ) szerint a törvényjavaslatot előkészítő
apparátus titkon arra számított, hogy a Parlament figyelmetlen, s
így átengedi a tervezetet. Szerinte a tervezet elgondolásai
végrehajthatatlanok, amennyiben a katonai elhárítás és a katonai
hírszerzés operatív felügyeletét a tárca nélküli miniszterre bízza.
Nem beszélve arról, hogy egy ilyen megoldás óhatatlanul megelőzné
egy nemzetbiztonsági minisztérium létrejöttét. Aggályosnak ítélte,
hogy a Parlament illetékes bizottsága nem tudja: az egykori
belbiztonsági szolgálat emberei hová kerültek. Ám ennél is
aggasztóbb, hogy a nemzetbiztonság területén dolgozó vezetők egy
részének kapcsolata volt a KGB-vel. Ilkei Csaba (MDF) egyetértett
azzal, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság munkáját akadályozza a
szilárd nemzetbiztonsági törvény hiánya, illetőleg az, hogy a
titkosszolgálatok átszervezése még nem fejeződött be. Többször
hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszak átmeneti megoldásokat
követel. A titkosszolgálatok működéséért való felelősség kérdéséről
szólva érthetőnek nevezte, hogy az ellenzék a miniszterelnök
közelében igyekszik elhelyezni azokat az ,,aknákat,,, amelyek
felrobbanhatnak, ugyanakkor a kormányzó pártoknak az az érdekük,
hogy a miniszterelnök ne közvetlenül, hanem közvetve viselje a
felelősséget.

    Horváth Balázs ismételten szót kérve Haraszti Miklós
felszólalására reflektált. Azt hangoztatta, hogy most már érti,
miért vert fel nagy port Csurka István azon óhaja, hogy ne engedjék
be a Parlamentbe a sajtót. Utalva Haraszti egyik megjegyzésére,
leszögezte: sajnálja, hogy az SZDSZ képviselője a sajtót kívánja
meggyőzni a kormánykoalíció helyett. Haraszti Miklós
viszontválaszában csupán annyit mondott, hogy őt ,,különösen
meggyőzte a miniszter Csurka Istvánra való hivatkozása, s ezért kéri
a sajtót, tekintsenek el szavai közlésétől,,. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 19:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (13. rész)


Az általános vita végén ismét szót kérő Szarvas Béla és Szokolay
Zoltán (MDF) az ellenzék képviselőinek megjegyzéseire igyekezett
választ adni. Szarvas Béla például Orbán Viktornak válaszolva
leszögezte: a törvényjavaslat beterjesztésével a kormány átmenetileg
kíván rendet tenni, s a témára vonatkozó koncepcióját majd a
nemzetbiztonsági törvény formájában terjeszti elő, de addig is
fontosabb feladata az önkormányzati törvény beterjesztése.
Mindketten visszautasították, hogy a politikai felelősség az
átmeneti időszakban közvetlenül a miniszterelnököt terhelje. Szarvas
Béla úgy fogalmazott: ,,Nincs szükség arra, hogy megrendezett
színjátékkal buktassák meg a miniszterelnököt,,. Szokolay Zoltán
pedig azt hangsúlyozta, hogy távlatilag amúgy sem a miniszterelnök
közvetlen felügyelete alá rendelik majd a titkosszolgálatokat.
Végezetül kifogásolta, hogy az SZDSZ a Duna-gate ügy kapcsán sokkal
lojálisabb volt a Németh-kormánnyal, mint most az Antall-kormánnyal.
Kőszeg Ferenc erre úgy reagált, hogy a kormánypárt a
miniszterelnökért aggódik, ő viszont az országért. Szerinte a
titkosszolgálatok ügye olyan fontos kérdés, hogy a politikai
felelősséget az átmeneti időszakban igenis a miniszterelnöknek kell
viselnie.

    A vitában utolsóként képviselői minőségében felszólaló Szabad
György (MDF) örvendetesnek ítélte, hogy az Országgyűlés a római jog
figyelmeztetését - ,,ki őrzi az őröket?,, - a képviselők ennyire
magukévá teszik. Hozzáfűzte: remélhetőleg ez a demokrácia féltéséből
ered. A kérdés azonban az, hogy jól féltjük-e a demokráciát, s jól
próbáljuk-e megvédelmezni? Elgondolkodtató azonban, hogy ha a
miniszterelnök körül csoportosulnak a demokráciát védő erők, azzal
megvédhető-e a demokrácia. Szerinte óvakodni kell attól, hogy a
politikai végrehajtó hatalom fejének kezében összpontosuljon minden
titkosszolgálattal összefüggő felügyelet. Nem minősítette
helyénvalónak azt a megjegyzést, hogy a miniszterelnök adja le a
szervezetek irányításának funkcióit, ugyanakkor tartsa meg a
politikai felelősséget. Leszögezte: nem érez nagyobb veszélyt a
demokráciára annál, mint hogy a politikai irányítás és az érte való
felelősség különválik. (folyt.köv.)



1990. június 25., hétfő 20:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Hétfői ülésnap (14. rész)


Ezután Isépy Tamás vállalkozott arra, hogy röviden reagáljon az
általános vitában elhangzottakra. Elöljáróban élcelődve jegyezte
meg, hogy az ellenzék részéről először nevezték bátornak a kormányt,
igaz ugyan, hogy a jelzőt csupán a törvényjavaslat előterjesztésében
megnyilvánuló merészségre korlátozták. A továbbiakban utalt arra,
hogy a kormányprogramban rövid távú, sűrgős intézkedést igénylő
jogalkotási feladatok is szerepeltek, közöttük a nemzetbiztonsági
törvény előkészítése is. A kormány kötelezettséget vállalt arra,
hogy e törvényt a Tisztelt Ház elé terjeszti. A túlzsúfolt nyári
ülésszak napirendjét ezzel már nem terhelhették, így a szeptemberi
törvényhozó munka feladatai között kerül a téma terítékre. S mivel a
vitában aggályok merültek fel a törvényjavaslattal kapcsolatban, az
államtitkár pontositotta annak szövegét. Eszerint a 4. paragrafusban
meghatározott feladatokat a honvédelmi miniszter és a kijelölt tárca
nélküli miniszter felügyelete alatt szolgáló nemzetbiztonsági
szolgálatok végzik. Mint mondta: a félelem inkább a
Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó titkosszolgálatok
ellenőrzését illette, ezért a polgári nemzetbiztonsági
titkosszolgálatok irányítását a feladatra kijelölt külön kormánytag
vállalná el, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletéről
pedig a honvédelmi miniszter gondoskodna. E megosztás garantálná,
hogy a felügyeleti jog nem koncentrálódik egy kézben. Emlékeztetett
arra, hogy az év elején kirobbant lehallgatási botrány miatt vált
szükségessé a miniszterelnök fennhatósága alá helyezni a
felügyeletet. Időközben azonban a választások eredményeként
létrejött a társadalom többségének bizalmát élvező parlament, amely
megválasztotta a kormányt, s ilyen helyzetben semmi nem indokolja a
titkosszolgálati felügyelet megerősitését. Kérte, hogy az
Országgyűlés a törvényjavaslatot bocsássa részletes vitára.

    Mivel több felszólaló nem jelentkezett, az elnöklő Vörös Vince
indítványa nyomán a képviselők a kérésnek megfelelően határoztak. Az
elnök a módosító javaslatot kiadta megtárgyalásra az illetékes
bizottságoknak, majd az ülésnapot bezárta. (MTI)



1990. június 25., hétfő 20:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD