|
|
|
|
Aláírták a schengeni megállapodás (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel/Schengen, 1990. június 19. kedd (MTI-tud) - A
luxemburgi Schengen faluban kedden délután öt állam - az NSZK,
Franciaország és a Benelux-országok, azaz Belgium, Hollandia és
Luxemburg - illetékes miniszterei aláírták az öt ország egymás közti
határain való határellenőrzés megszüntetéséről szóló megállapodást,
amelynek az életbe lépéséig, mintegy két év alatt, az ötöknek
egységesíteniük kell vízum-eljárásukat a kívülálló országok,
Magyarország irányában is. A szerződés az NDK állampolgáraira is
vonatkozik, s a ,,schengeni vízumot,, az NDK jelenlegi keleti
határain is kérik majd.
Jelenleg a schengeni megállapodás aláírói közül az NSZK eltörölte a vízumkötelezettséget Magyarországgal szemben, a másik négy ország viszont eddig nem tette meg ezt a lépést. A belga igazságügyminisztérium által az MTI tudósítójának adott tájékoztatás szerint addigra, amikor a megállapodás a parlamenti ratifikálások után, várhatólag 1992-ben életbe lép, minden kívülálló országgal szemben az ötök egységes eljárást kell hogy alkalmazzanak. Ez Magyarország viszonylatában elvileg vagy az NSZK-vízumkötelezettség - valószínütlennek tűnő - visszaállítását, vagy a többi ,,schengeni ország,, viszonylatában jelenleg fennálló vízumkötelezettség eltörlését jelenti, ami megfelelne a mostanában tapasztalható irányzatnak.
A schengeni megállapodás, amelyek mintegy főpróbát jelentenek az Európai Közösség tizenkét országa közötti belső határok 1993. január elsejéig megvalósítandó lebontásához, arról a luxemburgi faluról nyeri a nevét, ahol 1985-ben az ötök először egyeztek meg e tervben, 1990. januar 1-i határidővel. A megállapodás nemcsak liberalizációs intézkedéseket tartalmaz, de szigorításokat is. Nevezetesen az ötök külső határain megvalósítandó ellenőrzések lesznek keményebbek, és fokozzák az ötök rendőrségei közötti együttműködést is, többek között közös számítógépes bűnügyi nyilvántartás (SIS) létrehozásával. (folyt.)
1990. június 19., kedd 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aláírták a schengeni megállapodást (2.rész)
|
Szabályozni kellett olyan kényes témák közös kezeléset, mint a vízumok kölcsönös elismerése (azzal a hosszabb távú céllal, hogy közös vízumot vezessenek be: a közös szabályozás végül a keddi aláírásig nem történt meg, mint azt többek között a magyar állampolgárok kérelmeinek kétféle kezelése mutatja, ezért kell egységesíteni a terv tényleges életbe lépéséig az eljárást); a kölcsönös jogsegély biztosítása a forgalmi adók és vámok terén életben lévő törvénykezések megsértőivel szemben; a kábítószercsempészet elleni harc; a lőfegyverekkel kapcsolatos eljárások egységesítése; a külső - tehát az ötök és más országok közötti - határok őrizete, a bűnözők kiadatása; a menedékjog-kérelmek elbírálás.
Az egyezményt sokan bírálták az Európai Közösségben, elsősorban azért, mert a rendőrségek közötti fokozott együttműködéstől a személyi jogokat féltik. Az Európai Parlament erre hivatkozva követelte, hogy a jelenlegi formájában ne írják alá.
Az Európai Közösségek Bizottsága, amely megfigyelőként részt vett az előkészítő munkákban, a maga részéről viszont melegen üdvözölte a megállapodást, amely véleménye szerint az egész európai közösség számára jelentős: azt mutatja, hogy megfelelő közös akarattal a legnehezebb akadályokat is le lehet küzdeni, és lehetővé lehet tenni az állampolgárok szabad mozgását.
A schengeni megállapodást eredetileg 1989. december 15-én írta volna alá az öt ország, ámde az NSZK az utolsó pillanatban azzal az igénnyel lépett fel, hogy terjedjen ki a közös tér az NDK állampolgáraira is. Ezt végül az ötök elfogadták, így a schengeni határok, a szigorított ellenőrzéssel, az NDK jelenlegi lengyel és csehszlovák határainál kezdődnek majd.
Az NDK-ra vonatkozó megegyezést egy, a megállapodáshoz csatolt közös nyilatkozat tartalmazza, amely leszögezi, hogy a schengeni megállapodást a két német állam egyesülése nyomán kiterjesztik az NDK területére is. Ugyanakkor az NSZK külön nyilatkozatban szögezi le, hogy az NDK nem tekinthető idegen államnak. Az NDK-tól viszont elvárják, hogy állítsa vissza Törökországgal szemben a kölcsönös vízumkényszert. (folyt.)
1990. június 19., kedd 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Aláírták a schengeni egyezményt (3.rész)
|
Bár a megállapodás a határellenőrzések eltörlését célozza, nem tartalmazza azok teljes megszüntetését, hanem csak ,,a lehető legalacsonyabb szintre való csökkentését,,. Tehát az utasok poggyászát pénzügyi, állategészségügyi és növényegészségügyi okokból ezután is ellenőrizhetik mindaddig, amíg erre vonatkozólag nem születik közös rendezés az Európai Közösség szintjén.
Az egyik cikkely szerint azonban a határokat ,,korlátozott időre,, vissza lehet állítani, ,,ha a közrend vagy a biztonság érdeke ezt megköveteli,,.
Az aláírásra a Moselle folyón került sor, egy hajón, amelyet Schengen magasságában horgonyoztak le.+++
1990. június 19., kedd 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|