|
|
|
|
Aláírták a schengeni megállapodást (2.rész)
|
Szabályozni kellett olyan kényes témák közös kezeléset, mint a vízumok kölcsönös elismerése (azzal a hosszabb távú céllal, hogy közös vízumot vezessenek be: a közös szabályozás végül a keddi aláírásig nem történt meg, mint azt többek között a magyar állampolgárok kérelmeinek kétféle kezelése mutatja, ezért kell egységesíteni a terv tényleges életbe lépéséig az eljárást); a kölcsönös jogsegély biztosítása a forgalmi adók és vámok terén életben lévő törvénykezések megsértőivel szemben; a kábítószercsempészet elleni harc; a lőfegyverekkel kapcsolatos eljárások egységesítése; a külső - tehát az ötök és más országok közötti - határok őrizete, a bűnözők kiadatása; a menedékjog-kérelmek elbírálás.
Az egyezményt sokan bírálták az Európai Közösségben, elsősorban azért, mert a rendőrségek közötti fokozott együttműködéstől a személyi jogokat féltik. Az Európai Parlament erre hivatkozva követelte, hogy a jelenlegi formájában ne írják alá.
Az Európai Közösségek Bizottsága, amely megfigyelőként részt vett az előkészítő munkákban, a maga részéről viszont melegen üdvözölte a megállapodást, amely véleménye szerint az egész európai közösség számára jelentős: azt mutatja, hogy megfelelő közös akarattal a legnehezebb akadályokat is le lehet küzdeni, és lehetővé lehet tenni az állampolgárok szabad mozgását.
A schengeni megállapodást eredetileg 1989. december 15-én írta volna alá az öt ország, ámde az NSZK az utolsó pillanatban azzal az igénnyel lépett fel, hogy terjedjen ki a közös tér az NDK állampolgáraira is. Ezt végül az ötök elfogadták, így a schengeni határok, a szigorított ellenőrzéssel, az NDK jelenlegi lengyel és csehszlovák határainál kezdődnek majd.
Az NDK-ra vonatkozó megegyezést egy, a megállapodáshoz csatolt közös nyilatkozat tartalmazza, amely leszögezi, hogy a schengeni megállapodást a két német állam egyesülése nyomán kiterjesztik az NDK területére is. Ugyanakkor az NSZK külön nyilatkozatban szögezi le, hogy az NDK nem tekinthető idegen államnak. Az NDK-tól viszont elvárják, hogy állítsa vissza Törökországgal szemben a kölcsönös vízumkényszert. (folyt.)
1990. június 19., kedd 17:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|