|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar politikai élet
|
-----------------------
Washington, 1990. június 23. (Amerika Hangja) - Kedves hallgatóink, most átadjuk a mikrofont Szénási Sándor budapesti tudósítónknak:
Az országnak még mindig nincs címere. Illetve van: még mindig a régi, a kádári címer, mivelhogy a honatyák nem tudtak megegyezni, vajon a koronás vagy az úgynevezett csonka címert, a kossuthit fogadják el.
Ám ez a kisebbik baj. Az országnak még mindig nincs igazából alkotmánya sem, hiszen a mostani toldozgatott- foltozgatott alaptörvény olyan hiányosságokkal, ki nem fejtett passzusokkal bír, amelyek többféle joggyakorlatot is lehetővé tesznek, és ez nyilvánvalóan veszélyes, de legalábbis bizonytalan helyzeteket szül.
Itt van például a legutóbbi napok botrányügye: a hitoktatás bevezetése az állami iskolákban. Horn Gyula, a Szocialista Párt elnöke a kulturális miniszter és az egyházak ez irányú megállapodását alkotmányellenesnek nevezte a parlamentben. Utalt arra, hogy az alaptörvény az egyház és az állam szétválasztását írja elő.
Mások, jogászok viszont arról szóltak, hogy még a Németh-kormány időszakában - amikor tehát Horn Gyula is külügyminiszterként tagja volt a Minisztertanácsnak - született egy törvény, amely lehetővé teszi a hitoktatást az állami iskolákban. Kérdés, hogy ez a 17-es számú törvény lehet-e alapja a mostani miniszteriális megállapodásnak, amely állami fizetést ad a pap-tanárnak, tantervbe illeszti ezt a tárgyat, a bizonyítványba bevezetteti, járt-e a gyerek hitoktatásra, vagy sem és végül amely a hitoktatót a tantestület tagjává teszi.
Azért kérdés ez, mert a módosított alkotmányban nem szerepel, hogy az állam és az egyház szétválasztását milyen mélységben és hogyan kívánják megvalósítani. (folyt.)
1990. június 23., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|