 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Munka világa:
Kisvállalkozók adómorálja
"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar
kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok,
tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és
vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt
rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy
vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi
kereskedelem számára.
Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az
ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia
is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató
kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták
ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar
vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az
alkalmazottakénak.
Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik;
bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és
alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."
|
|
|
|
|
|
 |
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(1. rész)
|
1990. június 15., péntek - Jövő csütörtökön, június 21-én
alakul meg hivatalosan a Budapesti Értéktőzsde. Az eseményre máris
több magas rangú nyugati szaktekintély jelentette be részvételi
szándékát. Az ünnepélyes alkalomra eljön többek között Jeffrey
Knight, az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének egyik vezetője,
Richard Breeden, az USA Értékpapír és Valutáris Bizottságának (SEC)
elnöke, és a világ nagy tőzsdéinek számos kiválósága - tájékoztatta
az MTI-t Hardy Ilona, az Értékpapírkereskedelmi Titkárság vezetője.
A tőzsde várhatóan 160 és 200 millió forint közötti alaptőkével,
mintegy 35-40 alapítótag részvételével fog megalakulni, 42 évi
szünet után, hosszú előkészületi munkákat követően.
A Budapesti Értéktőzsde alapítása abból a szempontból is nagy
jelentőségű, hogy a kelet-európai országok közül - mintegy 8 évi
ellentmondásos, de mindenképpen önfejlődést mutató időszak
lezárásaként - elsőként indul be szabályozott feltételekkel,
bejegyzett, alapító tőzsdecégek részvételével az értékpapírpiaci
csúcsintézmény. A fejlett országokban a magyar tőzsdét tekintik a
kelet-európai mintának, amelynek alapján a többi kelet-európai
országban is létrehozhatják ezt az intézményt.
A hivatalos alakulás elsősorban jogi jelentőségű lépés lesz az
értéktőzsde megvalósításának folyamatában. A tőzsde jogi és
szervezeti kereteinek kialakításával még nem nő meg ugrásszerűen a
jelenlegi magyar értékpapírpiac forgalma, de távlatilag az
értéktőzsde megalapozza ennek lehetőségét. A magyar gazdaságban
jelenleg zajló események, az értékpapírpiac mostani helyzete nem
teremtenek optimális környezetet az értéktőzsde megalapításához. A
legnagyobb problémát az alapításnál épp az jelenti, hogy lényegében
piaci viszonyok nélkül kell létrehozni egy klasszikusan piaci
intézményt, a tőzsdét.
Hardy Ilona elmondta, hogy napjainkban a fix kamatozású
kötvények piaca lényegében befulladt, de ezzel egyidejűleg új
rövidlejáratú értékpapírfajták, a kincstárjegyek, letéti jegyek,
pénztárjegyek jelentek meg a piacon. A tőzsdealapítás szempontjából
döntő jelentőségű a részvénypiac kiépülése és a privatizáció
valóságos, gyors végrehajtása. Az elsődleges részvénypiac már
érzékelhetően beindult ezekben a hónapokban, az értékpapírtörvény
feltételeinek megfelelő nyilvános részvénykibocsátások történtek a
közelmúltban, illetve az egyes részvénytársaságok esetében jelentős
alaptőke-emelésekre került sor. (folyt. köv.)
1990. június 15., péntek 14:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|