Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 23.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Munka világa:

Kisvállalkozók adómorálja

"Az APEH szerint tovább romlott az adómorál. Szerencsétlen magyar kisiparosok és kiskereskedők, szörnyű a sorsuk. Nem íronizálok, tényleg szörnyű. Bürokrácia, ezernyi korlátozás, bonyolult és vérszívó adórendszerek keserítik életüket. A rendeletek a kimúlt rendszer hagyatékai. A mai kormányra vár a feladat, hogy vállalkozásbarát környezetet teremtsen az igazi iparűzés és igazi kereskedelem számára. Szerencsétlen magyar kisiparosok, kereskedők. Nem elég, hogy az ág húzza őket, de még szegény emberek is. Szegénységét még vállalnia is kell ország-világ előtt. Mert hogy egy minapi sajótájékoztató kapcsán az újságok is tudósítottak a szomorú tényről. Megírták ugyanis az országos adóhivatal számaira hivatkozva, hogy a magyar vállalkozók bevallott átlag jövedelme alatta marad az alkalmazottakénak. Miközben olvassuk a híradást, a szomorúság lelkünkre telepszik; bagóért dolgozik a magyar átlag vállalkozó. Osztunk, szorzunk, és alig több mint 9000 forint jön ki egy hónapra."

A Független Kisgazdapárt Elnökségének nyilatkozata (1. rész) (OS)


1990. június 12., kedd - Az FKgP Politikai Bizottsága az elmúlt
hét végén foglalkozott azokkal a sorozatosan megjelent
sajtóközleményekkel, cikkekkel, melyek a közelmúltban élesen
bírálták a Kisgazdapárt földtulajdonnal kapcsolatos politikai
programját. Ezek a megnyilatkozások gyakorta félreértéseken,
tévedéseken, olykor szándékosnak látszó torzításokon alapulnak.

    Ugyanakkor önkritikusan meg kell állapítani, hogy mindennek oka
lehet az is, hogy a Független Kisgazdapárt nem hirdette minden
tekintetben kikezdhetetlenül, egyértelműen alapos adatokkal
körülbástyázva a kistulajdonosok rehabilitációjára vonatkozó
elképzeléseit. Ennek oka több dologban keresendő. Az 1947-es dátum -
mint történelmi esély, félúton a feudális nagybirtokos Magyarország
és a kommunista önkény évei között - határkőként való megjelölése
politikai gyűlések százain, sok tekintetben spontán módon történt.
Ez az esztendő, a végre földhöz jutó magyar parasztság évszázados
álmának sajnos csak pillanatnyi beteljesedése felejthetetlen
évszámként vésődött a brutálisan kifosztott falu emlékezetébe. A
viták közepette senki ne felejtse el, hogy a magyar parasztság
társadalmunk leginkább kifosztott, kistulajdonából és életformájából
leginkább kiforgatott rétege. Az ötvenes évek elejére bebörtönzött,
közel hatszázezer ember zöme a zsarnokság ellen a maga módján
tiltakozó parasztember.

    Tudjuk ugyanakkor, hogy ez a történelmi tragédia sem lehet ok
arra, hogy egyesek kizárólag érzelmi alapokon, kellő adatbázis,
közgazdasági és jogi elemzések nélkül sürgessék a kistulajdonosok
rehabilitációját. A Kisgazdapártot bíráló sajtókampány közepette,
éppen ezért le kívánjuk szögezni a következőket:

    Az 1947-es dátumot a Független Kisgazdapárt elvi kiindulópontnak
tekinti, amelyre az önkény évei után a reális megoldást alapozni
lehet (fontos fölemlegetni ugyanitt az egyesek számára talán
beláthatóbb 1967-es esztendőt is, hiszen a papírformát tekintve a
téesz-földek szinte kizárólagos többsége ekkor még az eredeti
tulajdonos nevén szerepelt, a filléres kisemmizés "jogintézménye", a
földmegváltás csak ekkor jött létre).

    A dátumokkal öszefüggésben, utalva a Magyarországi Németek
Szövetségének hétvégi nyilatkozatára, szükséges leszögezni, hogy a
Független Kisgazdapárt be kívánja vonni a rehabilitáció körébe
azokat is, akiket 1947 előtt fosztottak meg kistulajdonuktók,
beleértve a magyarországi svábok itthonmaradt, méltánytalanságot
elszenvedett rétegeit is. (folyt. köv.)



1990. június 12., kedd 17:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Független Kisgazdapárt Elnökségének nyilatkozata (2. rész) (OS)


Földhöz és vagyonrészhez akarja juttatni az FKgP a
termelőszövetkezetben dolgozó, de tulajdonnal nem rendelkező aktív
tagok és alkalmazottak mintegy háromszázezres táborát is. Többek
között a közös tulajdonnak, elsősorban a ledolgozott évek alapján
történő nevesítése, valamint az önkormányzatok révén szabad
földterületek juttatásával.

    A reális megoldási lehetőségek pontos kidolgozása előtt
tisztázni kell bizonyos alapadatokat. Hány volt tulajdonos, illetve
örököse tart igényt a földre, s ha igen, hogyan kívánják azt
hasznosítani: magángazdaként, a jogilag átalakuló önkéntes
szövetkezések keretében vagy bérbeadás útján? A vissza nem igényelt
földterületek a Kisgazdapárt álláspontja szerint az önkormányzatok
tulajdonát kell hogy képezzék, kivéve természetesen a kiemelt
feladatokat ellátó állami gazdaságok földjét.

    Minden ellenkező híreszteléssel szemben a Kisgazdapárt soha nem
valamiféle formálisan keresztülerőltetett dátum, pillanatnyi
ingatlannyilvántartási helyzet alapján hirdette a kistulajdonosok
rehabilitációját, hanem rátalálva a megkerülhetetlen történelmi
kiindulópontra, próbálta és próbálja tisztázni a megoldás valós
lehetőségeit.

    Ebből az elvből kiindulva, több lépcsős, rangsorolást is
kifejező rendszert tartunk elképzelhetőnek.

    1. Először helyeztessen birtokba az a tulajdonos, aki ki kíván
lépni a szövetkezetből, akár azért, hogy önállóan gazdálkodjon, akár
azért, hogy új szövetkezetbe lépjen be.

    2. Ezután kapják vissza tulajdonukat azok, akiket a
földmegváltás révén semmiztek ki, s akik helyben lakva gazdálkodni
kívánnak.

    3. A következő lépcsőben azok a helybenlakó, volt tulajdonosok
kerülnének rehabilitálásra, akik nem kívánnak (idős koruk miatt nem
is képesek) gazdálkodni, hanem bérbeadás, haszonélvezet révén
kívánják tulajdonukat hasznosítani.

    4. Újabb fokozatot jelentene azoknak a volt tulajdonosoknak
földhöz juttatása, akik nem laknak helyben, de a későbbiekben
gazdálkodni kívánnak.

    5. Végül következnének azok, akik nem kívánnak mezőgazdasági
tevékenységet folytatni. Őket adók, egyéb közgazdasági eszközök
révén lehetne földjük műveltetésére, bérbeadására, vagy eladására
késztetni. Egyes esetekben tulajdonuk részvények, kötvények
formájában is testet ölthetne. Az össz-mezőgazdasági érdekeket a
helybéliek vagy az önkormányzatok elővásárlási jogával lehetne
védeni. (folyt. köv.)



1990. június 12., kedd 17:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Független Kisgazdapárt Elnökségének nyilatkozata (3. rész) (OS)


A termelési eszközök bővítésével arányosan évente csökkenő
mértékben marad nagyüzemek használatában földterület, sajátos
átmenetet biztosítva az egyéni gazdálkodók és az új szövetkezések
számára. Az átmenet zavartalanságát az teszi lehetővé, hogy a szabad
földterületek az önkormányzatok tulajdonába kerülnek, biztosítva a
jogorvoslat és a kártalanítás lehetőségét.

    Mindez a fokozatosság ötvözhetné a történelmi igazságtételt a
jelen realitásaival. A kialakuló földpiac, a közgazdasági
szabályozók, a hitelrendszer ugyanakkor gazdasági eszközökkel
befolyásolhatná a mezőgazdaság helyzetét, a kisbirtokok
életképességét, nagyságát, az új típusú önkéntes szövetkezési
formákat.

    Javasoljuk, hogy a viták hevében érvelők ne feledkezzenek meg
néhány tényről. A termelőszövetkezetek használatában lévő földek
közel felének ma is van tulajdonosa. Ugyan miféle jogalapon
akadályozhatnánk meg őket a földjük feletti rendelkezésben? Az
1967-ben bevezetett földmegváltásnak nevezett kisemmizés, melynek
révén a mai téesz-tulajdon zöme létrejött, ugyan miféle
meggondolások alapján lehetne törvényesnek elismerhető?

    Az előbb említett fokozatosság elve miatt félreértésen alapulnak
azok a vádak, melyek a mezőgazdaság szétverésével, élelmiszerhiány
előidézésével próbálják vádolni a Kisgazdapártot. E vádak
hangoztatói elfeledkeznek arról, hogy a ,,szocialista nagyüzem,,
csak a Kádár-féle propagandában, s a többi kelet-európai állam
csődjéhez képest volt sikeres működési forma. A látszat
valóságtartalmát jelentős részben a háztájik nadrágszíj-parcelláján
csodát tevő parasztság adta. A termelőszövetkezetek közül több mint
ötszáz mára csődbe jutott. A burjánzó téesz-adminisztráció átlag
harminc százalékos. Ez a szédelgőn feldicsért magyar modell 60
milliárdos hitellel megtámogatva tarthatja magát a víz fölött.

    Privatizációt hirdet az ország minden demokratikus pártja. Miért
ne lehetne a mezőgazdaságban e privatizációt az 1947-es (1967-es)
tulajdoni állapotokból kiindulva fokozatosan, a realitásokat, az
újfajta szövetkezési igényeket figyelembe véve évek türelmes
munkájával, önkéntes alapon végrehajtani? Ismét hangsúlyozzuk, hogy
eközben nem kívánunk elfeledkezni az aktív, de tulajdonnal nem
rendelkező téesz-alkalmazottak földhözjuttatásáról sem.

    Programunk ellenzői a valós nehézségeket felnagyítva a
zűrzavaros tulajdonosi és érdekviszonyokból kiindulva eleve
tagadnak, anélkül, hogy valódi kiutat mutatnának. Miért nem keressük
a cáfolhatatlan jogi alaphelyzetből kiindulva közösen a reális
megoldást? (folyt. köv.)



1990. június 12., kedd 17:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Független Kisgazdapárt Elnökségének nyilatkozata (4. rész) (OS)


Mindezzel összefüggésben le kell szögeznünk, hogy a Független
Kisgazdapárt jogosnak ismeri el más kistulajdonosok rehabilitációs
igényeit is. Mivel azonban sok esetben a földtől eltérő tulajdonságú
ingatlanokról, nem egyszer megsemmisült lakóépületekről,
műhelyekről, üzletekről van szó, ezt a rendezést csak egy átfogó
kormányzati rehabilitációs program, s az erre épülő törvénykezés
keretében a valósághoz alkalmazkodó megoldási lehetőségek például
kötvények, részvények formájában tartjuk elképzelhetőnek.

     A Független Kisgazdapárt Elnöksége



(OS)



1990. június 12., kedd 17:19


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD