|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz nyilatkozata
"Mi, fiatal demokraták, 1990. június 27-én, szerdán 18 órára
Románia budapesti nagykövetsége elé békés tüntetésre hívunk
mindenkit. Csoportjaink szerte az országban erre az időpontra
hasonló akciókat szerveznek."
SZER, Magyar híradó:
Különleges titkosszolgálati eszközök
"- Dr. Demszky Gábortól, a parlament nemzetbiztonsági
bizottságának elnökétől kérdezem, nem tartja-e aggályosnak, hogy egy
törvénytervezet meghosszabbítani tervezi a lehallgatási ügyek
engedélyét egy hónapról három hónapos időtartamra?
- Pillanatnyilag hatályban van egy ideiglenes törvény az új
nemzetbiztonsági törvény megalkotásáig, ami igen-igen sürgető volna,
ugyanis ez az egész kérdés rendezetlen a Duna-gate ügy óta.
Ez a javaslat meglep engem, a parlamenti bizottságnak még nincs
tudomása róla. Mi ezt tárgyalni fogjuk, és én azt gondolom, hogy a
három hónapos kiterjesztés az mindenképpen indokolatlan. Ugyanakkor
a jelenlegi egy hónapos határidővel - tudom jelezték már nekünk is
többször - gondok vannak.
"
|
|
|
|
|
|
|
Visszhang (4. rész)
|
F-csoport: Irország - Hollandia -------------------------------
A csoport befejező fordulója egyszersmind az alapkör zárását is jelentette, és sajátos pikantériát kölcsönzött a csütörtök esti mérkőzéseknek, hogy az itt játszó csapatok bármelyike akár első, akár utolsó is lehetett attól függően, hogy milyen eredménnyel vonul le a pályáról a csoporton belüli harmadik 90 perc végén. Vagyis korántsem volt bizonyos, hogy egy döntetlen garantálja a továbbjutást, hiszen holtverseny esetén sorsolás várt a csapatokra, márpedig ilyen esetben nem feltétlenül hasznos dolog Fortunában bizni.
Ezzel a jelek szerint tökéletesen tisztában voltak a hollandok és az irek is, akik a palermói mérkőzésen ugy rontottak egymásnak, hogy látszott: a békés pontosztozkodást egyik fél sem kivánja. Legalábbis addig nem, amig a győzelemre is van esély.
A tizenötezesre becsült ir szurkolósereg és a Hollandiából Sziciliába lerándult mintegy tizenkétezres ,,tulipános,, tábor, no és persze a semleges nézők az első percektől rendkivül heves, a kemény belemenéseket sem nélkülöző, de nem durva összecsapást láthattak. A kölcsönös kóstolgatás után a hollandok kaptak jobban lábra, és ugy tünt, hogy az olaszországi világbajnokságon első gólját lövő Gullit jóvoltából övék is lesz a végső siker. Sokaknak eszükbe jutott az is, hogy a két válogatott 1988-as csatájából, amelyet az Európa-bajnokság nyolcas döntőjében vivtak, Hollandia került ki győztesen. Az akkori kétpontos találat szerzője, Kieft ezuttal is a pályán volt, s éppen az ő pörditése nyomán került helyzetbe és talált Bonner hálójába Aranylabdás csapattársa. Gullittal ellentétben, aki a csoportmérkőzéseken talán most játszott a legjobban, a másik holland világsztár, Marco van Basten kevésbé csillogott, igaz, ezuttal nem a befejező csatár, hanem a szervező középpályás feladatkörét bizta rá a szakvezető, Leo Beenhakker.
A vezetés nemcsak megnyugtatta Gullitékat, hanem szemmel láthatóan a harci tüzet is tompitotta, miközben az irek egyre határozotabb fölényre tettek szert. Nem ismertek elveszett labdát, ujra és ujra felnyomultak van Breukelen kapuja elé, és a nagy akarásnak végül is nem nyögés, hanem egyenlités lett a vége. A gólt feltétlenül megérdemelték a zöld sziget képviselői, mégha a döntetlenhez a fiatal Niall Quinn szemfülessége mellett a holland védelem, pontosabban az életveszélyesen hazaadó van Aerle és a kapus bizonytalankodása is kellett. (folyt.köv.)
1990. június 22., péntek 11:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|