 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Fidesz nyilatkozata
"Mi, fiatal demokraták, 1990. június 27-én, szerdán 18 órára
Románia budapesti nagykövetsége elé békés tüntetésre hívunk
mindenkit. Csoportjaink szerte az országban erre az időpontra
hasonló akciókat szerveznek."
SZER, Magyar híradó:
Különleges titkosszolgálati eszközök
"- Dr. Demszky Gábortól, a parlament nemzetbiztonsági
bizottságának elnökétől kérdezem, nem tartja-e aggályosnak, hogy egy
törvénytervezet meghosszabbítani tervezi a lehallgatási ügyek
engedélyét egy hónapról három hónapos időtartamra?
- Pillanatnyilag hatályban van egy ideiglenes törvény az új
nemzetbiztonsági törvény megalkotásáig, ami igen-igen sürgető volna,
ugyanis ez az egész kérdés rendezetlen a Duna-gate ügy óta.
Ez a javaslat meglep engem, a parlamenti bizottságnak még nincs
tudomása róla. Mi ezt tárgyalni fogjuk, és én azt gondolom, hogy a
három hónapos kiterjesztés az mindenképpen indokolatlan. Ugyanakkor
a jelenlegi egy hónapos határidővel - tudom jelezték már nekünk is
többször - gondok vannak.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Nyilatkozat Király Zoltán aláírásgyűjtő akciójáról (1. rész)
(OS)
|
1990. június 20., szerda - Láttuk korábban Király Zoltánt a
Televízió parlamenti adásaiban, mikor az MSZMP színeiben mint
képviselő beszélt a demokráciáról. Megcsodáltuk a reformkommunistát,
aki mást mert javasolni, mint a felelős elvtársak. Kemény fiú -
gondoltuk, lám kiáll a nép jogaiért.
Azután megszavazták az alkotmánymódosítást. Többek között a
népszavazásról szóló törvényt. Ennek az a lényege, ha összejön
százezer aláírás, egy bizonyos döntést népszavazással kell
eldönteni.
Az SZDSZ aláírásokat gyűjtött (és nemcsak ők). Négy fontos
kérdést akartak a népszavazással eldöntetni.
1. Csak a parlamenti választások után legyen megválasztva a
köztársasági elnök.
2. Szüntessék meg a munkásőrséget jogutód nélkül.
3. A párt vonuljon ki a munkahelyekről.
4. A párt számoljon el a vagyonáról (honnan származik?).
Az összegyűjtött körülbelül 120 ezer aláírást az aláírásgyűjtők
átadták a Parlamentnek. Ekkor történt a nagy változás. Az addig
nyugodt, higgadt politikus (aki mellesleg ,,független,,,
köztársasági elnökjelölt is volt), helyéről felugorva dühöngött
egyenes adásban több millió néző előtt. Törvénytelennek, csalásnak
minősítette az aláírásgyűjtést és követelte, hogy a kormány ne
engedélyezze a népszavazást.
Németh Miklós miniszterelnök bejelentette, hogy szó sem lehet
népszavazásról, mert az összes követelést már kormányhatározattal
eldöntötték. (Szombathelyen még mindig 10-15 munkásőr tévékenykedik
a volt munkásőr laktanyában és a párt sem számolt el a vagyona
eredetéről).
Napok múlva, mikor újabb 70-80 ezer aláírást nyújtottak be
Király úr már lehiggadt, és közölte, ,,meg kell vizsgálni az
aláírásokat a népességnyilvántartásnál, hitelesek-e?,,. Ő és a többi
köztársasági elnökjelölt, a kormányban lévő urak naponta hívták fel
a lakosság figyelmét arra, milyen sokba kerül a népszavazás, ha négy
igennel szavazunk, lemondunk a közvetlen elnökválasztás
lehetőségéről is, mert ebben az esetben az új kormány választja meg
a köztársasági elnököt. (folyt.köv.)
1990. június 20., szerda 17:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|