|
|
|
|
A tőzsdézésről
|
--------------
München, 1990. június 21. (SZER, Magyar híradó) - Tőzsdézni ugyan már lehet, de nem kell; különösképpen nem - mondják - legalábbis egyelőre, a kispénzűeknek. De hogyan is születtek a tőzsdék? Milyen igény hozta létre őket, és mi a szerepük a társadalomban? Vadász János:
- Az első tőzsdék a szabad ég alatt, vásárokon kezdték meg működésüket. Először olyan formában, hogy a vásár kezdetén a kereskedők közösen lemérték a fizetéseknél használt különböző pénzek arany-, illetve ezüsttartalmát, és feljegyezték íly módon megállapított egymáshoz viszonyított értéküket, mindezt azért, hogy az adásvétel tisztességes módon történjék. Az uralkodók ugyanis előszeretettel csökkentették az általuk veretett érmék nemesfém tartalmát, vagyis csaltak, mert a pénzük nem ért annyit, mint amennyi fel volt rajta tüntetve. A tőzsde intézményét az az igény hívta életre, hogy ezt a csalást orvosolják.
És nem véletlen, hogy a tőzsdék többszázéves történetét végigkíséri ez a következetes törekvés, a visszaélések kiküszöbölése, tisztességes szabályok érvényesítése. A tét ugyanis nagy, talán a legnagyobb, amit szabadpiaci gazdaságban elképzelni lehet. A tőzsde a legtisztább, legnyilvánosabb piac, ahol a társadalom tőkéjét adják és veszik, a társadalomért működik, a társadalom működteti; pontosabban a vállalkozó társadalom, mindazok, akik akár közvetlenül, akár közvetve részvényvásárlás formájában befektetik és működtetik tőkéjüket. A tőzsde egyik rendeltetése éppen az, hogy az íly módon vállalkozók köre bővüljön, és átfogja a társadalom széles rétegeit. (folyt.)
1990. június 21., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|