|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. június 15., péntek - Kedvező híreket hozott a kormány
késő éjszakába nyúló, csütörtöki üléséről László Balázs
kormányszóvivő, aki szokásos csütörtöki szóvivői tájékoztatóját
kényszerűségből ezúttal pénteken tartotta meg.
A kormány határozatot hozott arról, hogy a kamatadóról szóló törvényt annak hatályának napjától kezdve helyezi hatályon kívül. Így tehát azok, akik már befizették a kamatadójukat - ez körülbelül 50 millió forintra tehető összességében -, valamennyien egy összegben, 10 százalékos kamattal megtoldva kapják vissza pénzüket. Ugyancsak a kedvező hírek közé tartozik, hogy a július 1-jére időzített gyógyszerár-emelést a kormány bizonytalan időre elhalasztotta. Az áremelésre az évnek egy későbbi részében kerül majd sor. Addig áttekintik a gyógyszerár-képzés egész rendszerét, s az elkerülhetetlen áremelésekhez szociális kompenzációs intézkedéseket párosítanak.
Arról is döntött a kormány, hogy egyelőre nem emeli a búza termelői árát, szemben a Földművelésügyi Minisztérium indítványával. A kormány szerint - mondta László Balázs - a búzatermelés jövedelmezősége átlagosan 20 százalékos, s ez önmagában is indokolatlanná teszi az áremelést. Ráadásul olyan körülmények között, amikor a magyar búza és gabona legfőbb külső felvevőpiaca, a KGST-országok piaca összeszorulóban van, és világszerte sem támogatják a búzának és a gabonának a termelését, stratégiailag sem látszik indokoltnak, hogy a termelői ár emelésével ösztönözzék a gabonatermelést. A szóvivő hozzátette: ebben a kérdésben végleges döntést a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó újabb tárgyalások után hoznak.
A kormány ülésének legfontosabb, s több mint hatórás tárgyalást igénybe vevő napirendi pontja az önkormányzatokról, valamint a helyhatósági választásokról szóló törvényjavaslatok megvitatása volt. A különböző alternatívákról, s a kormány álláspontjáról Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatta a szóvivői értekezlet keretében az újságírókat. Hangoztatta: a rendszerváltás csak akkor fejeződik be, ha nemcsak a hatalom központi tagozata, hanem helyi szervezetei is demokratikusan és a jogállamiság elveinek megfelelő módon épülnek fel. A törvényjavaslat kimondja, hogy Magyarországon a helyi közösségeknek elidegeníthetetlen kollektív joga az önkormányzás. (folyt.köv.)
1990. június 15., péntek 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Valamennyi település megkapja, illetve visszakapja tehát az önkormányzás jogát, beleértve ebbe a főváros kerületeit is, amelyek vissza fogják kapni történelmi tradíciókon alapuló elnevezésüket. A helyi önkormányzati törvény rendezi az önkormányzati működés demokratikus kereteit, s visszaadja az önkormányzatok tulajdonát, illetve vagyont juttat számukra. Az még nem teljesen tisztázott, hogy milyen vagyontárgyak juthatnak az önkormányzatok tulajdonába, ezzel a kérdéssel az úgynevezett vagyonátadó bizottságok foglalkoznak majd. Az sincs eldöntve még, hogy az önkormányzatok különféle bevételei - nevezetesen a saját bevételek, az átengedett központi adók és az állami hozzájárulások - között milyen arányok alakuljanak ki. Az államtitkár közbevetőleg megjegyezte: rendkívül sok részletkérdést kell még kidolgozni a szakembereknek, hogy szeptember 23-án sor kerülhessen a helyhatósági választások első fordulójára, és október végén már összeülhessenek az első önkormányzati testületek.
Miután vannak és lesznek is olyan ügyek, amelyek nem oldhatók meg egy-egy település határain belül, így létrehozzák az önkormányzó vármegyéket - mondta Verebélyi Imre. Ezek azonban nem ellenőrizhetik a községeket. A törvényesség felügyeletére a kormány állami szerveket bíz meg. Ilyen lesz például a főispán.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvényjavaslatban három különböző választási rendszer szerepel. A települések létszámuk nagyságától függően választhatnak a javasolt megoldások közül. A legkisebb településeken, amelyeken a lakosság száma nem haladja meg az 5 ezret, az úgynevezett kislistás rendszert alkalmazhatják. Ennek lényege, hogy egy listán választják meg a teljes képviselőtestületet. Az 5 ezertől 50 ezerig terjedő lélekszámú településeken egyéni választókerületi módszer alapján választhat a lakosság. Ott pedig, ahol a lakosság száma meghaladja az 50 ezret, kettős választási rendszert javasol a törvénytervezet. Ez azt jelenti, hogy a jelöltek kétharmadát egyéni választókerületben, egyharmadát pedig pártlistán választanák meg. Ebben a rendszerben minden szavazatot kétszer értékelnek, így nem fordulhat elő, hogy valaki személyes megmérettetés nélkül kerül a képviselőtestületbe.
Verebélyi Imre hangsúlyozta: egyáltalán nem valószínű, hogy a helyi önkormányzatokban ugyanolyan lesz a pártok összetétele, mint az Országgyűlésben. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy-egy településen a helyi érdekeknek megfelelően alakulnak a koalíciók és a politikai szerveződések. (folyt. köv.)
1990. június 15., péntek 18:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A belügyminisztériumi államtitkár alaptalannak minősítette azokat a véleményeket, hogy a kormány siettetni igyekszik az önkormányzatokkal kapcsolatos törvények elfogadását. A szakmai előkészítő munka nem most kezdődött, különböző műhelyek már több mint egy éve foglalkoznak az önkormányzatokat érintő javaslatok kidolgozásával. Úgy vélte: ha sem a hivatalnokok, sem az országgyűlési képviselők nem mennek szabadságra, s kihasználják a nyári időszakot, akkor kellő idő lesz, hogy alaposan megvitassák a törvénytervezeteket és a különböző alternatív javaslatokat. Máskülönben - mondotta - politikailag veszélyes túlságosan sokáig fenntartani a tanácsrendszert, hiszen olyan emberek maradnak így még egy darabig döntési helyzetben, akik biztosak lehetnek abban, hogy nem választják újra őket.
A továbbiakban László Balázs a kormányülés napirendjén szereplő egyéb témákról tájékoztatta az újságírókat. Bejelentette, hogy a Minisztertanács olyan jogszabálytervezetet fogadott el, amely - az Országgyűlés hasonló döntése esetén - az Állami Vagyonügynökséget kivonja a Parlament ellenőrzése alól és a miniszterelnök felü gyelete alá rendeli. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a vagyonügynökség a jövőben fontos szerepet játszik a privatizációban, azaz az állami szektor vállalatainak eladásában, s zökkenőmentes működtetéséhez miniszerelnöki felügyeletre van szükség.
A szóvivő bejelentette, hogy személyi döntéseket is hozott a kormány. A külügyminiszter előterjesztése alapján újabb nagyköveteket és főkonzulokat mentett fel. Érdemei elismerése mellett felmenti Barity Miklós prágai, Dobos István rabati, Ferró József lagosi, és Horváth Ernő teheráni nagykövetet. Hazatérésük után valamennyien nyugállományba vonulnak. Felmentik Kisfalvi János olsói, Kiss János montevideói, Németh József luandai, Varga Tamás bagdadi nagykövetet. Ők mindannyian tovább szolgálnak majd a Külügyminisztériumban. Hazajön Szűts Pál bukaresti nagykövet is, ám ő nyugállományba vonul. A főkonzulok közül felmentették Bánlaki György new york-i, Horváth István isztambuli, Maklári György leningrádi és Szerencsés János pozsonyi diplomatákat. Az utódok kinevezésére később tesz javaslatot a külügyminiszter.
Egyéb személyi döntéseket is hozott a Minisztertanács. Érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette Rátkai Ferenc, művelődési miniszterhelyettest. Saját kérésére, érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt június 30-i hatállyal felmentette Rácz Albertet, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjét. Ugyanezzel a hatállyal a kormány felmentette érdemei elismerése mellett Balassa Ákost, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét. (folyt. köv.)
1990. június 15., péntek 18:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
Sor került egy kinevezésre is: Kupper Béla nagyköveti rangban képviseli a Magyar Köztársaságot abban a bizottságban, amelyet - magyar kezdeményezésre - a Varsói Szerződés katonai szervezete működésének felülvizsgálatára hoznak létre.
A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy - mivel a dunai vízlépcső kormánybiztosa a napokban lemondott - ideiglenesen Keresztes K. Sándor, környezetvédelmi miniszter vette át szerepkörét. Hamarosan kormánybizottság alakul, amely megvizsgálja a vízlépcsővel kapcsolatos valamennyi kérdést, és jelentést tesz a kormánynak. A Bécs-Budapest világkiállítás új kormánybiztosáról egyelőre még nem döntöttek, ám valamennyi ezzel kapcsolatos ügy legfőbb felügyelőjévé Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét nevezték ki. Határoztak arról is, hogy az érintett tárcák megbízottaiból tárcaközi bizottságot alakítanak, amely áttekinti a világkiállítás problémakörét, és koordinálja a különböző feladatokat.
Ugyancsak a személyi kérdések közé tartozik, hogy további intézkedésig az ipari és kereskedelmi miniszter látja el az Atomenergia Bizottság elnöki tisztét. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség felügyeletét szintén az ipari és kereskedelmi miniszter hatáskörébe utalták. Az eddigi ifjúságpolitikai kormánybiztosság feladatát Kiss Gyula tárca nélküli miniszterre bízták. Félig-meddig személyi kérdés az is, hogy a napokban újjáalakuló budapesti tőzsdét - a híresztelésekkel ellentétben - nem a miniszterelnök nyitja meg, hiszen külföldön lesz, hanem Rabár Ferenc pénzügyminiszter. A Minisztertanács felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy keretmegállapodást kössön az Európai Beruházási Bankkal (EBB), és egyben felvegye az első kölcsönt is. Elsőként a Magyar Villamos Művek Tröszt energiaracionalizálási céljaira lehet felvenni az EBB hitelkeretéből 137 millió ECU-nek megfelelő összeget.
A kormány megbízta a földművelésügyi és az igazságügyminisztert, hogy újfent módosítsák a földről szóló 1987. évi I. törvényt. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a legutóbbi törvénymódosítás alkalmával nem vettek figyelembe bizonyos szempontokat. Hibája a törvénymódosításnak az is, hogy lehetetlenné teszi bizonyos ingatlanok és vagyontárgyak jelzáloggal való megterhelését, s ezáltal finanszírozási fennakadásokat okoz.
A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a Magyar Szocialista Párt lemondott a Hírlapkiadó Vállalat alapítói, illetve a vállalati ingatlanok esetében kezelői jogáról. Így a Hírlapkiadó Vállalat ezentúl államigazgatási vállalatként működik, az alapítói jogkört pedig a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. (folyt. köv.)
1990. június 15., péntek 18:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A Minisztertanács egyetért azzal, hogy a vállalat által használt, korábban az MSZMP kezelésében lévő különböző ingatlanok kezelői jogát a Hírlapkiadó Vállalat nevére kell átírni. Amennyiben az MSZP a megyei lapkiadó vállalatok kezelői jogáról is lemond, a Minisztertanács az alapítói jogkört átadja a majdan létrejövő önkormányzatoknak.
A honvédelmi minisztériumi államtitkár előterjesztése alapján foglalkozott a kormány a szovjet csapatkivonásokkal is. Megállapította, hogy a szovjet csapatok kivonása az egyezményben előírt ütemezés szerint, fennakadás nélkül folyik. Eddig 10 ezernél többen hagyták el az országot, s 9 laktanyát vett át a honvédség. Az anyagi-technikai kérdésekben meglévő nézeteltérésekben egyelőre nem közeledett a két fél álláspontja. A magyar kormány változatlanul kitart amellett, hogy a szovjet hadsereg nem szerezte meg a tulajdonjogot azokra az ingatlanokra, objektumokra, amelyeket saját erőből épített. A tulajdonjog a magyar államot illeti. Vita tárgya az is, hogy a szovjet hadsereg az általa használt, bérelt magyar ingatlanok túlnyomó részénél nem tett eleget a karbantartási, állagmegóvási kötelezettségének, s emiatt óriási anyagi hátrányokat szenvedtünk. Az ezzel kapcsolatos magyar követelések értéke körülbelül megegyezik a szovjet követelésekével. A magyar használatba visszakerülő, mintegy 150 milliárdnyi nemzeti vagyon hasznosítására egyébként valamennyi érintett tárca kinevezett egy-egy miniszteri biztost.
A kormány foglalkozott a művelődési tárca csaknem 800 millió forintos kérelmével. Ebből főként költségnövekedést ellentételeznének, s egy részt az elmaradt bérfejlesztések pótlására fordítanának. A Minisztertanács elismerte a kérés jogosságát, ám egyelőre még nem szándékozik dönteni. Megbízta valamennyi tárca miniszterét: mérjék fel saját területükön a bérhelyzetet, hogy majd egy összehasonlító táblázat segítségével meg lehessen állapítani, valójában hol van elmaradás. Egyúttal megbízást kapott több miniszter, hogy vizsgálják meg, milyen külföldi forrásokból, alapítványokból lehetne enyhíteni a kulturális tárca intézményeinek anyagi gondjain.
Egy külföldi újságírónak a romániai helyzetre vonatkozó kérdésére válaszolva a szóvivő leszögezte: a magyar kormány minden atrocitást elvből elítél, és különösen aggasztja az a ,,sajátos,, módszer, amellyel a román kormány a karhatalmak mellett rohamcsapatként vet be bizonyos dolgozói csoportokat a politikai tüntetőkkel szemben. (MTI)
1990. június 15., péntek 18:20
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1071.sz. hírre
|
Mai mtib.1071. számú Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész) című hírünk 3. bekezdésének 7. sorában a városnév helyesen:
oslói --
(MTI)
1990. június 15., péntek 19:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|