Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 15.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Király Zoltán nyilatkozata a köztársasági elnökválasztásról

"...a jelenleg kibontakozó kétpárti diktátumrendszer kiépülését érzékelve még fontosabbnak tartom, hogy az állampolgárok közvetlenül választhassák meg a köztársasági elnököt. Ezért, az ennek eldöntését hivatott népszavazás kiírására aláírásokat gyűjtök..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható az OTP kamatemelések hatására?

"A kamat mindig differenciált, mert egy gazdaságon belül mindig különböző típusú és különböző szintű kamatok vannak érvényben. Van egy központi kamatláb, amely most pénteken a Nemzeti Bank által emelkedik. Ezt mindig a központi bank állapítja meg és ezért a kamatért hitelez a központi bank a többi banknak. Ha ez a kamatláb nő, akkor természetesen a többi bank is felemeli a maga kamatját, hiszen a hitel az ő számára is megdrágult. "

Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)

1990. június 15., péntek - Kedvező híreket hozott a kormány késő éjszakába nyúló, csütörtöki üléséről László Balázs kormányszóvivő, aki szokásos csütörtöki szóvivői tájékoztatóját kényszerűségből ezúttal pénteken tartotta meg.


A kormány határozatot hozott arról, hogy a kamatadóról szóló
törvényt annak hatályának napjától kezdve helyezi hatályon kívül.
Így tehát azok, akik már befizették a kamatadójukat - ez körülbelül
50 millió forintra tehető összességében -, valamennyien egy
összegben, 10 százalékos kamattal megtoldva kapják vissza pénzüket.
Ugyancsak a kedvező hírek közé tartozik, hogy a július 1-jére
időzített gyógyszerár-emelést a kormány bizonytalan időre
elhalasztotta. Az áremelésre az évnek egy későbbi részében kerül
majd sor. Addig áttekintik a gyógyszerár-képzés egész rendszerét, s
az elkerülhetetlen áremelésekhez szociális kompenzációs
intézkedéseket párosítanak.

    Arról is döntött a kormány, hogy egyelőre nem emeli a búza
termelői árát, szemben a Földművelésügyi Minisztérium indítványával.
A kormány szerint - mondta László Balázs - a búzatermelés
jövedelmezősége átlagosan 20 százalékos, s ez önmagában is
indokolatlanná teszi az áremelést. Ráadásul olyan körülmények
között, amikor a magyar búza és gabona legfőbb külső felvevőpiaca, a
KGST-országok piaca összeszorulóban van, és világszerte sem
támogatják a búzának és a gabonának a termelését, stratégiailag sem
látszik indokoltnak, hogy a termelői ár emelésével ösztönözzék a
gabonatermelést. A szóvivő hozzátette: ebben a kérdésben végleges
döntést a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó újabb tárgyalások
után hoznak.

    A kormány ülésének legfontosabb, s több mint hatórás tárgyalást
igénybe vevő napirendi pontja az önkormányzatokról, valamint a
helyhatósági választásokról szóló törvényjavaslatok megvitatása
volt. A különböző alternatívákról, s a kormány álláspontjáról
Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára
tájékoztatta a szóvivői értekezlet keretében az újságírókat.
Hangoztatta: a rendszerváltás csak akkor fejeződik be, ha nemcsak a
hatalom központi tagozata, hanem helyi szervezetei is demokratikusan
és a jogállamiság elveinek megfelelő módon épülnek fel. A
törvényjavaslat kimondja, hogy Magyarországon a helyi közösségeknek
elidegeníthetetlen kollektív joga az önkormányzás. (folyt.köv.)



1990. június 15., péntek 18:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)


Valamennyi település megkapja, illetve visszakapja tehát az
önkormányzás jogát, beleértve ebbe a főváros kerületeit is, amelyek
vissza fogják kapni történelmi tradíciókon alapuló elnevezésüket. A
helyi önkormányzati törvény rendezi az önkormányzati működés
demokratikus kereteit, s visszaadja az önkormányzatok tulajdonát,
illetve vagyont juttat számukra. Az még nem teljesen tisztázott,
hogy milyen vagyontárgyak juthatnak az önkormányzatok tulajdonába,
ezzel a kérdéssel az úgynevezett vagyonátadó bizottságok
foglalkoznak majd. Az sincs eldöntve még, hogy az önkormányzatok
különféle bevételei - nevezetesen a saját bevételek, az átengedett
központi adók és az állami hozzájárulások - között milyen arányok
alakuljanak ki. Az államtitkár közbevetőleg megjegyezte: rendkívül
sok részletkérdést kell még kidolgozni a szakembereknek, hogy
szeptember 23-án sor kerülhessen a helyhatósági választások első
fordulójára, és október végén már összeülhessenek az első
önkormányzati testületek.

    Miután vannak és lesznek is olyan ügyek, amelyek nem oldhatók
meg egy-egy település határain belül, így létrehozzák az önkormányzó
vármegyéket - mondta Verebélyi Imre. Ezek azonban nem ellenőrizhetik
a községeket. A törvényesség felügyeletére a kormány állami
szerveket bíz meg. Ilyen lesz például a főispán.

    Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvényjavaslatban három
különböző választási rendszer szerepel. A települések létszámuk
nagyságától függően választhatnak a javasolt megoldások közül. A
legkisebb településeken, amelyeken a lakosság száma nem haladja meg
az 5 ezret, az úgynevezett kislistás rendszert alkalmazhatják. Ennek
lényege, hogy egy listán választják meg a teljes
képviselőtestületet. Az 5 ezertől 50 ezerig terjedő lélekszámú
településeken egyéni választókerületi módszer alapján választhat a
lakosság. Ott pedig, ahol a lakosság száma meghaladja az 50 ezret,
kettős választási rendszert javasol a törvénytervezet. Ez azt
jelenti, hogy a jelöltek kétharmadát egyéni választókerületben,
egyharmadát pedig pártlistán választanák meg. Ebben a rendszerben
minden szavazatot kétszer értékelnek, így nem fordulhat elő, hogy
valaki személyes megmérettetés nélkül kerül a képviselőtestületbe.

    Verebélyi Imre hangsúlyozta: egyáltalán nem valószínű, hogy a
helyi önkormányzatokban ugyanolyan lesz a pártok összetétele, mint
az Országgyűlésben. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy
egy-egy településen a helyi érdekeknek megfelelően alakulnak a
koalíciók és a politikai szerveződések. (folyt. köv.)



1990. június 15., péntek 18:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)


A belügyminisztériumi államtitkár alaptalannak minősítette
azokat a véleményeket, hogy a kormány siettetni igyekszik az
önkormányzatokkal kapcsolatos törvények elfogadását. A szakmai
előkészítő munka nem most kezdődött, különböző műhelyek már több
mint egy éve foglalkoznak az önkormányzatokat érintő javaslatok
kidolgozásával. Úgy vélte: ha sem a hivatalnokok, sem az
országgyűlési képviselők nem mennek szabadságra, s kihasználják a
nyári időszakot, akkor kellő idő lesz, hogy alaposan megvitassák a
törvénytervezeteket és a különböző alternatív javaslatokat.
Máskülönben - mondotta - politikailag veszélyes túlságosan sokáig
fenntartani a tanácsrendszert, hiszen olyan emberek maradnak így még
egy darabig döntési helyzetben, akik biztosak lehetnek abban, hogy
nem választják újra őket.

    A továbbiakban László Balázs a kormányülés napirendjén szereplő
egyéb témákról tájékoztatta az újságírókat. Bejelentette, hogy a
Minisztertanács olyan jogszabálytervezetet fogadott el, amely - az
Országgyűlés hasonló döntése esetén - az Állami Vagyonügynökséget
kivonja a Parlament ellenőrzése alól és a miniszterelnök felü
gyelete alá rendeli. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a vagyonügynökség
a jövőben fontos szerepet játszik a privatizációban, azaz az állami
szektor vállalatainak eladásában, s zökkenőmentes működtetéséhez
miniszerelnöki felügyeletre van szükség.

    A szóvivő bejelentette, hogy személyi döntéseket is hozott a
kormány. A külügyminiszter előterjesztése alapján újabb
nagyköveteket és főkonzulokat mentett fel. Érdemei elismerése
mellett felmenti Barity Miklós prágai, Dobos István rabati, Ferró
József lagosi, és Horváth Ernő teheráni nagykövetet. Hazatérésük
után valamennyien nyugállományba vonulnak. Felmentik Kisfalvi János
olsói, Kiss János montevideói, Németh József luandai, Varga Tamás
bagdadi nagykövetet. Ők mindannyian tovább szolgálnak majd a
Külügyminisztériumban. Hazajön Szűts Pál bukaresti nagykövet is, ám
ő nyugállományba vonul. A főkonzulok közül felmentették Bánlaki
György new york-i, Horváth István isztambuli, Maklári György
leningrádi és Szerencsés János pozsonyi diplomatákat. Az utódok
kinevezésére később tesz javaslatot a külügyminiszter.

    Egyéb személyi döntéseket is hozott a Minisztertanács. Érdemei
elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette Rátkai
Ferenc, művelődési miniszterhelyettest. Saját kérésére, érdemei
elismerésével, nyugállományba vonulása miatt június 30-i hatállyal
felmentette Rácz Albertet, az Országos Társadalombiztosítási
Főigazgatóság vezetőjét. Ugyanezzel a hatállyal a kormány
felmentette érdemei elismerése mellett Balassa Ákost, az Országos
Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét. (folyt. köv.)



1990. június 15., péntek 18:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)


Sor került egy kinevezésre is: Kupper Béla nagyköveti rangban
képviseli a Magyar Köztársaságot abban a bizottságban, amelyet -
magyar kezdeményezésre - a Varsói Szerződés katonai szervezete
működésének felülvizsgálatára hoznak létre.

    A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy - mivel a dunai vízlépcső
kormánybiztosa a napokban lemondott - ideiglenesen Keresztes K.
Sándor, környezetvédelmi miniszter vette át szerepkörét. Hamarosan
kormánybizottság alakul, amely megvizsgálja a vízlépcsővel
kapcsolatos valamennyi kérdést, és jelentést tesz a kormánynak. A
Bécs-Budapest világkiállítás új kormánybiztosáról egyelőre még nem
döntöttek, ám valamennyi ezzel kapcsolatos ügy legfőbb felügyelőjévé
Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét nevezték
ki. Határoztak arról is, hogy az érintett tárcák megbízottaiból
tárcaközi bizottságot alakítanak, amely áttekinti a világkiállítás
problémakörét, és koordinálja a különböző feladatokat.

    Ugyancsak a személyi kérdések közé tartozik, hogy további
intézkedésig az ipari és kereskedelmi miniszter látja el az
Atomenergia Bizottság elnöki tisztét. Az Országos Bányaműszaki
Főfelügyelőség felügyeletét szintén az ipari és kereskedelmi
miniszter hatáskörébe utalták. Az eddigi ifjúságpolitikai
kormánybiztosság feladatát Kiss Gyula tárca nélküli miniszterre
bízták. Félig-meddig személyi kérdés az is, hogy a napokban
újjáalakuló budapesti tőzsdét - a híresztelésekkel ellentétben - nem
a miniszterelnök nyitja meg, hiszen külföldön lesz, hanem Rabár
Ferenc pénzügyminiszter. A Minisztertanács felhatalmazta a
pénzügyminisztert, hogy keretmegállapodást kössön az Európai
Beruházási Bankkal (EBB), és egyben felvegye az első kölcsönt is.
Elsőként a Magyar Villamos Művek Tröszt energiaracionalizálási
céljaira lehet felvenni az EBB hitelkeretéből 137 millió ECU-nek
megfelelő összeget.

    A kormány megbízta a földművelésügyi és az igazságügyminisztert,
hogy újfent módosítsák a földről szóló 1987. évi I. törvényt. Ennek
egyik legfőbb oka, hogy a legutóbbi törvénymódosítás alkalmával nem
vettek figyelembe bizonyos szempontokat. Hibája a
törvénymódosításnak az is, hogy lehetetlenné teszi bizonyos
ingatlanok és vagyontárgyak jelzáloggal való megterhelését, s
ezáltal finanszírozási fennakadásokat okoz.

    A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a Magyar Szocialista
Párt lemondott a Hírlapkiadó Vállalat alapítói, illetve a vállalati
ingatlanok esetében kezelői jogáról. Így a Hírlapkiadó Vállalat
ezentúl államigazgatási vállalatként működik, az alapítói jogkört
pedig a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. (folyt.
köv.)



1990. június 15., péntek 18:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)


A Minisztertanács egyetért azzal, hogy a vállalat által
használt, korábban az MSZMP kezelésében lévő különböző ingatlanok
kezelői jogát a Hírlapkiadó Vállalat nevére kell átírni. Amennyiben
az MSZP a megyei lapkiadó vállalatok kezelői jogáról is lemond, a
Minisztertanács az alapítói jogkört átadja a majdan létrejövő
önkormányzatoknak.

    A honvédelmi minisztériumi államtitkár előterjesztése alapján
foglalkozott a kormány a szovjet csapatkivonásokkal is.
Megállapította, hogy a szovjet csapatok kivonása az egyezményben
előírt ütemezés szerint, fennakadás nélkül folyik. Eddig 10 ezernél
többen hagyták el az országot, s 9 laktanyát vett át a honvédség. Az
anyagi-technikai kérdésekben meglévő nézeteltérésekben egyelőre nem
közeledett a két fél álláspontja. A magyar kormány változatlanul
kitart amellett, hogy a szovjet hadsereg nem szerezte meg a
tulajdonjogot azokra az ingatlanokra, objektumokra, amelyeket saját
erőből épített. A tulajdonjog a magyar államot illeti. Vita tárgya
az is, hogy a szovjet hadsereg az általa használt, bérelt magyar
ingatlanok túlnyomó részénél nem tett eleget a karbantartási,
állagmegóvási kötelezettségének, s emiatt óriási anyagi hátrányokat
szenvedtünk. Az ezzel kapcsolatos magyar követelések értéke
körülbelül megegyezik a szovjet követelésekével. A magyar
használatba visszakerülő, mintegy 150 milliárdnyi nemzeti vagyon
hasznosítására egyébként valamennyi érintett tárca kinevezett
egy-egy miniszteri biztost.

    A kormány foglalkozott a művelődési tárca csaknem 800 millió
forintos kérelmével. Ebből főként költségnövekedést
ellentételeznének, s egy részt az elmaradt bérfejlesztések pótlására
fordítanának. A Minisztertanács elismerte a kérés jogosságát, ám
egyelőre még nem szándékozik dönteni. Megbízta valamennyi tárca
miniszterét: mérjék fel saját területükön a bérhelyzetet, hogy majd
egy összehasonlító táblázat segítségével meg lehessen állapítani,
valójában hol van elmaradás. Egyúttal megbízást kapott több
miniszter, hogy vizsgálják meg, milyen külföldi forrásokból,
alapítványokból lehetne enyhíteni a kulturális tárca intézményeinek
anyagi gondjain.

    Egy külföldi újságírónak a romániai helyzetre vonatkozó
kérdésére válaszolva a szóvivő leszögezte: a magyar kormány minden
atrocitást elvből elítél, és különösen aggasztja az a ,,sajátos,,
módszer, amellyel a román kormány a karhatalmak mellett
rohamcsapatként vet be bizonyos dolgozói csoportokat a politikai
tüntetőkkel szemben. (MTI)



1990. június 15., péntek 18:20


Vissza »


Javítás az mtib1071.sz. hírre


Mai mtib.1071. számú Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői
tájékoztató (3. rész) című hírünk 3. bekezdésének 7. sorában a
városnév helyesen:

     oslói
     --

(MTI)



1990. június 15., péntek 19:00


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD