|
|
|
|
Magyarország és az Európa Tanács - egy konferencia margójára 1.
|
1990. június 15. péntek (MTI-Panoráma) - A hivatalos
megfogalmazás szerint rendes évi találkozójukat tartották a múlt
héten Isztambulban az Európa Tanács igazságügyminiszterei. A
sorrendben 17. ülés mégis különösen fontos volt Magyarország, és a
többi kelet-európai ország szempontjából. Ennek oka pedig az, hogy a
szűk jogi szakterületeket felölelő témák mellett a jogi tárcák
vezetői és a népes szakértői kar először tárgyalt meg egy olyan
napirendi pontot, amely jelentősen hozzájárulhat kontinensünk
alakulófélben lévő arculatának formálásához. Tartalmát és mélységeit
elárulja az a jelentés, amelyet a svájci államszövetség elnöke,
egyben igazságügyminisztere terjesztett elő ,,Az Európa Tanács jogi
öröksége - szerepe a kelet-európai országokkal való kapcsolatok
erősítésében,, címmel.
A beszámolót követő felszólalásokból egyértelműen kiviláglott: az ,,öreg kontinens,, legrégebbi politikai tömörülése igencsak érdekelt abban, hogy megszünjön a földrész kettéosztottsága, s Európa a szó földrajzi, politikai, kulturális és jogi értelmében egyaránt Európává váljék. Ami a kérdés jogi részét illeti - mutattak rá a felszólalók-, ehhez a kelet-európai országok belső jogrendszerének mielőbb demokratizálódására van szükség. A többpárti demokrácia megteremtése, a parlamenti demokrácia létrehozása és az emberi jogok biztosítása - e ,,hármas követelmény,, szükséges ahhoz, hogy a ma 23 nyugat-európai demokráciát tömörítő szervezet újabb tagokkal egészülhessen ki.
A szervezet kiteljesedésének szándéka a szó szoros értelmében is testet öltött - mégpedig abban, hogy a háromnapos találkozóra az előző évihez hasonlóan ismét meghívták Magyarország, és - új résztvevőként - Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és az NDK - küldötteit. Az Európa Tanács ezzel is bizonyította: nem csak figyeli, de határozott lépésekkel követi is az egykori keleti tömb országaiban végbemenő változásokat.
Egyértelmű és világos, hogy a kelet-európai országok nem holmi külső igényt elégítenek ki, amikor egymástól eltérő ütemben ugyan, de megteszik a jogállamiság létrehozásához szükséges lépéseket. Ezt a jugoszláv hozzászóló úgy fogalmazta meg, hogy a térség államai nem valamiféle ,,belépődíjat,, fizetnek jogrendszerük átalakításával, hanem belső fejlődésük igényeinek megfelelően cselekszenek. (folyt.)
1990. június 15., péntek 11:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|