|
|
|
|
Szőcs Géza: nem provokáció, hatalmi viszály
|
-------------------------------------------
München, 1990. június 14. (SZER, Világhíradó) - A romániai fejleményekről híreinkből részletesen értesülnek. További információk céljából budapesti irodánk ma délután 4 órakor felhívta Bukarestben Szőcs Gézát, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének a főtitkárát, és kérdéseket tett fel neki a folyamatban lévő bukaresti eseményekkel kapcsolatban. Egyúttal tudakolta az RMDSZ hivatalos álláspontját is. A vonalban Szőcs Géza, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének főtitkára.
- Mindenekelőtt kedves Szőcs Géza milyen e pillanatban a helyzet Bukarestben?
- E pillanatban a helyzet továbbra is drámai. Azt kell mondanom, hogy most, itteni idő szerint délután 4 órakor a bányászok még mindig folytatják a tisztogatást. Az utca népének följelentésére, rámutatására diákokat és diák külsejű egyéneket kiragadnak, majdnem karvastagságú botokkal, azaz fejszenyelekkel ütlegelnek, egyszóval tragikus az utca állapota.
Én nem gyanakszom tudatos provokációra, megmondom miért: azt, hogy milyen cimkéket ragasztanak itt egymásra a szemben álló felek, tulajdonképpen nem bizonyít még semmit, ez az egész egy frazeológiai háború volt mostanáig. Én azért sem hiszek a provokáció elméletében, mert Iliescu elnök ma hajnali szavaiból nyilvánvalóan kiderül, hogy őt megdöbbentette a hadsereg hezitálása, az, hogy a hadsereg bizonyos köreiben azt az elvet vallják, a hadsereg csak a határok védelmére vethető be, nem pedig a lakosság ellen. Ezért voltunk kénytelenek a bányászokhoz fordulni, és mindez nem támasztja alá az egésznek a megtervezettségét, illetőleg szervezett provokáció jellegét.
Az én személyes véleményem az, hogy nem erről van szó. Nyilvánvaló, hogy szó van itt hatalmi viszályról is, vagy legalábbis nézetkülönbségekről a hatalom belső körein belül. (folyt.)
1990. június 14., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Szőcs Gézával - 1. folyt.
|
- A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége a helyzetet értékelve állásfoglalást tett közzé. Most arra kérem Szőcs Gézát, hogy olvassa fel ezt a felhívást.
- Felhívás
Bukarest tragikus események színhelye. Félő, hogy az erőszak kiterjed az ország más részeire, más helységekre is. Azok az erők, amelyek eddig is fenyegetően léptek fel az RMDSZ-szel, a romániai magyarság jogos követeléseivel szemben, provokációra használhatják fel a feszült helyzetet. Felkérjük szövetségünk tagjait, fiataljainkat, minden romániai magyart, hogy tegyenek bizonyságot józanságról és önmérsékletről. Őrizkedjenek a megfontolatlan lépésektől, ne adjanak lehetőséget arra, hogy igazunkat, a kisebbségi jogainkért folytatott törvényes erőfeszítéseinket ellenünk fordítsák.
Ezekben a nehéz órákban is megismételjük: az ésszerűség, a türelmes párbeszéd hívei vagyunk. Elítélünk mindenfajta erőszakot, minden olyan lépést, amely a demokratikus kibontakozást, az ország egységének megbontását célozza. Jogainkról nem mondunk le, de ezeket kizárólag békés eszközökkel, párbeszéd útján, a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásával kívánjuk elérni.
Adjon erőt a helytálló józansághoz az az egység és politikai érettség, amellyel a romániai magyarság május 20-ikán az urnák elé járult, az a kulturált magatartás, amellyel kivívtuk a romániai társadalom jelentős részének és a világ közvéleményének elismerését.
Aláírja: Domokos Géza elnök, Szőcs Géza főtitkár. +++
1990. június 14., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar álláspont a Varsói Szerződésről - 1. folyt.
|
Konkrétan, a magyar álláspontot valamilyen formában megkérdőjelezve ellenvetés nem hangzott el, de természetesen minden ország - élve a lehetőséggel - kifejtette saját álláspontját. Addig, amíg Magyarország minden tekintetben szükségesnek tartotta a Varsói Szerződés teljes körű felülvizsgálatát és annak eredményeként a Varsói Szerződés helyének, szerepének, illetve a tagállamok ahhoz való viszonyának újbóli meghatározását, addig más delegációk - eltérő mértékben természetesen - inkább az átalakításra helyezték a nagyobb hangsúlyt, feltételezve - ilyen vagy olyan motivációk alapján szükségesnek tartva -, hogy a Varsói Szerződés még hosszabb ideig valamilyen pozitív funkciót betöltsön az európai folyamatokban.
- Volt-e a magyarhoz hasonló radikális álláspont?
- A magyar állásponthoz megítélésem szerint legközelebb a csehszlovák pozíció állt, ugyanakkor a különbség a két ország álláspontja között talán abban összegezhető, hogy Csehszlovákia viszonylag kicsit nagyobb hangsúlyt helyezett arra, hogy a Varsói Szerződés még elsősorban politikai konzultatív testületként pozitív szerepet is játszhat.
- Milyen feltételeknek kell teljesülniük, hogy a kilépésünk ne veszélyeztesse sem Európa, sem pedig a jövő Magyarországának biztonságát?
- Mi abból indulunk ki, hogy Európában - és általában a világban - nem az egymással szemben álló blokkok rivalizálására, erőegyensúlyára, sokkal inkább az együttműködésre és a bizalomra kell a biztonságot építeni. Tehát ilyen megközelítésben a Varsói Szerződés radikális átalakítása, illetve a mi viszonyunk felülvizsgálata - beleértve a kilépést is - semmiképpen nem kevesebb, hanem valamennyi ország számára több biztonságot jelentene. (folyt.)
1990. június 14., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|