|
|
|
|
Miért drágák a nemzetközi telefonbeszélgetések?
|
London, 1990. április 4. szerda (Reuter/DPA) - A nemzeti
telefontársaságok kartellszerű egyezmények által mesterségesen
magasan tartják a nemzetközi távhívások tarifáit, emiatt a
szükségesnél lényegesen többet fizetünk a külföldi
telefonbeszélgetésekért - állítja a Financial Times, a tekintélyes
brit üzleti napilap.
A lap a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bizalmas jelentésére hivatkozva azt írja, hogy egy bizonyos genfi titkárság állapítja meg a csillagászati tarifákat, amelyek kizárják a telefonbeszélgetések volumenének jelentős növekedését és bünteti azokat a kisebb telefontársaságokat, melyek versenyt próbálnak támasztani a telefonmonopóliumoknak.
A titkárság olyan nagy vállalatok képviselőiből áll, mint a British Telecom, az amerikai ATT vagy a nyugatnémet szövetségi posta. A kartellt még a II. világháború előtt állították fel, a kormányok hallgatólagos támogatásával.
A telefontársaságok ugyan a nemzetközi távközlési rendszerek kiépítésének magas költségeivel indokolják a belföldinél lényegesen magasabb árakat, valójában azonban a nemzetközi telefonbeszélgetések költsége alig magasabb a belföldi beszélgetésekénél. Az elmúlt 10 évben mélyült a kartell által rögzített árak és a valóságos önköltség közti szakadék, mert bár süllyedtek a nemzetközi távhívás tarifái, ám nem gyorsan, mint a költségek - írja Financial Times.
Egy-egy nemzetközi beszélgetésért általában percenként 1 dollár körüli összeget számítanak fel a nagy nyugati telefontársaságok, holott a valós költség többnyire 0,25-0,50 dollár között van. New York és Los Angeles között például 1 percnyi telefonbeszélgetés tarifája 25 cent, míg a hasonló távolságú New York-London telefonhívásért 94 centet számítanak fel. Az ügyfelek ,,megvágása,, által a telefontársaságok évente 10 milliárd dollárnyi extraprofitot zsebelnek be - közli a brit újság. +++
1990. április 3., kedd 20:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|