|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Református Egyház közleményei
"A Magyarországi Református Egyház Zsinata nem vitatja, hogy
Németh Géza református lelkésznek, mint magyar állampolgárnak joga
van saját véleményét olyan módon és formában közreadni, amelyet
helyesnek tart, illetve amiért felelősséget tud vállani.
A Zsinat kijelenti, hogy Németh Géza, mivel erre nézve semmiféle
felhatalmazással nem rendelkezik, a Magyarországi Református Egyház
egyetlen testületét sem képviseli és nincs joga arra, hogy a
Magyarországi Református Egyház nevében bármilyen formában
nyilatkozzék."
Izraeli Rádió, Esti kiadás:
Antiszemitizmus Magyarországon
"Lassan-lassan évfordulójához érkezik egy vita, amely egyelőre
csak a sajtó hasábjain folyik Magyarországon, de ebbe a sajtóba
nemcsak az írásos sajtót kell beleérteni, hanem a tömegkommunikáció
valamennyi médiáját, tehát a rádiót és a televíziót is.
Egy szőnyeg alá söpört - és 40 évig ott tartott - témáról van szó,
az antiszemitizmusról, amelyet addig legfeljebb szűk baráti, családi
körben lehetett megbeszéln, és amely addig csak a futballpályák
lelátóin, vagy az egyre csökkenő fővárosi kocsmák pultjainál kapott
nyilvánosságot.
"
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti tanácskozás a létszámleépítésekről
|
1990. június 13., szerda - A létszámleépítésekkel
kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról tanácskoztak szerdán a
MSZOSZ Központi Iskoláján munkahelyi szakszervezeti tisztségviselők.
A szakszervezetek nem képesek útját állni a gazdaság átalakulása
miatt várhatóan egyre növekvő mértékű munkanélküliségnek, de azt
befolyásolhatják, hogy a struktúraváltás minél kevesebb
foglalkoztatási, szociális feszültséggel járjon - mutatott rá Csuhaj
V. Imre, a Munkaügyi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese.
Ezért alapvető fontosságúnak ítélte a jövőre nézve, hogy a
szakszervezetek ne akkor keressék a tárgyalási, megoldási
lehetőségeket, amikor már kialakult a válsághelyzet, hanem azokat
előre rögzítsék a kollektív szerződésekben. A tanácskozáson ma még
korántsem szokványos megoldások is felvetődtek, mint például: vegyék
fel a kollektív szerződésekbe, hogy a munkáltatók még munkaviszonyuk
idején gondoskodjanak elbocsátásra ítélt dolgozóik átképzéséről.
A tanácskozáson szóba került: ma gyakorlatilag nincsenek olyan szabályozott mechanizmusok, amelyek révén az érdekképviseletek befolyásolhatnák az országos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikát. Ezért van - és lesz a jövőben egyre inkább - kiemelkedő jelentőségük a vállalati és az ágazati, szakmai kollektív szerződéseknek. Partnerek hiányában azonban eddig mindössze egyetlen ágazati kollektív szerződést sikerült megkötni. Tanácsként hangzott el: a szakszervezetek ne csak a gazdasági kamara tagozataiban, a különféle szakmai egyesülésekben keressék a munkáltatók részéről a partnert, hanem az adott szakmához tartozó vállalatokkal közvetlenül is próbáljanak egyezségre jutni. Ez a módszer elsősorban a viszonylag kevesebb vállalatot számláló, kisebb ágazatokban lehet célravezető.
Kollonay Csilla, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense arról világosította fel a jelenlévőket, hogy tapasztalatai szerint a létszámleépítések jogi szabályozása egyetlen nagy joghézag. A törvénytárból hiányzik ugyanis a kollektív dolgozói jogok szabályozása, márpedig így az egyéni védelem is talaját veszti, s a meglévő előírások az egyes embert sem képesek megvédeni. (MTI)
1990. június 13., szerda 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|