Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 10.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Alapítvány munkanélkülieknek

"A munkanélküliséggel járó gondok enyhitésére az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége 5 millió forintos kezdő tőkével alapítványt létesített. A nyitott alapítvány akkor tölti be igazán szerepét, ha - anyagi lehetőségüktől függően - mind többen csatlakoznak hozzá. "
BBC, A világ minden tájáról:

A csehszlovákiai választás

" A csehszlovákiai magyar kisebbség Együttélés elnevezésű szervezete 2,8 százalékkal a hatodik helyen végzett. Az egyes pártok parlamenti mandátumainak pontos száma csak néhány nap múlva derül ki, hiszen az 5 százalékos arányt el nem ért pártok szavazatait el kell osztani a parlamentbe került pártok között. A csehszlovák televízió nem hivatalos számítógépes előrejelzése szerint a Népek Házának nevezett 150 tagú felsőházban a Polgári Fórum 87 helyet kap majd. A kommunisták 24-et, a kereszténydemokraták 20-at. "

A koncepciós perekről

(Hajnal László Gábor)
München, 1989. április 1. (SZER, Világhíradó) - A kormánynak az az
ígérete, hogy végre-valahára kivizsgálják valamennyi koncepciós
kirakatper hátterét, ez a bejelentés késztette kommentár írásra
Hajnal László Gábort:
- Hogyan is írta Ady Endre? "Tagadni múltat mellet verve,
megbabonázva, térdepelve". - Látnók volt ez a poéta, a költők
sámánja, hiszen nemcsak saját nemzedékének politikai, emberi
baklövéseire, gyengeségeire mutatott könyörtelen őszinteséget, de
megjósolta a jövő kuszaságait is. Borzongtató gondolatokat vetett
papírra az éppen 70 esztendeje halott és a népét mindennél jobban
szerető, ám ezerszer ki s megátkozott magyart. Elhessegethetetlenül
türemkedik most elő a bánatos arc, a messzire révülő tekintet:
"Tagadni múltat mellet verve".
    
    Valójában örülnünk kellene annak, hogy végre bűntelennek mondhatják
a hajdani bűnösnek nyilvánítottak némelyikét, de a hatalom
taktikázása lépten-nyomon tetten érhető. Az igazságügyminiszter azt
hangoztatja a vele készített interjúkban, hogy felülvizsgálják az
1945 és 1962 között hozott politikai ítéleteket, és rehabilitálják
a koncepciós perek szenvedőit, áldozatait. Most ne firtassuk e két
dátum miértjeit, már csak azért se, mert az tény, hogy ebben a, fél
emberöltőnyi korszakban összehasonlíthatatlanul többet szenvedett
az ország lakossága, mint előtte századokon át, vagy a
konszolidációnak nevezett években egészen napjainkig. Az viszont
nem elhallgatható kételkedés, hogy eme "visszamenő hatályú
igazságszolgáltatás" bírái - idézőjelbe rakva, vagy netán anélkül -
miért az MSZMP szempontjai, jelenlegi érdekei szerint
csoportosítgatják az igeneket és nemeket. Továbbá: miért csak a
kommunista párt tagjai, illetve az általuk megbízhatóan
elkötelezettnek tartottak lapozgathatják az idáig rejtegetett,
talán elégett, talán nem elégett aktákat?
    
    Március 23-ikán a Kossuth Rádió Esti magazin műsorába, Kulcsár
Kálmán azt mondotta: egy jogászokból és történészekből álló
bizottság deríti fel azokat az ügyeket, amelyekről igazolható, hogy
koncepciós per volt. Erről a kormány megkapja majd az adatokat, és
valószínű, hogy a parlamentnek fogja javasolni egy olyan törvény
megalkotását, amely szerint a koncepciós perekben valamennyien
ártatlanok.
    
    Mindettől függetlenül 15-16 ügyben a legfőbb ügyész óvást nyújt
majd be - vagyis az örömben gyorsan elvegyítik az ürömöt, hiszen
például a MAORT-per és az egyházzal kapcsolatos meghurcoltatások
külön kosárba kerülnek. Tehát a szocialistának nevezett
törvényesség ismét kátrányt csöpögtet a mézbe. A kivégzett, hosszú
időre börtönbe, internáló táborba zárt kommunisták, a tékozló fiúk
örömteli ovációjával nyertek megbocsátást, kaptak szobrot, fejfát,
ám a történelem ítélőszéke előtt ártatlanokat, hősöket és
mártírokat nem illeti egyformán a főhajtás.
    
    A hazai tömegtájékoztatási eszközökben fennen hirdetik az
illetékesek: megszüntetjük a jogsérelmeket! De közben halogató
taktikázással dekázgatják, hogy méltatlanul meghurcoltak,
országunkból elüldözöttek melyike számíthat kegyként a kegyelemre.
    
    Nem élcelődő szójáték ez.
    
    A Független Kisgazdapárt ideiglenes országos választmánya már
bejelentette, hogy erkölcsi elégtételt kér a kormánytól egykori
vezetőinek: Kovács Bélának, Nagy Ferencnek, Kis Sándornak és B.
    
    Szabó Istvánnak.
    
    Pozsgay Imre pedig arról beszélt, hogy "a Mindszenty-ügyet is
tisztázni akarjuk". Az államminiszter a diplomáciai nyelvezetben
használatos finomsággal fogalmazta meg vatikáni tárgyalásai során
is azt a szándékot, hogy a kormány nem zárkózik el a hercegprímás
magatartásának át-, vagy újraértékelésétől, de a döntésre még várni
kell.
    
    Hogy miért ez a nagy óvatoskodás? Mert bebizonyosodna, hogy a
magyar katolikus egyház feje okkal féltette papjait és híveit a
kommunizmustól, s lelkiismerete szerint cselekedve küzdött a
hitoktatás fakultatívvá tétele ellen.
    
    Nyilvánosságra kerülne az immáron nem cáfolható valóság, hogy az
elvett, szétvert hit helyett nem adott semmi lelki kapaszkodót a
népre erőszakolt ateizmus, s lám, most a nagy és egyre mélyebbülő
politikai, gazdasági kátyúban küszködve megértették a
kereszténységet elsorvasztani akarók, hogy szükség van apácákra,
szerzetesekre, olyan iskolákra, ahol példaképnek tekinthetik Ravasz
Lászlót, Ordas Lajost és a kommunistákkal semmiféle alkuba nem
bocsátkozó apostoli helytartót.
    
    A rezsim fél a bűntelenség kimondásától, noha a józanul gongolkodó
funkcionáriusok a Politikai és a Központi Bizottság tagjai közül is
számosan jól tudják: a koncepciós perekben elítéltek mindahányan a
bosszú és megtorlás áldozatai.
    
    Voltak bár miniszterek, papok, katonák, földművesek, munkások,
értelmiségiek, idősek s felnőtté nem lehetett kamaszok.
    
    Rehabilitációjukkal az MKP, MDP, MSZMP jogfolytonosságát elismerő
hatalom önmaga feje fölött tör pálcát. De ha ezt megteszi,
elnyerheti a nép és a túlélők bocsánatát, hiszen alig főbb cél most
a nyugállamiság megteremtése, a bosszú nélküli közkiegyezés. De a
parolázáshoz - mint az imádkozáshoz is - két kéz kell. Az egyik
tenyér a kérges, átszögelt, bilincs szorításától kékült,
körömtelenné botozott most előre mozdult és várakozik.
    
    Hinni akarjuk, hogy nem kell ismét bogáncsot markolnia. +++
    


1989. április 1., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD