Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › június 10.
1989  1990
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Alapítvány munkanélkülieknek

"A munkanélküliséggel járó gondok enyhitésére az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége 5 millió forintos kezdő tőkével alapítványt létesített. A nyitott alapítvány akkor tölti be igazán szerepét, ha - anyagi lehetőségüktől függően - mind többen csatlakoznak hozzá. "
BBC, A világ minden tájáról:

A csehszlovákiai választás

" A csehszlovákiai magyar kisebbség Együttélés elnevezésű szervezete 2,8 százalékkal a hatodik helyen végzett. Az egyes pártok parlamenti mandátumainak pontos száma csak néhány nap múlva derül ki, hiszen az 5 százalékos arányt el nem ért pártok szavazatait el kell osztani a parlamentbe került pártok között. A csehszlovák televízió nem hivatalos számítógépes előrejelzése szerint a Népek Házának nevezett 150 tagú felsőházban a Polgári Fórum 87 helyet kap majd. A kommunisták 24-et, a kereszténydemokraták 20-at. "

Interjú Bíró Zoltánnal

(Siklós István)
München, 1989. február 12. (BBC, Panoráma) - Grósz Károly
bejelentését követően - vagyis hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt
a többpártrendszert választja a további előrehaladás érdekében - a
BBC híreibe úgy került be ezt a bejelentést követően Magyarország,
mint az az ország, amely Kelet-Európában élen jár a reformok
bevezetése terén, és hogy mindenképpen igen jelentős lépést tett.
    
    Bíró Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja. Őt
kérdezem telefonon, hogy mi erre a reakciója, mi a véleménye erről?
    
    Először is az, hadd mondjam el, hogy örülök, ha a BBC így értékeli
és így látja Magyarországot. Hozzáteszem ehhez, hogy én inkább
afelé hajlok, mintha Magyarország és Lengyelország és bizonyos
fokig a Szovjetunió többé-kevésbé fej-fej mellett haladna ezekben
az időkben.
    
    Kétségtelen, itt Magyarország megint fontos lépést tett előre.
    
    Fontosnak és elhatározónak tartom Grósz Károly bejelentését -
azzal, hogy nem volt ez egészen váratlan. Itt valóban a Központi
Bizottság ülése előtt meglehetősen nagy volt a bizonytalanság,
feszültség. Azzal, hogy most Grósz Károly a többpártrendszer
vállalását jelentette be, ezzel azt gondolom: valóban választott.
    
    Választott az MSZMP: választotta azt, hogy vállalja a
demokratizmusnak, egyáltalán a demokráciának mindazokat a
konzekvenciáit, amelyeket egy pártnak vállalnia kell, ha a
demokrácia útjára lép.
    
    Nem lesz ennek olyan veszélye a párt számára, hogy esetleg a jövő
évi választásokon kisebbségbe kerül?
    
    Kockázat nélkül nem megy. Nem lehet a demokráciát elképzelni az
egyes pártok, a benne resztvevő szerveződő, vagy megszervezett
pártok kockázatai nélkül. Én azt gondolom, hogy az MSZMP-nek helye
van, mindenképpen helye kell legyen ebben a demokráciában, de nem
tartom döntő kérdésnek azt - és remélem az MSZMP sem tartja -, hogy
50 százalék fölötti, vagy alatti arányhoz jut egy esetleges
választáson.
    
    Most - ami a Demokrata Fórumot illeti - jelen pillanatban nem mint
párt tevékenykedik. Ezek után elképzelhető, hogy pártként fog
működni és a választáson pártprogrammal indul?
    
    Több minden elképzelhető. Mi dogmatikusan a pártkérdést sem akarjuk
kezelni - tehát nem kötjük magunkat egy doktrinához. Mi eddig azt
mondtuk - és én még tegnap este is ezt mondtam a Magyar Demokrata
Fórum egy vidéki alakuló ülésén - hogy nem akarunk párt lenni.
    
    Miért nem akarunk? - nem annak a kérdése, hogy mennyi lehetőség van
pillanatnyilag erre, hanem annak a kérdése, hogy mennyi értelme
van.
    
    Most is azt mondom, amit már korábban is mondtam, hogy nekünk
egyelőre előnyösebb, ha politikai szellemű mozgalomként határozzuk
meg magunkat, de elkövetkezhet az a pillanat, amikor az ország
érdekében, 'az ország polgárai érdekében célszerű a Magyar
Demokrata Fórumnak is párttá válni. Ha ez eljön, akkor párttá
fogunk válni egész biztosan.
    
    A következő választáson akar indítani a Demokrata Fórum ilyen
formában képviselőjelöltet?
    
    Igen, mindenképpen akarunk indítani - ezt még az alapítólevelünkben
le is írtuk. Függetlenül attól, hogy pártnak nevezzük-e magunkat,
vagy nem - mindenképpen indulni akarunk, és én úgy gondolom, hogy
nem is vagyunk esélytelenek.
    
    A másik nagyon fontos kérdés, amelyet Grósz Károly nyilatkozata
érintett, az 1956-os esemény megnevezése, és e tekintetben úgy
tűnik, hogy nem mondott teljes egészében igent a népfelkelés, a
felkelés mellett. Elégségesnek érzi ezt Bíró Zoltán ezt az
állapotot 1956-tal kapcsolatban?
    
    Elégségesnek semmi esetre sem érzem. Valóban megnyugtató ebben az,
hogy nem akarták végérvényesen, egyszer s mindenkorra lezárni a
párt álláspontját ebben a kérdésben. Kevésbé megnyugtató az, hogy
az MSZMP - szerintem teljesen feleslegesen - ragaszkodik
változatlanul ahhoz, hogy az ellenforradalom mozzanata legalábbis
benne volt az eseményekben.
    
    Ezzel szemben a mi álláspontunk az, hogy az eseményeket egészében
nézve, a forradalmak történetébe beágyazva - még ha voltak is
rossz, emberileg vállalhatatlan atrocitások 1956-ban, annak az a
lényege, a tartalma, az egészének a megítélése mindenképpen csak az
lehet, amit mi korábban is mondtunk: hogy ez forradalom volt a maga
egészében, illetve nemzeti felkelés - ahogy a mi szóhasználatunkkal
ezt leírjuk.
    
    Bíró Zoltán, mi a véleménye arról: megteremti ez a pártnyilatkozat
a lehetőségét annak, hogy Magyarországon tényleg megkezdődik a
kibontakozás?
    
    Én azt gondolom, hogy megteremti. Mindenképpen rendkívül fontos
lépésnek tartom előre, a kibontakozás felé. Én azt gondolom, hogy
más út nem is nagyon adódott volna - még akkor is ha megvolt a
veszélye annak, hogy egy kisebbségi nyomásra esetleg a párt
valamilyen más utat választ. Én azt gondolom, hogy a tárgyalások
legalábbis a tárgyalások gyors lefolytatására minél előbbi szükség
lenne, és utána minél előbb arra, hogy egy nép által is
jóváhagyott, a nép megbízatásával, vagy legalábbis bizalmával élő
politikai intézményrendszer alakulhasson ki.
    
    Egy kicsit elszomorít engem az, hogy az MSZMP az Új Márciusi Front
javaslata mellett voksolt. Úgy tűnik, hogy tudniillik. Nemzeti
Bizottságot kell létrehozni. Nekünk erről az a véleményünk, hogy
megint a nép feje fölött jön létre majd egy - végül is még gyenge,
csíraállapotban lévő pártokból valamiféle konszenzus. Holott itt
arra lenne szükség, hogy egy - a társadalom, a nép által
jóváhagyott - konszenzus jöjjön létre. Ennek pedig semmiképpen sem
felel meg egy ilyen nemzeti bizottságféle.
    
    Voltaképpen mit akar jelenteni a Nemzeti Bizottság?
    
    Ez nyilván arra készül, hogy az átmeneti szakaszban próbáljon egy
viszonylag szűkkörű, a politikai mozgalmakból, pártokból álló
valamilyen bizottságot létrehozni, amely innen-onnan - tehát a
parlamenttől, az Elnöki Tanácstól, a kormánytól bizonyos
jogosítványokat átvéve - megpróbál előkészíteni egy következő
lepést a demokratizálás folyamatában.
    
    Nekünk erről az a véleményünk, hogy ez megint túlságosan szűkkörű,
túlságosan megbízatás nélküli - voltaképpen nem legitim - szervezet
lehetne csupán.
    
    Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy alkotmányozó nemzetgyűlést kell
összehívni. Ez az alkotmányozó nemzetgyűlés működjön ideiglenesen,
hidalja át ezt az átmeneti szakaszt úgy, hogy ez fogadja el az
alkotmányt, ez hozza meg a választójogi törvényt, ez készítse elő
az 1990-es választásokat.
    
    Körülbelül 1990-ig - a választásokig - a mozgalmak, pártok is
megerősödhetnének annyira, hogy méltó partnerei lehetnének akár az
MSZMP-nek, akár egymásnak. És így alakulhatna ki, ebben a
folyamatban alakulhatna ki szerintünk az a jogállamiság, amiről itt
beszéltünk. +++


1989. február 12., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD