Rendszerváltás és az MTI

	Szerb nemzetiségi közgyűlés Szentendrén (1. rész)
1990. június 10., vasárnap - Az alapszabály és a program elfogadásával a szerb nemzetiség parlamenti képviselőjének és a szövetség országos vezetősége megválasztásával vasárnap Szentendrén véget ért a a Szerb Demokratikus Szövetség első közgyűlése. Az ez év január 23-án, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségéből kivált, a szerbek vonatkozásában azonban annak jogutódként működő Szerb Demokratikus Szövetség a magyarországi szerbek egyéni és kollektív jogainak képviseletét, érdekeinek védelmét tekinti legfontosabb feladatának. Az alulról építkező demokratikus szervezet a magyarországi szerbeket pártállásra való tekintet nélkül kívánja összefogni és nem szándékozik egyetlen politikai párthoz sem csatlakozni. Ez nem jelenti azt, hogy szövetség apolitikus: nagyonis figyelemmel kiséri majd a politikai pártok tevékenységét, értékeli nemzetiségi politikájukat és együttműködik mindazokkal, akik a nemzetiségi jogok érvényesüléséért a valóságban is tesznek valamit. Az elfogadott program legfontosabb pontjai közé tartozik a magyarországi szerbség kultúrájának ápolása, autonóm kulturális rendszer kiépítése, a magyarországi szerb közösség megszervezése és szoros együttműködés kialakítása a szerb ortodox egyházzal, amelynek a történelem során mindig nagayon fontos szerepe volt a magyarországi szerbek életében. A közgyűlés a SZEDESZ elnökévé Milan Nedelykovot választotta. Javaslatot tettek a nemzetiség parlamenti képviselőjére is. A közgyűlés egyben levélben fogalmazta meg javaslatát arról, hogy hogyan válasszák meg a nemzetiségek parlamenti képviselőjüket. A levélben, amelyet Fodor Gábornak, a Parlament Emberi Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnökéhez továbbítanak majd, azt írják, hogy a legitim nemzetiségi országgyűlési képviselő megválasztásához csupán néhány rendező elvet kellene előírni és meg kellene előlegezni a nemzetiségieknek annyi önállóságot és felelősségtudatot, hogy képesek legitim képviselőjük megválasztására. Véleményük szerint a Magyarország által nyújtott lehetőségekkel a nemzetiségi lakosságnak élnie kell, s ha ezt elmulasztják - nem vesznek részt a választáson vagy nem lesznek képesek megegyezésre jutni a parlamenti képviselőjük személyét illetően - a felelősség az érintett kisebbséget terheli. (folyt.köv.) 1990. június 10., vasárnap 18:24
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »