|
|
 |
|
 |
Sütő András betegágyánál
|
A bukaresti Romániai Magyar Szó a szabad választásokra
különtudósítóként Budapestre küldte szerkesztőbizottsági
tagját, aki Sütő András írót is fölkereste betegágyánál.
Volt idő, nem is olyan régen, amikor ennek az ágynak a helye
napról-napra változott. Először a marosvásárhelyi klinikán állt,
miután az "ismeretlen" bunkósbotot irányító gyűlölet meggyalázta és
majdnem elpusztította a mai magyar irodalom egyik jelesét, majd
hamarosan a bukaresti Katonai Kórház műtőjében és kórtermében kapott
helyet. Végül a budapesti Honvéd Kórházba került, dr. Farkas József
orvos vezérőrnagy felügyelete alá.
És közben az események úgy peregtek, alig bírtuk őket utólérni.
Ám megálltak a jól őrzött kórházi külünszoba kettős ajtajánál, amely
előtt fehér köpenyes őr posztol, ráadásul az épület körül is
szabályos őrség.
Az írónak most gyógyulnia kell, s azért, hogy gyógyulhasson,
felejtenie. Sütő András azonban nem tud felejteni. Tiszta szerencse,
hogy nem szabad huzamos ideig ágyban feküdnie - a tüdőgyulladás
veszélye miatt -, s ezért a pár négyzetméteren le s fel járkálva,
karosszékében, ágya szélén elüldögélve, felesége, olykor lánya és
fia társaságában az élet, a mindennapok legelemibb funkcióiban
igyekszik föllelni a visszatérés esélyeit.
Az emlékezés visszahozza szellemi frissességét, de fölviszi
páldául a lázát, veszélyezteti lelki egyensúlyát.
alc. Gyógykezelés az NSZK-ban?
Ülök vele szemközt, egy széken, ő a fotelból méreget, felesége
révén kávéval kínáltat. Én sem faggatnám kényes kérdésekről, ő is
feszeng, mert tudja, mit nem szabad kérdeznie.
Mégsem állhatja meg:
- Mi újság odahaza?
Kissé elszontyolodik, amikor megtudja, hogy szinte egyszerre
érkeztünk Budapestre, azzal a különbséggel, hogy én a magam
jószántából jöttem, őt pedig hozták.
- Azért jó, hogy jöttél - mondja tovább -, mert legalább ti is
megtudtok valamit odaát a mi öt órán át tartó ostromállapotunkról.
Nagyon fontos, hogy odahaza megtudjátok: én nem futottam el
De
lehetséges, hogy nyugatnémet orvosi beavatkozásra is szükség lesz...
(folyt.)
1990. március 29., csütörtök 15:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|