|
|
 |
|
 |
Magyarország-Vatikán: új szakasz kezdődik 1.
|
Róma, 1990. február 07. szerda (MTI-Panoráma) - Agostino
Casaroli bíboros, a vatikáni egyházkormányzat vezetője novemberben
ünnepelte 75. születésnapját. Minden megemlékezés és méltatás
kiemelte akkor: most érik be igazán a vatikáni ,,keleti politika,,,
amit ő kezdett el 1964-ben a magyar kormánnyal kötött részleges
megállapodással. Gorbacsov vatikáni látogatása volt a csúcsa e
politikának, amely arra irányult, hogy a katolikus egyház jobb
működési feltételekhez jusson a kommunista kormányzatok alatt.
Az egyházközpont apró kompromisszumokat kötött az ateista
ideológiai alapon álló, keményen vallásellenes rendszerekkel,
párbeszédet építve türelemmel, kis lépésekkel. Megegyezett püspökök
kinevezésében, a papi szemináriumok működési feltételeiben, a
hitoktatás dolgában. Gyakran hosszas alkudozásba került mindez, és
eredménytelen volt a fáradozás. A kommunista kormányzat elérte e
párbeszéd révén, hogy kijelenthette: ,,az állam és egyház viszonya
rendezett,,, Ám mindenki tudta: egyenlőtlen felek viszonya volt ez.
A kelet-európai földindulás gyökeresen új helyzetet teremtett
most ebben is. A Vatikán nem tétlen szemlélője volt e folyamatnak,
hanem - elsősorban Lengyelországban - cselekvő részese és alakítója.
A vatikáni bronzkapu mögött éberen figyelték és pontosan érzékelték
a helyzet változását. Tudják: nem apró engedményeket kell már
kialkudni, hanem a születő demokratikus jogállamban törvényes
biztosítékokkal szabályozni az egyház jogállását, működési
feltételeit, a vallásos emberek hitbeli szabadságát.
Ez alapvetően más, mint az előző 25 év politikája, noha annak is
megvolt a maga jelentősége és érdeme. A legjobban tudja ezt maga
Casaroli bíboros, a folyamat elindítója. ,,Folytattunk párbeszédet
eddig is. Nem hiányzott az egyetértés sok téren. Mostantól azonban,
azt hiszem, ez elmélyülhet és nagyobb eredményeket hozhat. Remélem,
új korszak kezdődik a magyar-vatikáni kapcsolatokban,, - mondta
elindulása előtt az MTI-nek.
A Szentszék és a Magyar Köztársaság kapcsolatainak
helyreállítása elől az Országgyűlésben minap meghozott lelkiismereti
és vallásszabadsági törvény elfogadása hárította el az utolsó
akadályt. Ez az a jogi garancia, amely egyenrangú felekké
változtatja az egyházat és az államot, és amely alapvető emberi
demokratikus jogként szavatolja a hívők vallásszabadságát. Ez
ugyanis korántsem abból áll, hogy a templomok nyitva vannak, és aki
akar, vasárnap mehet misére. Többnek kell lennie - amint ezt II.
János Pál pápa több ízben is kifejtette. Mindenfajta hátrányos
megkülönböztetés nélküli emberi jognak. (folyt.)
1990. február 7., szerda 16:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|